181480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izopropamid hatóanyagú hörgőgörcs gátló hatású inhalációs készítmény előállítására

5 18148C 6 megadott hőmérsékleteken tároltuk 48 óra hosszáig, napon­ta kétszer összerázva. A telített oldatokat szűrtük, a szűrlet aliquot mennyiségét felhígítottuk és spektrofotometrikusan meghatároztuk az oldat Izopropamid tartalmát súly%-ban. I. táblázat Izopropamid súly%-a a szűrletben Hőmérséklet o°c 10X 17“C 21 X 30 X Oldószer desztillált víz 0,95 L47 1,65 1,95 2,35 Azofén-etanol­­víz = 2 : 12:84 2,25 2,50 3,15 3,50 4,75 A táblázatból látható, hogy a háromkomponensű oldat, mint oldószer a hatóanyag oldékonyságát nem várt módon, átlagosan kétszeresére emelte. (21 °C-on például 1,8-szoros az oldékonyságnövekedés a desztillált víz és a terner oldó­­szerelegy között.) Ezenkívül az így készült oldatnak megnőtt a termostabilitása: 0 °C és 30 °C között 2,5-ről 2,1-re csök­kent az oldékonyság hőmérséklet függése. A szokásos raktá­rozási hőmérsékleten (—10 °C-tól + 35 °C-ig) sem kristályo­sodás, sem kémiai bomlás nem tapasztalható. Az oldat ké­miai stabilitását oly módon ellenőriztük, hogy ampullába forrasztva 1 hónapon keresztül maximálisan 60 °C-on tar­tottuk, majd a hatóanyagtartalmát spektrofotometriásán és vékonyrétegkromatográfiásan ellenőriztük. A kontrolihoz viszonyítva változást nem tapasztaltunk. Ismeretes, hogy a vizes oldat alakú gyógyászati készítmé­nyeket (például az injekciós oldatokat) a nagyobb stabilitás és a könnyebb szállíthatóság céljából sokszor nem vizes oldat, hanem „feloldásra szánt szilárd anyag” formájában hozzák forgalomba. Az átalakítás liofilizálással, mikronizá­­lással történik. (Gyógyszerek és gyógyszergyártás, 1957, Műszaki Könyvkiadó és Dr. Imre László: Szárítási kézi­könyv, 1974. Műszaki Könyvkiadó). Találmányunk szerint tehát úgy járunk el, hogy az Izopro­­pamidot a fent említett azofén-etanol-víz = (0,5—3) : (8— 15) : (91,5—82) súlyarányú elegyébcn oldjuk 20—35 °C-on, 1 súlyrész hatóanyagra számolva 15—50 súlyrész oldószer­­elegyben, majd a kapott oldatot kívánt esetben önmagában ismert módon porlasztva szárítjuk és mikronizáljuk. A mik­­ronizálást célszerűen úgy végezzük, hogy a késztermék szem­csemérete 2—6 p legyen. így ugyanis jobb terápiás hatás érhető el. A kapott poralaku anyagot kívánt esetben hígítóanyaggal, (szárított laktózzal) és tapadásgátló lipoiddal (például izop­­ropilmirisztát) keverjük össze és a kapott terméket porinha­látorban vagy ködinhalátorokban alkalmazható formában készítjük ki. Eljárhatunk úgy is, hogy a fenti módon előállí­tott mikronizátumot aerosol formában készítjük ki. Az aero­­solos termékbe tehetünk illóolajat is a mukolitikus hatás fokozása végett. A találmányunk szerint előállított Izopropamid inhalációs készítmény klinikai kipróbálásra került, krónikus bronchi­­tisben szenvedő betegek kezelésére. Asztmás roham kezelésé­re nem volt alkalmas. A krónikus bronchitis betegségben tünetmentes szakok és a betegség fellángolási szakaszai vál­togatják egymást. Igen fontos a betegség fellángolási szaka­szaiban jelentkező hörgőgörcs megelőzése, mely főként idő­ben történő hörgőtágitó terápiával érhető el. \z Dopropa­­mid hatóanyagú inhalálószer kipróbálásaicor M férfibeteget kezeltek aerosolos formában alkalmazva az inhaláló készít­ményt. A porlasztás intézeti körülmények között, motoros Drager-porlasztóval történt. A betegek közül 25 fő krónikus bronchitisben, a többi 5 fő ezen felül még astma bronchiale­­ban is szenvedett. A kísérletek folyamán két döntő paramé­ter, a vitálkapacitás (VC) és az erőltetett kilégzési térfogat (FEV,) változását vizsgálták Eutest spirométerrel, összeha­sonlítva az inhalálás előtti és utáni értékeket. Az eredmények azt mutatták, hogy az esetek több, mint 3A részében javulást mutattak a légzésfunkciós értékek, 13 esetben a FEV! egymagában, 10 esetben a vitálkapacitás és a FEVi egyaránt növekedett, 7 esetben objektív változás nem volt észlelhető, de szubjektíve ezek a betegek is javulás­ról számoltak be: a légzés javulása, a köpetürítés megköny­­nyebbedése következett be náluk. Az utóbbi 7 beteg közül 4 fő asthma bronchiale-ban szenvedett. Tehát a krónikus bronchitisben szenvedő betegek Izopro­pamid aerosollal való kezelésre mind objektíve, mind szub­jektíve jelentős javulást mutattak. A találmányunk szerinti eljárással készített inhaláló ké­szítmény egyaránt alkalmazható a jelenlegi terápiákban használatos különböző típusú porlasztókhoz, úgymint fo­lyadéknyomásos-, pneumatikus-, mechanikus- és hanghullá­mos porlasztóhoz. Találmányunk részleteit az alábbi példákban mutatjuk be a találmány korlátozásának szándéka nélkül. 1. példa Terem és/vagy kézi inhalátorokban alkalmazható oldat összetétele: Izopropamid 2,0 g Azofen 2,0 g 96 térfogat%-os alkohol 12,026 g Desztillált víz ad 100,0 (83,974) g Egy sarzs 100,0 kg oldat készítése: 60,0 kg desztillált vizet és 12,026 kg 96 térfogat%-os alko­holt összekeverünk és állandó keverés közben feloldunk benne 2,0 kg azofent és 2,0 kg Izopropamidot. Az oldatot szükség esetén szálmentesre szűrjük, majd szálmentes üvegbe vagy műanyagzacskóba, palackba töltjük, és az oldatot desz­tillált vízzel 100,0 kg-ra kiegészítjük. 2. példa Terem és/vagy kézi inhalátorba alkalmazható, illóolajat tartalmazó oldat összetétele: Fenyőtű olaj 0,01 g Izopropamid 2,0 g Azofen 2,0 g 96%-os alkohol 12,026 g Desztillált víz ad 100,0 g (83,964) g Egy sarzs 100,0 kg oldat készítése: 60,0 kg desztillált vizet és 11,526 kg 96°0-os etilalkoholt összekeverünk és állandó keverés közben feloldunk benne 2,0 kg azofent és 2,0 kg Izopropamidot. 500,0 g 96 térfo­­gat%-os etilalkoholban oldunk 10,0 g fenyőtű-olajat. A két oldatot összekeverjük, szükség esetén szálmentesre szűrjük, megfelelő tiszta edényzetbe, majd desztillált vízzel 100,0 kg­­ra kiegészítjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom