181458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás parazita ellenes C-076 vk 13-halogén- és 13-dezoxi-származékainak előállítására

9 181458 10 követ. Valamely (I) általános képletű vegyületet bensősége­sen diszpergálunk az említett hordozóanyagok valamelyiké­ben önmagában ismert módon, például őrléssel, keveréssel, aprítással vagy buktatással. Takarmány-premixként külön­legesen alkalmasnak bizonyulnak a mintegy 0,005—2,0 súly% hatóanyagot tartalmazó készítmények. Az állattal közvetlenül feletetett takarmányadalékok mintegy 0,0002— 0,3 súly% hatóanyagot tartalmaznak. Az ilyen adalékot olyan mennyiségben adjuk az állati takarmányhoz, hogy abban a hatóanyag koncentrációja a parazita okozta fertőzés kezeléséhez megfelelő legyen. Bár a hatóanyagnak ez a koncentrációja a korábban már felsorolt tényezőkre tekintettel széles határok között változhat, a ha­tóanyagot rendszerint 0,00001 súly% és 0,002 súly% (a takar­mányra vonatkoztatva) közötti mennyiségben hasznosítjuk ilyen alkalmazási mód esetében. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületekkel készült gyógyászati készítmények hatóanyagként tartalmaz­hatnak egyetlenegy (I) általános képletű vegyületet, kettő vagy több (I) általános képletű vegyületet, valamint egy (I) általános képletű vegyület és a kiindulási C-076 vegyület keverékét. A találmány szerinti eljárásban kiindulási vegyületekként használt C-076 vegyületeknek a fermentléből való elkülöní­tése során megállapítható, hogy a különböző C-076 vegyüle­­tek nem egyenlő arányban képződnek. Közelebbről egy úgy­nevezett „a”-szériába tartozó vegyület mindig nagyobb arányban képződik, mint az úgynevezett „b”-szériába tarto­zó analóg vegyület. Az „a”-széria súlyaránya a megfelelő „b”-szériára vonatkoztatva mintegy 75:25—99:1. Az „a”- és a „b”-széria közötti különbség az összes C-076 vegyület esetében azonos, mégpedig az „a”-szériába tartozók a 25- helyzetben szek-butilcsoportot, míg a „b”-szériába tartozók ugyanitt izopropilcsoportot hordoznak. Ez a különbség azonban természetesen nem zavarja a találmány szerinti eljárás értelmében végrehajtott reagáltatásokat. Gyakran nincs is szükség a kétféle vegyület egymástól való elválasztá­sára, hiszen egyrészt a „b” vegyület csak kis súly%-os meny­­nyiségben van jelen, másrészt a szerkezetbeli különbségnek elhanyagolható a hatása a reagáltatások lefutására és a bio­lógiai hatásokra. Az (I) általános képletű vegyületek — miként említettük —felhasználhatók olyan mezőgazdasági rovarkártevők irtá­sára, amelyek haszonnövényeken azok növekedése vagy tá­rolása közben károkat okoznak. Ilyen esetekben is a vegyü­­leteket ismert módon hordjuk ki a növekvő vagy tárolás alatt lévő haszonnövényekre, így például permet, por vagy emul­zió formájában. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példákkal kí­vánjuk megvilágítani. Az alábbi példák szerint előállított (I) általános képletű vegyületeket általában amorf csapadékokként és nem kristá­lyos anyagként különíthetjük el. Ezért ezeket a vegyületeket analitikailag olyan módszerekkel azonosíthatjuk, illetve jel­lemezhetjük, mint például a tömegspektrometria vagy a mágnesesmag/rezonanciaspektroszkópia. Amorf voltukra tekintettel ezek a vegyületek nem jellemezhetők éles olvadás­pontokkal, ugyanakkor kromatográfiás és analitikai vizsgá­latok tanúsága szerint tiszták. 1. példa 13-Klór-13-dezoxi-C-076-A2a-aglükon előállítása a) 23-(O-terc-Butil-dimetil-szilil)-C-076-A2a-aglükon elő­állítása 200 mg C-076-A2a-aglükon 2,4 ml vízmentes dimetil­­-formamiddal készült keverékéhez 133 mg imidazolt adunk, majd az így kapott elegyet addig keverjük, míg mindegyik komponens oldódik. Az oldathoz ezután 146 mg terc-butil­­-dimetil-szilil-kloridot adunk, majd a reakcióelegyet szoba­­hőmérsékleten 24 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet dietil-éterrel hígítjuk, majd vízzel ötször mossuk. Az egyesí­tett vizes mosófolyadékot dietil-éterrel extraháljuk, majd a szerves fázisokat egyesitjük, vízzel még egyszer, ezután pedig telített vizes nátrium-klorid-oldattal egyszer mossuk, végül pedig vákuumban bepároljuk. így 340 mg aranyszínű olajat kapunk. Ezt azután két szilikagél lemezen preparatív réteg­­kromatografálásnak vetjük alá, futtatószerként 5% tetrahid­­rofuránt és 5% etanolt tartalmazó metilén-kloridot használ­va. így 113,2mg mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk. b) 23-(0-terc-Butil-dimetil-szilil)-13-klór-13-dezoxi-C- 076-A2a-aglükon előállítása 0,7 ml, 15 mg 4-dimetilamino-piridint és 0,021 ml (15,5 mg) diizopropil-etil-amint tartalmazó metilén-klorid­­hoz 20 mg 23-(O-terc-butil-dimetil-szilil)-C-076-A2a-aglü­­kont adunk, majd az így kapott elegyet jeges fürdőben lehűt­jük és ezután cseppenként hozzáadunk 0,1 ml, 20 mg 2-nit­­ro-benzolszulfonil-kloridot tartalmazó metilén-kloridot. A reakcióelegyet ezután jeges fürdőben 45 percen át, majd szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyhez jégdarabkákat adunk, majd keverjük. Mi­után a jég elolvadt, a reakcióelegyet dietil-éterrel hígítjuk, majd a fázisokat elválasztjuk egymástól. A vizes fázist még egyszer dietil-éterrel extraháljuk, majd az egyesített szerves fázist kétszer vízzel mossuk, magnézium-szulfát fölött szárít­juk és nitrogénáramban szárazra pároljuk, 35 mg mennyi­ségben aranyszínű réteget kapva. Ezt ezután egyetlen szilika­gél lemezen preparatív réteg-kromatografálásnak vetjük alá, futtatószerként 5% tetrahidrofuránt és 5% etanolt tartalma­zó metilén-kloridot használva. így 10,1 mg mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk. c) 13-Klór- 13-dezoxí-C-076-A2a-aglükon előállítása 10 mg 23-(0-terc-butil-dimetil-szilil)-13-dezoxi-13-klór­­-C-076-A2a-aglükon 1,0 ml, 1% p-toluol-szulfonsav-dihid­­rátot tartalmazó metanollal készült oldatát szobahőmérsék: létén 5 órán át keverjük, majd 25 ml etil-acetáttal hígítjuk, ezután pedig vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd vízzel mossuk. Elválasztása után a szerves fázist szárít­juk, majd vákuumban szárazra pároljuk, a lépés címadó vegyületét kapva.-d) 13-Klór-13-dezoxi-C-076-A2a-aglükon előállítása 0,7 ml, 16 mg 4-dimetilamino-piridint és 16,8 mg (0,023 ml) diizopropil-etil-amint tartalmazó metilén-klorid­­ban feloldunk 20 mg C-076-A2a-aglükont, majd a kapott oldatot jeges fürdőben lehűtjük, és ezután cseppenként hoz­záadjuk 21,5 mg 2-nitro-benzolszulfonil-klorid 0,1 ml meti­­lén-kloriddal készült oldatát. A reakcióelegyet ezután a jeges fürdőben 1 órán át, majd szobahőmérsékleten 4 órán át keverjük, ezt követően pedig jeget adunk hozzá és addig keverjük, míg a jég elolvad. Ezt követően dietil-éterrel hígí­tást végzünk, majd a fázisokat elválasztjuk egymástól. A vi­zes fázist még egyszer dietil-éterrel extraháljuk, majd az egyesített szerves fázist háromszor vízzel mossuk, magnézi­um-szulfát fölött szárítjuk és nitrogénáramban szárazra pá­roljuk, barna réteget kapva. Ezt azután szilikagélen prepara­tív rétegkromatografálásnak vetjük alá, futtatószerként 3% tetrahidrofuránt és 1% etanolt tartalmazó metilén-kloridot használva. így 4,7 mg mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk. Tömegspektrumában a jel­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom