181450. lajstromszámú szabadalom • Eljárás auron-származékok előállítására
3 181450 4 ják azok a vegyületek, melyekben az R4, Rs és R4 szubsztitucnsek közül legalább az egyik halogénatomot, 3—8 szénatomos dkloalkil-csoportot, 1—6 szénatomos halogén-alkilcsoportot, (1—4 szénatomos)alkil-karbonil-amido-csoportot, N-(l—5 szénatomos)alkil-karbamoil-csoportot, cianocsoportot, nitro-csoportot, adott esetben 1—6 szénatomos alkil-csoporttal észterezett karboxil-csoportot, tetrazol-5-ücsoportot vagy —CH==CH—COOH képletü csoportot képvisel. Az (I) általános képletű vegyületek különösen előnyös csoportját alkotják azok a vegyületek, ahol a képletben az R1, R2 és R3 szubsztituensek közül legalább az egyiknek hidrogénatomtól eltérő a jelentése és az R4, R3 és R4 szubsztituensek közül legalább az egyik halogénatomot, 3—8 szénatomos cikloalkil-csoportot, 1—6 szénatomos halogénalkil-csoportot, (1—4 szénatomos)alkil-karbonil-amido-csoportot, N-(l—5 szénatomos)alkil-karbamoil-csoportot, ciano-csoportot, nitro-csoportot, adott esetben 1—6 szénatomos alkil-csoporttal észterezett karboxil-csoportot, tetrazol-5-il-csoportot vagy —CH=CH—COOH képletü csoportot képvisel. A „halogénatom” kifejezés alatt klór-, bróm- vagy flouratomot értünk. Az 1—6 szénatomos alkil-csoport, például metil-, etil-, propil-, izopropil, butil-, terc,-butil-, pentil- vagy_ hexil-csoport, előnyösen metil-, etil- vagy terc.-butil-csoport lehet. Az 1—6 szénatomos alkoxi-csoport, például metoxi-, etoxi-, propoxi vagy butoxi-csoport, előnyösen metoxicsoport lehet. A 3—8 szénatomos dkloalkil-csoport előnyösen ciklohexil-csoport lehet. Az 1—6 szénatomos halogénalkil-csoport, például valamely 1—3 szénatomos halogénatommal, mint fluor- vagy klóratommal szubsztituált 1—6 szénatomos alkil-csoport, előnyösen trifluormetil-csoport lehet. A 2-4 szénatomos alkenil-csoport előnyösen allilcsoport lehet. Az R’, R2, R3, R4, Rs és R4 szubsztituensek előnyösen hidrogénatomot, halogénatomot, 1—4 szénatomos alkil-csoportot, 1—4 szénatomos alkoxi-csoportot, ciklohexil-csoportot, trifluormetil-csoportot, N-izopropil-karbamoil-csoportot, acetamido-csoportot, dimetilamino-csoportot, hidroxi-csoportot, karboxil-csoportot, tetrazoI-5-il-csoportot vagy —CH=CHCOOH képletü csoportot képviselnek, vagy R1 és R2 együttesen —CH=CH—CH==CH— képletű csoportot képviselnek. Az (I) általános képletü vegyületek további előnyös csoportját képezik azok a vegyületek, melyek egy vagy több alábbi jellemzővel rendelkeznek: (a) R1 jelentése 1—4 szénatomos alkil-csoport, például metil-csoport, (b) R1 jelentése 1—4 szénatomos alkoxi-csoport, például metoxi-csoport, (c) R1 jelentése halogénatom, például klór, (d) R1 jelentése 3—8 szénatomos cikloalkil-csoport, például ciklohexil-csoport, (e) R1 jelentése amino-csoport, (0 R1 jelentése karboxil-csoport, (g) az R1 5-ös vagy 6-os helyzetű szubsztituens, (h) R1 jelentése hidroxil-csoport, (i) R2 jelentése hidrogénatom, (j) R3 jelentése hidrogénatom, (k) R4 jelentése karboxil-csoport, (l) R4 jelentése tetrazol-5-ü-csoport, (m) R4 jelentése —CH=CHCOOH képletü csoport, (n) R3 jelentése hidrogénatom, és/vagy (o) R4 jelentése hidrogénatom. Az (1) általános képletü vegyületek további előnyős csoportját alkotják azok a vegyületek, melyekben Rl jelentése 1—4 szénatomos alkil-csoport, karboxil-csoport vagy halogénatom, R2 és R3 jelentése hidrogénatom, R4 jelentése karboxil-csoport vagy —CH=CHCOOH képletü csoport és R3 és R* jelentése hidrogénatom. Ezen csoportból legelőnyösebbek azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol a képletben R1 jelentése alkil-csoport vagy karboxil-csoport, R2 és R3 jelentése hidrogénatom, R4 jelentése karboxil csoport vagy —CH=CHCOOH képletű csoport és Rs és R4 jelentése hidrogénatom. Az észterek közül előnyösek az 1—4 szénatomos alkanolokból leszármaztatható észterek, például a metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, tere,-butil-, metoxietil- vagy etoxietilészterek. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy valamely (III) általános képletű benzaldehidet—mely képletben R4, R3 és R4 jelentése a fent megadott — a) valamely (IV) általános képletü benzofuranonnal — mely képletben R', R2 és R3 jelentése a fent megadott —, vagy b) valamely (V) általános képletü ©-szubsztituált acetofenonnal — mely képletben R1, R2 és R3 jelentése a fent megadott és X jelentése kilépő csoport — reagáltatunk, és adott esetben valamely kapott R1, R2, R3, R4, R3 vagy R4 helyén egy vagy több ciano-csoportot tartalmazó vegyületet a megfelelő tetrazol-5-il-vegyület előállítására aziddal reagáltatunk. Mint a fentiekben említettük az (I) általános képletü vegyületek előállíthatók a (III) általános képletü megfelelően szubsztituált benzaldehidek és a (IV) általános képletü benzofuranon-származékok reakciójával. A reakciót az 1. reakcióvázlaton szemléltetjük. A reakciót oldószeres közegben végezhetjük. Oldószerként éteres oldószereket, mint dioxánt vagy tetrahidrofuránt vagy folyékony alkanolokat, például etanolt alkalmazhatunk. Általában a reakcióhőmérséklet nem kritikus és csak a reagálás mértékét határozza meg. A reakciót végrehajthatjuk szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, például 25 és 150 C" közötti hőmérsékleten. A reakciót előnyösen savval vagy bázissal katalizáljuk. Savkatalizátorként ásványi savakat, például sósavat vagy erős szerves savakat, mint p-toluolszulfonsavat, mig szerves vagy szervetlen báziskatalizátorként alkáliákat, mint nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot, nátrium-karbonátot vagy trietilamint alkalmazhatunk. Az ilyen típusú reakciók a jól ismertek és szakember az (I) általános képletü vegyületek előállításához szükséges reakció-körülményeket és reagenseket megfelelően meg tudja választani. Az (I) általános képletü vegyületek előállíthatók az (V) általános képletű ©-szubsztituált acetofenon-származékok és a (III) általános képletü benzaldéhid-származékok reakciójával is. A fenti reakciót a 2. reakcióvázlaton szemléltetjük. Az (V) általános képletben X jelentése kilépő-csoport, például halogénatom, előnyösen klór- vagy brómatom, vagy tozilcsoport. Oldószerként éteres oldószereket, például dioxánt vagy tetrahidrofuránt vagy folyékony alkanolokat, például etanolt alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen oazi*katalizátor jelenlétében végezzük. Báziskatalizátorként például nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot vagy nátrium-karbonátot alkalmazhatunk. A reakciót 0 és 150 C* közötti hőmérsékleten végezhetjük. A (III), (IV) és (V) általános képletü vegyületek többsége ismert és kereskedelemben kapható, vagy az irodalomból ismert módokon állítható elő (az irodalmi utalásokat a megfelelő kiviteli példáknál tüntetjük fel). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
