181430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-klór-2,6 dinitro -N-(szubsztituált-fenil) -4-trifluor-metil) -benzamin-származékok előállítására
13 181430 14 I. táblázat folytatása Példa szerinti vegyület Alkalmazott mennyiség ppm-ben Szőlö-peronoszpÓTa pusztulási aránya 100 5 25 4 3 400 5 100 5 25 3,5 6 3 4 400 5 100 5 25 5 6 5 5 400 5 100 4,5 25 2,5 6 400 4 10 400 5 100 4 11 400 5 100 5 25 4,5 6 3 12 400 5 100 5 25 4 6 3 13 400 5 100 4,5 25 4,5 14 400 3,5 100 3 15 400 5 100 5 25 5 6 5 16 400 5 100 5 25 5 6 5 17 400 5 19 400 4,5 100 4 25 3 20 400 5 100 5 25 4,5 6 4 22 400 5 100 5 25 4 24 400 3 25 400 3 26 400 3 28 400 3 100 4,5 25 4,5 6 5 2. kísérlet A kísérleti vegyületek hatását megvizsgáltuk Colletotrichum lagenarium, a cucumber anthracnose kórokozó ellen. A kísérleti vegyületek oldatait az 1. kísérletnél megadott módon készítjük el. Három-három cucumber magot vetünk 7,5 cm oldalú szögletes műanyag edényekbe és a magvak kicsírázása után csak két növényt hagyunk az edényekben. Az elvetés után 15 nappal a vizsgálandó hatóanyagokat tartalmazó szerekkel megpermetezzük az összes levél felületét és a permedét hagyjuk a levelekre rászáradni. Két növényt csupán a hígított oldószer-emulgeálószer oldattal permetezünk meg, amelyek összehasonlításul szolgálnak. Huszonnégy órával később a Colletotrichum lagenarium 0,1%os poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurátos konídium-szuszpenziójával permetezzük be a leveleket egy DeVilbiss-féle permetező segítségével és a növényeket egy nedves kamrába helyezzük, amelyet 21 C°-on tartunk, 48 órára. A növényeket 18 nappal az elvetés után visszavisszük az üvegházba és 7—8 napig ott hagyjuk azokat és közben figyeljük a betegség tüneteinek az alakulását az összehasonlításul szolgáló növényekhez képest és megállapítjuk a kártevő pusztulási arányát. Erre a célra az 1. kísérletnél megadott rendszert használjuk. A kapott eredményeket a II. táblázatban foglaljuk össze. II. táblázat Példa szerinti vegyület Alkalmazott mennyiség ppm-ben Cucumber anthracnose pusztulási aránya 2 400 4,5 100 5 25 4 3 400 3 4 400 4 6 400 4 7 400 4,5 100 5 25 4 10 400 4 100 4 11 400 4,5 100 4 12 400 3,5 100 3 3. kísérlet A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagot tartalmazó szerek hatását megvizsgáljuk Piricularia oryzae, I fajta a rizsüszög kórokozó, ellen. A kísérletet üvegházban a következő módon végezzük. 6,25 cm átmérőjű kerek műanyagedényekben levő, 50 : 50 arányban homok/agyag keveréktalajt tartalmazó, földbe sűrűn Oryzae sativa L. „Nato” rizsmagvakat vetünk és az edényeket üvegházban helyezzük el. A vetés után tizennégy nappal az 1. kísérletnél megadott hatóanyagtartalmú szerekkel megpermetezzük valamennyi rizsnövény levelét és a permedét hagyjuk rászáradni a levelekre. Egy edényben levő rizsnövények leveleit csak a hígított oldószeres emulgeálószer oldatával permetezzük meg, amely összehasonlításul szolgál. Valamennyi növény levelét beoltjuk 24 óra alatt a Piricularia oryzae, I fajta, 0,1%-os vizes poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurátos oldatával, amelyet a kórokozó konídiumaiból készítettünk. A beoltást DeVilbiss-féle permetezővel végezzük. Ezt követően a növényeket egy nedves kamrába tesszük 48 órára, amelynek a hőmérsékletét 21 C°-on tart5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
