181430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-klór-2,6 dinitro -N-(szubsztituált-fenil) -4-trifluor-metil) -benzamin-származékok előállítására
15 181430 16 juk. A növényeket az elvetést követően 17. napon visszaviszszük az üvegházba. Az elvetés után a 22—24. napon megvizsgáljuk a betegség tüneteinek az alakulását és megállapítjuk a kártevő pusztulási arányát az 1. kísérletnél megadott értékelési rendszer szerint. Az eredményeket a HL táblázatban foglaljuk össze. III. táblázat Példa szerinti vegyület Alkalmazott mennyiség ppm-ben Rizsüszög pusztulási aránya ? 400 4 100 4 25 4 400 4 100 3 5 400 3,5 100 4 7 400 4 10 400 4 100 4 25 3 11 400 4 100 4 12 400 4 100 4 13 400 4 100 4 14 400 3,5 15 400 4 100 4 25 2,5 16 400 3 19 400 3 100 3 25 3 22 400 4 100 4 25 4 6 3 25 400 3 28 400 3,5 100 3 4. kísérlet A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagot tartalmazó szerek hatását megvizsgáljuk Venturia inaequalis, az almavarasodást okozó kórokozó ellen. A kísérletet üvegházban a következő módon végezzük. Négy darab előcsíráztatott, Malus sylvestris „McIntosh” fajta, almamagot 9,5 cm oldalhosszú műanyagedényekbe vetünk, amelyekbe tőzeg és steril talaj 50:50 arányú keverékét tesszük. A magvakat ugyanezzel a keverékkel takarjuk be. Az elvetés után 21 napra, amikor a csemeték már 4—6 leveles állapotban vannak, a csemeték összes levelének a felületét a vizsgálandó hatóanyagtartalmú szerrel permetezzük be, egy-egy edényt használunk az egyes vizsgálandó hatóanyagokhoz. A bepermetezés után 24 órával az összes növényt beoltjuk a kórokozó konídium-szuszpenziójával és utána a növényeket 48 órára nedves kamrában helyezzük el 18 C°-on. Az elvetés utáni 24. napon a növényeket visszavisszük az üvegházba és ott hagyjuk 9 napig. Ezután a növényeket megvizsgáljuk, hogy megállapítsuk a betegség alakulását és meghatározzuk a kártevő pusztulási arányát. A meghatározásnál az 1. kísérletnél megadott értékelési rendszert alkalmazzuk. A kapott eredményeket a IV. táblázatban adjuk meg. IV. táblázat Példa szerinti vegyület Alkalmazott mennyiség ppm-ben Almavarasodást okozó gomba pusztulási aránya 1 400 4 2 400 3 3 400 4,5 100 4 25 3,5 4 400 5 100 5 25 4,5 5 400 5 100 5 25 4,5 6 4 7 400 4 100 4 25 4 8 400 3 9 400 3 10 400 4 11 400 5 100 4,5 25 4 12 400 4 14 400 3,5 15 400 4 22 400 5 100 4 25 3 26 400 3 28 400 2,5 5. kísérlet A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagot tartalmazó szerek hatását megvizsgáljuk Helminthosporium sativum, a levélfoltosodást okozó helminthosporium ellen. A kísérletet üvegházban a következő módon végezzük. Búzaszemeket, Triticum aestivum L. „Monon”, vetünk 6,25 cm átmérőjű kerek műanyagedényekbe, amelyek steril üvegházi talajt tartalmaznak és a magvakat homokos talajjal takaijuk be. A vetést követő 6. napon, amikor a búza a 10—12,5 cm magasságot eléri, minden egyes vizsgált hatóanyagra nézve egy edényt bepermetezünk a vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó szerrel. Egy edényben pedig a talajt átitatjuk 10 ml ilyen oldattal. Két, búzapalántákat tartalmazó edényt oldószer-felületaktív anyagrendszert tartalmazó vízzel permetezünk meg, két, búzapalántákat tartalmazó edényben a talajt 10 ml, oldószer-felületaktív anyag-rendszert tartalmazó vízzel itatjuk át. Ez a Hégy edény összehasonblításul szolgál. A vizsgálandó hatóanyagokat az 1. kísérletnél leírt módon készítjük el. Az összes növényt egy éjszakán át a kezelőtérben tartjuk annak érdekében, hogy a hatóanyagok szisztemikusan felszívódjanak a növényekben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
