181422. lajstromszámú szabadalom • Festőkabin porlasztásos festékfelhordáshoz

3 181422 4 elhelyezve, hogy bennük egy tócsa keletkezzék az említett víz/festék keverékből. Egy előnyös kiviteli alaknál a második gyűjtőeszköznek van egy kamrája az említett levegőösszetevő összegyűjtésé­hez, s ez a kamra az első gyűjtőkészülék alatt helyezkedik el. A berendezésben kanyargós áramlási út van kialakítva az említett levegőösszetevő számára az említett vezeték és az említett kamra között, annak érdekében, hogy lényegileg minden festék és/vagy vízrészecskét eltávolíthassunk az emlí­tett levegőösszetevőből. Ezen kanyargós áramlási út tartal­mazhat felfelé nyúló terelőlemezeket az első gyűjtőkészülék­ben és lefelé nyúló terelőlemezeket a tartályon, vagy tartá­lyokon. Az említett tartály, vagy tartályok egy előnyös kiviteli alaknál egy vagy több csatlakozó csatornát tartalmazlak) a betáplált víz fogadására, továbbá egy ettől vagy ezektől lefelé, a vezeték irányában lejtő felületet. Az első gyűjtőkészüléknek lehet egy lefelé, a gyűjtővályú irányában lejtő padlója. A vályú a vezeték alatt helyezkedik el. A berendezés tartalmazhat beállítóeszközöket azért, hogy be lehessen állítani az ütközőelem, illetve az egyes ütköző­elem és a megfelelő, vezeték kimenete közötti távolságot. A találmány szerinti kialakításnak mindenek előtt az az előnye, a bevezetésben ismertetett francia szabadalom meg­oldásához képest, hogy az átvezetésnek több átbocsátó veze­tékre történt koncentrálásával — az ottani egyetlen hasíték helyett —, továbbá azáltal, hogy ezen egyedi átbocsátó veze­tékek lefelé haladva konvergáló Venturi-csövekként vannak kialakítva, elértük, hogy fokozatosan növekszik a levegő­áramlás sebessége, mígnem eléri azt az értéket, amelynél a levegő-víz keverék túlságos zaj nélkül, s a nem kívánatos légnyomáscsökkenést okozó erő fellépése nélkül megkapha­tó. Ezért azután elérhetők a célul kitűzött, s a porlasztás és keverés szempontjából különösen hatásos, levegőből és víz­ből álló keveréksugarak, amelyek az egyes felfogó-, vagy ütközőelemek felé haladnak. Különösen előnyös az a találmány szerinti kialakítás, ahol az említett felfogó-, vagy ütközőelemek V-alakúak, vagy egyéb olyan formájúak, melyekben meghatározott mennyi­ségű víz maradhat vissza, mivel így a berendezés üzembehe­lyezésekor a festék- vagy lakkmaradékok nem száraz ütkö­zőelemekre jutnak. Annál a kiviteli alaknál, ahol a levegőkomponens részére kanyargós áramlási utat alakítottunk ki, mely a tartályon lefelé nyúló terelőlemezt, valamint az első gyüjtőkészüléken felfelé nyúló terelőlemezt tartalmaz, elérhető, hogy a víz/ festék keveréknek azon része, mely a felfogó-, vagy ütköző­elemről visszaverődik, a védő- vagy terelőeszköz révén lefelé, a gyűjtőkészülék felé irányítódik, miközben a festéket, illetve lakkot tartalmazó levegő, amely a vezetéken átáramlik, a felfogó-, vagy ütközőelemmel történő érintkezéskor porlasz­tódig a védő- vagy terelőeszköznek irányítódik, s azon ismét porlasztódig Az áramlási útban ezt követően elhelyezett terelőlemezek — esetleges ismételt porlasztóhatás útján — elvégzik a folyadékfázisnak a levegőfázistól való elválasztá­sát. A folyadékfázis az első gyűjtőkészülékben gyűlik össze, míg a levegőfázis az alsó, második gyűjtőkészüléken át elszí­vásra kerül. A találmányt a továbbiakban egy példaképpeni kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben ábránk segítségével, amely a találmány szerinti, porlasztásos festékfelhordáshoz szolgáló festőkabin vázlatos hátulnézetét mutatja. A rajzon bemutatott berendezésnek hosszanti 10 alagútja van, amely a két 11 és 12 kamrára van osztva a 13 padló révén. Ezen padlón a levegő keresztül tud hatolni. A festésre kerülő tárgyak, például a 14 járműkarosszériaelemek keresz­tülhaladnak a 10 csatorna, illetve alagút 11 kamráján a (nem ábrázolt) szállítóberendezés-konvejor — segítségével, amely a 13 padló alatt levő 16 vakpadlóban kialakított 15 mélye­désben, aknában van elhelyezve. A 16 padló szintén levegő­­áteresztő kialakítású. A kézi működtetésű és/vagy automati­kus festékszórókészülék (a rajzon nem látható) a 10 alagút hosszában, annak oldalainál van elhelyezve, úgy, hogy a 14 járműkarosszéria-elemeket beszórja festékkel, miközben azokat a szállítóberendezés végigviszi az alagúton. A 10 alagútnak 17 teteje van, amelyben több (a rajzon kettő látha­tó) 18 levegőbevezetést találunk, s ezek alatt 19 légszűrő helyezkedik el. A levegő, amely a 11 kamrába érkezik, átha­lad a 18 bevezetéseken, a 14 járműkarosszéria-clemek körül, majd átlép a 13 padlón és a 16 vakpadlón áthalad. A 16 vakpadló és a 12 kamra alatt található a 20 tartály, amely a 13 padlóval egyező kiteijedésű. A 20 tartálynak oldalsó 21 csatornái vannak, amelyek befogadják a 22 vízbe­vezetésekből származó vizet. A 20 tartálynak lefelé lejtő 23 padlója van, amely a 21 csatornától a középen elhelyezett átbocsátó 24 vezetékekig teljed. Ezen vezetékek közül az ábrán csak egy látható. A 24 vezetékek egymástól egyenletes távközökkel vannak elhelyezve a 10 alagút hossza mentén, s mindegyiknek például derékszögű, vagy körkeresztmetsze­te lehet. Amint ezt az ábrán láthatjuk, az átbocsátó 24 vezeték lefelé haladva összetartó, azaz konvergál. Működés közben a 21 csatornákhoz hozzávezetett víz túlfolyással kijut azokból és a 23 padlón át a 24 vezetékbe folyik bele. így a festéktartalmú levegő áthaladva a 13 padlón és a 16 vakpad­lón, keveredik a 23 padló felett elfolyó vízzel. Mindegyik 24 vezeték alatt egy-egy 25 felfogó-, vagy ütkö­zőelem található, amely bizonyos távolságra helyezkedik el annak kivezetésétől. Az előnyös kiviteli alaknál mindegyik 25 ütközőelem V-alakú, úgy, hogy abban egy tócsa jön létre az illető 24 vezetéken átfolyó keverék víz/festék összetevőjé­ből. így a keverék, áthaladva a 24 vezetéken, felütközik a 25 ütközőelemeken és a víz/festék komponens egy része eköz­ben felfogódik azokban, majd túlfolyva, lehullik egy, a víz/ festék komponens felfogására szolgáló 26 gyűjtőkészülékbe. A víz/festék komponensnek az a része, amelyet a 25 ütköző­elemek nem fogtak fel, kifelé igyekszik visszapattanni, azaz a 10 alagút falai felé. Azonban a 27 védő- vagy terelőeszköz teljesen körülfogja az egyes 24 vezetéket és az egyes, megfele­lő 25 ütközőelemek a víz/festék komponens részecskéit, ame­lyek visszapattantak az ütközőelemről, lefelé, a 26 gyűjtőké­szülékhez irányítják. így az egyes 24 vezetéken áthaladó keverék porlasztódik a megfelelő 25 ütközőelemmel való érintkezés következtében, majd újból porlasztódik a megfe­lelő 27 terelőeszközzel való érintkezéskor. A 26 gyűjtőkészüléknek van egy 28 padlója, amely lefelé lejt, a központi 30 vályú irányában, amely a 10 alagút hossza mentén helyezkedik el, a 27 terelőeszköz alatt. A 28 padló oldalaitól felfelé nyúlva a 31 terelőlemezek találhatók, ame­lyek szintén a 10 alagút hosszában helyezkednek el. Mind­egyik 31 terelőlemez befelé fordult 33 peremmel rendelkezik a felső szélén. A 30 vályú egyik végénél van a 33 kieresztőnyí­lás, amelyen átfolyik a víztől megfosztott festékkomponens; ez azután rendelkezésre áll, vagy szeparálható a berendezé­sen kívül. A 20 tartály 23 padlójától lefelé nyúlva 34 terelőlemezek találhatók, amelyeknek alsó vége a 31 terelőlemezek között helyezkedik el. A 31 terelőlemezekhez hasonlóan a 34 terelő­lemezek is végighúzódnak a 10 alagút teljes hosszában. A 31 és 34 terelőlemezek a 25 ütközőelemekkel és a 27 védő- vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom