181387. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági érzékelőszerkezet vezérelt záróelemek részére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181387 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1981. XI. 4. (3289/81) NSZO, B 60 R 21/00; B 60 J 5/00 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982. IX. 28. f Szabadalmi Tár. ' TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. VI. 30. Feltaláló: Kumor Gyula oki. gépészmérnök, Budapest Szabadalmas: IKARUS Karosszéria- és Járműgyár, Budapest Biztonsági érzékelő szerkezet vezérelt záróelemek részére 1 2 A találmány tárgya: biztonsági érzékelő szerkezet vezérelt záró elemek részére, nem kívánt becsípődés jelzésére. Ismeretes, hogy a záró elemeket a fenti célból, biztonsági szerkezetekkel látják el. Ilyen alkalmazási terület például a vezérelten nyitódó-záródó liftajtók, mozgó géprészek burkolatai, de különösen fontos alkalmazási területük a járművek, például az autóbuszok vezérelten működtetett ajtói, ahol igen gyakori és súlyos baleseti veszély keletkezik, ha például az utas egyik végtagja vagy esetleg csomagja a záródó ajtófelek közé becsípődik és a vezető ezt nem veszi észre, amikor a járművet elindítja. Ezen probléma, illetve baleseti veszély elhárítására már különböző elven működő, eltérő rendszerű biztonsági szerkezeteket alkalmaztak. Az egyik ilyen biztonsági szerkezet úgy van kialakítva, 15 hogy az ajtószámyak összeérő végeiben, ágyazott, rugalmas anyagban lég- vagy folyadékzsákokat alkottak, amelyek az idegen test becsípődése esetén fellépő túlnyomás hatására villamos kapcsolót működtettek, amelyek fényjelzést vagy beavatkozó, illetve az ajtót ismét nyitó szerkezeteket hoztak 20 működésbe. Ezen ismert megoldásoknak hátrányai abban vannak, hogy az ajtó elhasználódása, kopása során keletkező tömítetlenségek miatt a folyadék vagy a levegő elszivárgón és a kívánt jelzés nem jött létre. A nagy hőmérsékleti ingadozások is téves jelzésekhez vezettek. Egy másik ismert típusa a fent említett biztonsági szerkezetnek azon az elven működik, hogy az ajtó szárnyainak éleiben villamos érintkezők vannak elhelyezve, amelyek a becsípődés helyén érintkezve jelző vagy beavatkozó áramkört indítanak. Ezen megoldások egyik típusánál az ajtószámyak végeinek hossztengelye mentén rugóval húzott villamos vezető szál alkotja az egyik érintkezőt, mig a másik érintkezőt egy, a vezető szálat körülvevő csőszerű elem alkotja. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy például autóbu- 5 szoknál a jármű rázkódása következtében a két érintkező között — akaratlanul — zárlat lép fel, és így téves vésgelzés jöhet létre. A villamos érintkezőkkel kialakított egyik ismert megoldásnál, például a DE—GM 79 12 764 szerinti megoldásnál 10 a belső vezető szálat szigetelő babák fogják körül, a fenti hátrányok kiküszöbölésére. Becsípődés esetén a szigetelő babák a belső huzallal együtt fordulnak el, a vezető huzal megnyúlik és a jelzőt mikrokapcsoló útján működteti. Ez utóbb említett hiba kiküszöbölésére javasolták a DE—GM 79 20 273 számú találmány szerinti megoldást. Ennek lényege, hogy a belső villamos érintkezőt — amely egy rugóval feszített szigeteletlen huzal — egy másik villamos érintkező spirál alakban veszi körül. Ezen kialakításnál azonban a rázkódások okozta akaratlan érintkezés kiküszöbölésére —a belső és a külső érintkezők között, adott távolságonként — szigetelő távolságtartókat alkalmaztak. Ha a becsípődés ezen távolságtartók környezetében történt, például viszonylag vékony kar, csukló, táska stb. esetében, a távolságtartó akadályozta az érintkezők zárását, így a szerkezet hatástalan 25 maradt. Mint ismeretes, lifteknél a becsukás az indító jel adása után, akadály esetén, ha a végálláskapcsoló a kívánt időben nem szólal meg, úgy az automatika nyitja az ajtót. Az ajtó élein lévő gumipofák olyan keskenyek, hogy azok közé bár- 30 mi könnyen beszorulhat és az ajtó nem tud záródni. Az >81387
