181372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 11-bróm-14-oxo-e-homo-eburnán származékok előállítására

3 181372 4-eburnán vegyületeket kívánt esetben önmagában is­mert módon savaddíciós sóvá alakíthatjuk. Az I általános képletű ll-bróm-l-4-oxo-15-hidr­­oxiimino-E-homo-eburnán dezoximálását végrehajt­hatjuk reduktív úton, például cinkkel vizes ecetsav oldatban, vagy oxidativ úton, például talliumnitrát­­tal, vagy úgynevezett átoxímálással, amely például karbonü-vegyületek jelenlétében egy savban tör­ténhet. A dezoximálást előnyösen az úgynevezett átoxi­­málással végezzük. Célszerűen úgy járunk el, hogy az I általános képletű ll-bróm-14-oxo-15-hidroxiimi­­no-E-homo-eburnánt valamilyen szerves savval készített oldatban egy aromás szulfonsav jelenlé­tében paraformaldehiddel reagáltatjuk. Szerves sav­ként például valamilyen 1-6 szénatomos alkánkar­­bonsavat, mint amilyen a hangyasav, ecetsav stb. használunk. Aromás szulfonsavként például p-toluol­­-szulfonsavat alkalmazhatunk. A kapott I általános képletű 1 l-bróm-14,15-dioxo-E-homo-eburnánt kí­vánt esetben önmagában ismert módon savaddíciós sóvá alakíthatjuk. A találmány szerinti eljárás bármely lépésében a reakcióelegyek feldolgozása önmagában ismert módokon történhet, a kiindulási anyagoktól, a végterméktől, az oldószertől, stb. függően; például amennyiben a reakció végeztével a termék kiválik, azt szűréssel elkülöníthetjük, amennyiben a termék az oldatban marad, az oldatot, előnyösen vákuum­ban, szárazra pároljuk. A szárazra párolt anyagot valamilyen alkalmas közömbös szerves oldószer­ből átkristályosíthatjuk. Az oldószer megválasz­tása az átkristályosítandó anyag oldhatósági és kristályosodási tulajdonságaitól függ. A reakció­elegyek feldolgozásánál úgy is eljárhatunk, hogy a reakcióelegyből a terméket .valamilyen alkalmas közömbös szerves oldószerrel, például diklórmetán­­nal, diklóretánnal, stb. extraháljuk, a szerves oldó­szeres oldatot szárítjuk és bepároljuk, a maradékot kívánt esetben kristályosítjuk. A reakcióelegyből a kívánt terméket valamilyen közömbös szerves ol­dószerrel, például éterrel ki is csaphatjuk és az így kivált anyagot szűréssel elkülöníthetjük. A találmány szerinti eljárással kapott racém vagy optikailag aktív I általános képletű vegyületeket kívánt esetben további tisztítási műveletnek, például átkristályosításnak vethetjük alá. A találmány szerinti eljárással előállított vegyüle­teket preparatív rétegkromatográfia segítségével is tisztíthatjuk. Adszorbensként célszerűen Merck PF254-366 jelzésű szilikagélt használunk, futtatószer­ként pedig különböző alkalmas oldószerkombinációk jöhetnek szóba. A találmány szerinti eljárással előállított racém vagy optikailag aktív I általános képletű vegyülete­ket kívánt esetben valamilyen savval gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sókká alakíthatjuk. Ilyen savak lehetnek például a szervetlen savak, így hidro­­génhalogenidek, például a sósav, hidrogénbromid, stb.; a kénsav, a foszforsav, a perhalogénsavak, így a perklórsav; a szerves karbonsavak, így hangyasav, ecet­sav, propionsav, oxálsav, glikolsav, maleinsav, fumár­­sav, borostyánkősav, borkősav, aszkorbinsav, citrom­sav, almasav, szalicilsav, tejsav, benzoesav, fahéjsav; az alkil-szulfonsavak, így a metán-szulfonsav; aril­-szulfonsavak, így a p-toluol-szulfonsav; a ciklohexil­­-szulfonsavak; az aszparaginsav, glutaminsav, N-ace­­til-aszparaginsav, N-acetil-glutaminsav, stb. A sóképzést előnyösen valamilyen közömbös ol­dószerben, célszerűen valamilyen alifás alkoholban, így metanolban végezzük úgy, hogy az 1 általános képletű bázist a fenti oldószerben oldjuk, majd ad­dig adagoljuk hozzá a megfelelő savat, míg az elegy pH-ja enyhén savas lesz (körülbelül pH = 6-ig). Ez­után a kivált I általános képletű vegyidet megfelelő sóját a reakcióelegyből előnyösen valamilyen vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel, így például dietil­­éterrel történő kicsapással elkülönítjük. A találmány szerinti eljárással előállított I általá­nos képletű vegyületek aszimmetriás szénatomokat tartalmaznak. A találmány szerinti eljárással mind a racém, mind pedig az optikailag aktív I általános képletű vegyületek előállíthatok attól függően, hogy a ki­indulási II általános képletű vegyületek racémak vagy optikailag aktívak. A találmány szerinti eljárással jó kitermelési hányaddal, jól azonosítható formában állítunk elő I általános képletű vegyületeket, amelyeknél az infra­vörös spektroszkópiai úton mért jellemző csoportok sávjainak helye és a tömegspektrum értékek is egyér­telműen bizonyítják az I általános képletű vegyü­letek szerkezetét. A találmány szerinti eljárás II általános képletű kiindulási anyaga, valamint az I általános képletű végtermékek valamilyen új vegyületek és önmaguk is biológiailag aktívak. A találmány oltalmi köre kiterjed arra is, hogy az eljárást az I általános képletű új ll-bróm-14-oxo-15- hidroxiimino-E-homo-ebumán terméknél megszakít­hassuk, illetve a találmány szerinti eljárást oly módon is elvégezhessük, hogy ezt a terméket a reak­cióelegyből való elkülönítés nélkül továbbreagáltat­­juk. A találmányt részletesebben az alábbi kiviteli példák szemléltetik, az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa 3(S), 17(S)-11 -Br óm-14-oxo-15 -hidroxiimino­­-E-homo-eburnán-hidrogénklorid 0,27 g (0,69 mmól) 3(S), 17(S> 11 -bróm-14-oxo-E­­-homo-ebumán 1,7 ml abszolút toluollal készített szuszpenziójához nitrogén-atmoszférában állandó ke­verés közben, szobahőmérsékleten 0,65 ml terc-butil­­nitritet, majd 0,20 g kálium-terc-butilát 1,7 ml ab­szolút toluollal készített szuszpenzióját adjuk és az elegyet a fenti körülmények között a nedvesség ki­zárása mellett 1 órán át keverjük. A reakció lefu­tását vékonyrétegkromatográfia segítségével követ­hetjük (KG—G, benzol-metanol 14 : 3, Rf végtermék < kiindulási anyag). Ezután a reakcióelegyhez 0,54 g ammónium-klorid 10 ml vízzel készített oldatát ad­juk és 10 percen át keverjük. A toluolos fázist elválasztjuk, a vizes részt egymás után 3 x 5 ml di­­klórmetánnal kirázzuk. Az egyesített szerves fázist szilárd magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom