181364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tolózárak tűzálló kopó alkatrészeinek javítására, ill. újra előállítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 181364 Bejelentés napja: 1981. VII. 09. Olaszországi elsőbbsége: 1980. VII. 10. (23358 A/80) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1985. V. 31. (2003/81) Nemzetközi osztályozás: NSZOj: B 22 D 17/28 Szabadalmi Tár. ' 1 /TULAJDON/^. Feltaláló: Dr Capelli Ruggero mérnök, Milano, Olaszország Szabadalmas: Flocon Italiana s.r.l., Milano, Olaszország Eljárás tolózárak tűzálló kopó részeinek javítására, illetve újra előállítására 1 2 A találmány tárgya tolózárak tűzálló kopó részeinek javítására, illetve újra előállítására szolgáló eljárás, amelyek fémolvadékot tartalmazó tartályok kiöntőjénél vannak elhelyezve, és a fémolvadékkal érintkezésbe lépnek. A találmány közelebbről olyan 5 eljárásra vonatkozik, ahol az elhasználódott kopó részeknek fémköpennyel körülvett tűzálló anyagát részben tűzálló betétekkel és tűzálló öntő- vagy döngölőmasszával helyettesítjük. Az ilyen célra korábban ismertté vált eljárások 10 esetében a rögzített lemezből és mozgó lemezből álló tolózáraknak a fémolvadékkal érintkező nyílásainál kimosott anyagát kopásálló és tűzálló anyagból készült gyűrűbetétekkel helyettesítik és a fennmaradó köztes teret tűzálló öntő- vagy döngölő- 15 masszával töltik ki. Az ilyen módon javított elhasználódott részeknek azonban csak viszonylag rövid működési idejük van, mert a tűzálló öntő- vagy döngölőmassza a nem kielégítő mértékű rugalmasság következtében a felületen, de a belső részeken is 20 elveszti kötőerejét. Ezáltal a gyűrűbetétek kilazulnak, idővel az átfolyó fém kimossa őket. A találmánnyal célunk a fent említett valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése. A megoldandó fel- 25 adat tehát olyan eljárás kialakítása, amely révén egyszerűen és gyorsan lehet a tolózárak tűzálló kopó részeit javítani, illetve újra előállítani, ráadásul olyan módon, hogy ez a javítás a kiöntők hosszú élettartamát tegyék újra lehetővé. A találmány alapja az a felismerés, hogy a gyűrűbetétek és az eredeti anyag közötti öntő- vagy döngölőmasszát minél nagyobb rugalmasságúra kell készíteni, amellett, hogy ennek tűzállónak és kötőerővel is rendelkezőnek kell lennie. A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány most már abban van, hogy öntő- vagy döngölőmasszaként tűzálló cementkeveréket alkalmazunk, amelybe rozsdamentes acélból levő tűket keverünk. Ennek a megoldásnak az a jelentősége, hogy az acéltűkkel telített cementkeveréknek sokkal nagyobb a rugalmassága, aminek következtében nem keletkeznek repedések a kitöltő anyagként alkalmazott massza felületén vagy belsejében, ennek következtében a javítás sokkal hosszabb élettartamú lesz. Kedvező hatást érhetünk el, ha a cementkeverékbe 2-20 súly%-nyi, célszerűen 8—15 súly%-nyi acéltűt keverünk. Ugyanebből a célból előnyös, ha az acéltűk vastagságát 0,2 és 5 mm között választjuk meg, hosszukat pedig az előállítandó öntött rész falvastagságánál rövidebbre állítjuk be. A behelyezendő javító gyűrűbetétek sokkal jobb illeszkedését, felülését hozhatjuk létre, ha az elhasználódott kopó részeknél a tűzálló anyagban levő nyílásokat felfúljuk és alakjukat a behelyezendő betétek alakjához igazítjuk. Ezáltal a betétek már a megmaradt régi részeken való feltámaszkodás révén is rögzülnek bizonyos mértékig. A rögzített lemez esetében fennáll az a veszély, 30 hogy a gyűrűbetét a hőtágulás következtében lefelé 181364
