181313. lajstromszámú szabadalom • Függesztett, feszített tartószerkezet

3 181313 4 hatók meg, építésük pedig hosszadalmas állványozást és bonyolult zsaluzási munkákat kíván. Ezért ezek alkalmazása ma már egyre ritkább. Kis önsúlyú, kis méretű elemekből könnyen összeszerelhető szerkezetek a fémrudakból összeállí­tott kupolák. Ezek kör vagy sokszög alaprajzúak, ami azzal a hátránnyal jár, hogy az ilyen építmé­nyek aránylag kevés funkció kielégítésére alkal­masak. Még a rudakból összeállított kupoláknál is kisebb fajlagos súlyúak a feszített kötélhálók. Ezek számos szempontból kedvező és korszerű szerke­zetek, gyártási és szerelési szempontból azonban többnyire bonyolultak és költségesek. A geometriai kötöttségek ugyancsak hátrányokkal járnak. A sok szempontból legfejlettebbnek tartott ilyen kötélszerkezetek körébe tartozik az a megoldás is, amelyet a 3 768 216 lajstromszámú USA szabadalmi leírás ismertet. A tartószerkezet pillérekből és fe­szítő elemekből áll, amelyekhez a pillérek között el­helyezett vasbeton födém van társítva. A szabadalmi leírás számos jó gondolatot vet föl. A szerkezetet célszerűen derékszögű paralelogramma alaprajzú épületek esetében lehet alkalmazni. Sajátossága, hogy minden pillérhez 8 db függesztő elem tartozik, amelyek a belső tér kihasználhatóságát többé-ke­­vésbé korlátozzák. A szerkezeti megoldás kétségtelenül lehetővé teszi igen nagy oszlopközök kialakítását, sajnálatos mó­don azonban az oszlopok közötti födémet a füg­gesztő elemekkel együtt kell szerelni, mert különben a födém nem bírja ki a saját önsúlyát. A függesztő elemek a szabadban helyezkednek el, ezért korró­zió elleni védelmük csak a kábelhidaknál szokásos bonyolult módszerekkel valósítható meg. Ennek hiá­nyában a függesztő elemek élettartama nem lehet hosszú, kicserélésük pedig szinte megoldhatatlan fel­adatot jelent. A találmány célja olyan függesztett, feszített tar­tószerkezet megvalósítása, amely nagy terek lefe­désére úgy alkalmas, hogy megtartja a kötélszerke­zetek összes előnyét, kiküszöböli azonban az ismert kötélszerkezetek fogyatékosságait. Feladata a talál­mánynak ezen belül olyan megoldás kifejlesztése, amely az 50 m fölötti mérettartományban - vagyis ahol a szállítási és építési nehézségek miatt a hagyo­mányos tartószerkezetek már csak körülményesen vagy egyáltalán nem alkalmazhatók — a nagy terek lefedésére gazdaságos csarnokszerkezetet eredmé­nyez. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az adott célra főtartókból és fióktartókból ki­alakított és könnyű héjalással ellátott sík födémet, valamint a födém síkja fölé nyúló pilléreket és a pil­lérek csúcsa közeléből künduló függesztő köteleket célszerű alkalmazni, mely utóbbiak segítségével a födémet egy vagy több ponton föl lehet függeszteni. A kitűzött feladatnak megfelelően a találmány szerinti függesztett, feszített tetőszerkezet, főleg nagy nyílású terek lefedésére — amely tartószer­kezet alátámasztó egységből, áthidaló egységből és függesztő egységből van összeállítva, az alátámasztó egység legalább egy pillért, az áthidaló egység álta­lában főtartóból és fióktartóból levő átviteles geren­darácsot, míg a függesztő egység nagy szilárdságú köteleket tartalmaz, a gerendarács pedig adott eset­2 ben a tartószerkezet rendeltetéséhez igazodó héja­lással rendelkezik — oly módon van kialakítva, hogy a pillérek közül legalább egy a főtartókból és fiók­­tartókból alkotott gerendarács fölé nyúlik, a füg­gesztő egységnek a pillérhez, annak fölső vége köze­lében kapcsolódó legalább egy függesztő kötele van, a függesztő kötél a tartószerkezet önsúlyával, vala­mint mesterségesen létrehozott mozgás bevitelével meg van feszítve, és legalább egy ponton a feszítő erő átadására alkalmas kapcsolattal a gerendarácshoz hozzá van erősítve. A találmány szerinti tartószerkezet további is­mérve lehet, hogy a függesztő egység az egy vagy több függesztő kötélen kívül legalább egy lehor­gonyzó kötéllel is rendelkezik. A gerendarács a szélerő esetleges kedvezőtlen hatásának kiküszö­bölésére szolgáló és járulékos feszítő erő bevitelére alkalmas legalább egy kiegészítő lefeszítő kötéllel van ellátva. Az egyik lehetséges kiviteli alaknál a pilléren a függesztő kötél csatlakozási pontját a gerendarács magassági helyzetéhez képest attól eltávolító emelő szerv, pl. egy vagy több hidraulikus sajtó van elhe­lyezve. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál a pillér és a gerendarács közé a függesztő kötélnek a geren­darácshoz kapcsolódó csatlakozási ponijának időle­gesen meghatározott helyzetbe való juttatására alkal­mas feszítő eszköz, pl. csigasor van elhelyezve. Egy harmadik lehetséges kiviteli alak esetében a gerendarács a pillérhez magassági értelmű relatív el­mozdulást, pl. a gerendarácsnak végleges helyzeténél magasabb pozícióból terv szerinti végleges helyze­tébe való lesüllyesztését megengedő vezető pálya útján kapcsolódik. Ez utóbbi megoldásnál a pillér a magasabb pozícióból terv szerinti végleges helyze­tében lesüllyesztett gerendarácsot ezen végleges Hely­zetében megtartó rögzítő szervvel van ellátva. A találmány szerinti tartószerkezet legfőbb elő­nye, hogy a nagy nyilast sík födémmel lehet áthi­dalni. Ezért a födém és annak héjalása egyszerű ele­mekből állítható össze, a szükséges hő- és vízszige­telés pedig ugyancsak egyszerűen valósítható meg. Az alapjában véve derékszögű négyszög alaprajz különösebb geometriai kötöttségeket nem rejt magá­ban. Kedvező az is, hogy egyszerű hossz- és kereszt­­metszettel lehet a szerkezetet kialakítani, és a nagy nyílásméretek ellenére is aránylag kicsi elemsúlyokat kell csak mozgatni. Emiatt nagy gémkinyúlású sze­relő darut lehet használni, és azt jól ki lehet hasz­nálni. A szerkezet egészének jellegzetessége és az is­mert megoldásoktól eltérő módon számottevő elő­nye, hogy az önsúly és a hasznos teher arányának megfelelő megválasztása esetén egyrészt a födém összeszerelhető állványzat nélkül is (és ezt követően lehet a függesztő köteleket beépíteni, majd megfe­szíteni), másrészt hogy a függesztő köteleket a szer­kezet üzemelése közben utólagosan egyenként ki tudjuk cserélni, ha arra korrózió vagy egyéb ok miatt szükség van. Ehhez az üzem közbeni kötél­cseréhez nincs szükség a gerendarácsból alkotott födém ideiglenes alátámasztására sem. A födém sík kialakításából következik, hogy a nagy nyílású terek lefedésére szolgáló ismert szerke­zetekkel szemben jelentősen kisebb a vízszintes és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom