181299. lajstromszámú szabadalom • Horgonyszerkezet építmény és altalaj közötti kapcsolat létesítésére; előnyitó-verőcső, valamint verőberendezés horgonyszerkezet talajba juttatására; és berendezés a horgonyszerkezet feszítőelemének megfeszítéséhez, valamint a verőcsőnek a talajból való kihúzásához

7 181299 8 a 16. ábra próbaterhelési erő-elmozdulás-görbét tartalmaz. Az 1. ábrán látható horgony szerkezetnek kúpos, la hegyben végződő, célszerűen öntöttvasból készült I verőcsűcsához a hasáb alakú 2 kapcsolótest, ahhoz pedig — mint feszítőelem — a 4 csőhüvely közvetí­tésével horgonyrűd van rögzítve, amelyet itt periodi­kus betonacél-szál alkot. A horgony szerkezet geo­metriai hossztengelyét x hivatkozási betűvel jelöltük. A 2 kapcsolótest felső oldalán 5 váll-lemez van rögzítve, amelyre veréskor a 6 verőcső (lásd az 1. ábrán fent) alsó vége feltámaszkodik. A 2 kapcsolótest két egymással szemben levő oldallapjához egy-egy 7 tengely van rögzítve, ezek­hez pedig egy-egy 8 szárnylemez elfordíthatóan kap­csolódik. A számylemezek az 1. ábrán részben kihaj­lított helyzetben vannak. Amint ugyancsak az 1. ábrán jól látható, a 8 szárnylemezeknek 9 alaplapja és 10 oldallapjai vannak, ez utóbbiak az alaplap hosszanti peremei mentén húzódnak. A 9 alaplap 9a külső vége kissé ki van hajlítva. A 10 oldallapokhoz II ütközők csatlakoznak, amelyek szerepe, hogy a 8 szárnylemezek teljes összecsukódását kiküszöböljék. A 8 szárnylemezek 9 oldallapjaikhoz erősített 12 bordái kapcsolódnak a 7 tengelyekhez; amint lát­ható, a 9 alaplapok a 7 tengelyeket nem érik el, belső végük attól a távközzel helyezkedik el. A 2. és 3. ábrán az 1. ábra szerintivel lényegében azonos horgonyszerkezet részletesebben, nagyobb méretarányban, metszetben látható; az 1. ábrával kapcsolatban ismertetett szerkezeti elemeket az ott már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 2 kacsolótestet a hasáb alakú lb nyaktaghoz csatla­kozó 13 lemezek alkotják, ezekhez van felül a már említett 5 váll-lemez erősítve, amely itt kör alakú, és centrumában furat van, amelyen a 3 horgonyrúd, illetve a sajtolt 4 csőhüvely van átvezetve. A 4 csőhüvely alsó, belül menetes végével az lb nyaktag­ban kiképzett centrális 14 menetes lyukba becsavart menetes 14a csapra van felhajtva, ugyanakkor a 3 horgonyrúd alsó végére rá van sajtolva. így létesül kapcsolat a horgonyrúd és az 1 verőcsúcs között. Ezenkívül 15 biztosítógyűrű is fel van a 4 csőhüvely külső felületére hegesztve, az 5 váll-lemez alatt. A 7 tengelyek a 13 lemezekhez ugyancsak hegesztéssel vannak rögzítve. Az átellenes 13 lemezek külső olda­lára 16 határoló-lemezek vannak felhegesztve, amelyek a megfeszítés során a talajellenállást - a 7 tengelyek körül a terheléssel arányosan elfordulva - felvevő 8 szárnylemezeket a feszítéskor fellépő esetleges átfor­dulással szemben biztosítják. A 17 csapok a verés előtti horgonyszerkezetösszeszerelés segédeszközei. A horgonytest és a 3 horgonyrúd csatlakoztatása egyébként oly módon történik, hogy a 3 horgony - rúdra sajtolt, belül menetes 4 csőhüvelyre felcsava­rozzuk az 1 verőcsúcsot. (A 15 biztosítógyűrűt már az előregyártás során felhegesztettük a 4 hüvely külső felületére). Ezután az 1 verőcsúcsot a 31 hor­gonyrúddal együtt a 2 kapcsolótestbe dugjuk, majd behelyezzük a 17 rögzítőcsapokat, amelyeket a fura­tokban zömítéssel rögzítünk. Ezzel a csatlakoztatás megtörtént, műveleti ideje minimális. A horgonytes­tek egyébként hagyományos anyagokból és profilok­ból csekély ráfordítással, egyszerű módon készíthe­tők el, és a felhasználás során előregyártott kivitel­ben kell, hogy rendelkezésre álljanak. A 4. és 5. ábra szerinti kiviteli példa az 1—3. ábrák szerintivel több vonatkozásban azonos, ezért 5 az azonos szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számmal jelöltük. Az eltérés abban van, hogy a 18 szárnylemezek előnyitását biztosítottuk, egyrészt a szárnylemezek megfelelő kialakításával, másrészt az előnyitáshoz szükséges járulékos szerke-19 zetrészek beépítésével. E horgonyszerkezethez tar­tozó verőcsövet a 4. ábrán 19 hivatkozási számmal jelöltük. A 18 szárnyle mezeknek 20 alaplapja és 21 oldallapjai vannak, felső végükön pedig 22 hüvely­csonkok vannak. Ezek tulajdonképpen félbevágott 15 csodarabok, amelyek egymáshoz illeszkedve hengeres csodarabot alkotnak. A 22 hüvelycsonkok itt az 1. ábra szerinti 11 ütközők szerepét is betöltik. Az alaplap belső felületén vannak kialakítva az egészé­ben 23 hivatkozási számmal jelölt ékpályák, amelye-20 két hosszirányú 24 ékbordák és keresztirányú mere­vítő 25 keresztbordák alkotnak. Az ékbordák belül­ről kifelé (alulról felfelé) növekvő magasságúak, alsó végük a 20 alaplap síkjából indul ki. A 3 horgony­­rúdra a 26 előnyitó cső van rávezetve, amely alsó 25 végével a sajtolt 4 csőhüvely peremén fekszik fel, és amely. 26 előnyitó cső alsó végének a tartományá­ban a hengeres 27 előnyitó test van rögzítve. A hengeres előnyitó test méretei úgy vannak megvá­lasztva, hogy az összecsukott helyzetű 18 szárnyle- 30 mezek között, a 24 ékbordák alatt elfér. A 26 előnyitó cső és a hengeres 27 előnyitó test tulajdon­képpen a 7. ábra szerinti, később ismeretésre kerülő 19 verőcső részét képezik, a jobb áttekinthetőség érdekében azonban a 4. és 5. ábrán is feltüntettük 35 ezeket a szerkezeti elemeket. A verési művelethez szükség van a 28 hasított gyűrű (5. ábra) beiktatá­sára; a horgonytesr a 7. ábra szerinti kombinált verő-előnyitó-csőhöz ezen keresztül kapcsolódik. A horgonytest és a 3 horgonyrúd összekapcsolása 40 egyébként az 1-3. ábrákkal kapcsolatban már részletesen leírt módon menetes kapcsolattal, zömí­­tett 17 csapokkal történő biztosítással hajtható végre. 45 Az 1—3. ábrák szerinti horgonyszerkezet leverésé­hez a 6. ábrán látható 6 verőcsövet irányoztuk elő, amelynek 29 hasítékokkal ellátott 30 csőtestéhez alul a 31 hüvely, felül pedig a 32 sapka van hegesz­téssel rögzítve. A 31 hüvely a verési műveletek során 50 gyűrű alakú 33 alsó peremével fekszik fel az 1-3. ábrán látható 5 váll-lemezre. A 6 verőcső geometriai méreteinek megválasztása a mindenkori horgonytest és a feszítőelem — a jelen esetben a 3 horgony­rúd — méreteinek függvényében történik. 55 A 7. ábrán a 4. és 5. ábra szerinti horgonyszerke­­zet beveréséhez használható 19 előnyitó-verőcső látható. Ennek is 29 hasítékokkal ellátott 30 cső­teste van, amelynek alsó részéhez 31 hüvely, felső részéhez pedig 32 sapka van hegesztéssel rögzítve. A 60 19 verőcsőhöz tartozik a 3 horgonyrúdra rávezetett 26 előnyitó cső, alsó végén a hengeres 27 előnyitó testtel, felső végén pedig 34 határolólemezzel, amely a 26 előnyitó cső hosszirányú mozgását a 31 cső gyűrű alakú 35 felső pereme és a 32 sapka 36 alsó 65 felülete közötti pályára korlátozza. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom