181283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajszilárdítására és/vagy vízzáróvá tételére
7 181283 8 vesebben a két komponens frontális találkozásánál megy végbe, elzárva az áramló víz útját a pórustérben, amennyiben talajvízben végzett munkáról van szó. A második fázis eredményeként az 5. és 8. ábra szerinti állapot alakul ki, azaz a kétszeresen sraffozott 18 magot az egyszeresen sraffozott 19 szilárdított talaj tartományok fogják közre. A 6. és 9. ábrán az eljárás harmadik ütemét érzékeltettük, amelyben — öblítés után — az előző fázishoz képest ismét felcseréljük az A és _B komponensek besajtolását, vagyis az la csöveken most A komponenst, az lb csöveken B komponenst juttatunk a talajba. E művelet eredményeként lokális talajtörés következik be az A, B nyilak mentén (6. ábra), és kialakulnak a külső 20 szilárdított talaj tartományok is, amelyeket szaggatott sraffozással jelöltünk. Ezek a második és harmadik ütemben besajtolt komponensek reakciójának eredményeként jönnek létre. A 9. ábrán egyébként látható, hogy a harmadik fázis után az egészében 14 hivatkozási számmal jelölt függönyfal d átlagos vastagságú. A d értéke kb. 2 x 20-2 x 40 cm, vagyis 40-80 cm, a jelen példában feltételezett geometriai méretek esetén. A találmányt a továbbiakban példák kapcsán ismertetjük részletesen. 1. példa A 4—9. ábrák szerinti 7, 8 esősorokon keresztül - függőleges vízzáró függönyfal létesítése céljából — az első ütemben az la csöveken A komponenst, az lb csöveken B komponenst sajtolunk be egyidejűleg. Az A komponens cement-bentonit és víz keveréke. A keveréket 800 liter vízből, 40 kg bentonitból és 400 kg C500-as cementből készítjük, de ugyanilyen mennyiségű vízhez 800 kg C500-as cementet és 60 kg bentonitot is adhatunk. Az lb csöveken át besajtolt B komponens nátronvízüveg, amelynek besajtolt mennyisége — attól függően, hogy a talaj mennyit vesz fel - pl. 500-600 1/óra lehet. Az egyszerre besajtolt szelepenkénti mennyiség az első ütemben kb. 20-40 liter. A második ütemben az A komponenst az lb csöveken, a B komponenst pedig az la csöveken át sajtoljuk a talajba. A második ütemet az első ütem befejezését követő átöblítés után hajtjuk végre. Újabb öblítés után ismét megcseréljük a komponensek besajtolási helyét, majd a fenti műveleteket további 4-5 alkalommal ismételjük. A fent leírt talajkezelés eredményeként kapjuk meg a 9. ábrán függőleges keresztmetszetben látható vízzáró függönyfalat. Az injektálási műveletek előtt az A és B komponensek kötési paraméterei helyszíni labormunkával ellenőrizendők, illetve igény szerinti arány meghatározásával kikísérletezendők. 2. példa Iszapos homokliszt-talajban, ahol 0,4-0,6 att-os víznyomás uralkodik, üregkitöltésekhez vízzáró szilárd talajréteget kell készíteni. Ennek érdekében repesztéses injektálást végzünk és a talajt az A és B komponensekkel átitatjuk. A komponensként nátronvízüveg vizes oldatát alkalmazzuk, B komponensként pedig etilacetát vagy „Durcisseaux 600” vizes oldatát alkalmazzuk. 850-900 liter A komponenshez kb. 50-150 liter B komponenst használunk. 1000 liter/óra injektálási sebességgel dolgozunk. Finom homokban és iszapos homokban általában már nem alkalmazható cement-bentonit-víz keverék. 3. példa Résfal-hiányosságot küszöbölünk ki földzárvány mögé történő injektálással, 0,2 att nyomású talajvízben, szilárd, vízzáró fal építése révén. Repesztést és itatást végzünk homoktalajban. Az A komponens összetétele a következő, 1 m3 injektálóanyagot számítva: 850 liter víz 260 kg cement (C500) 60 kg bentonit A 5 komponenst vízüveg vizes oldata alkotja, ennek mennyiségét, illetve a hígítási arányt injektálási próbával kell beállítani. Az injektálási sebesség: 1200 1/óra. A besajtolást két, egymással párhuzamos esősoron keresztül úgy végezzük, hogy egyidejűleg sajtoljuk az egyik esősoron az A komponenst, a másik esősoron pedig a B komponenst. A sajtolási helyeket ötször cseréljük meg. Eredményül szilárd, vízzáró falat kapunk. A 10. ábrán az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy előnyös kiviteli példája látható. A berendezésnek egészében 21 hivatkozási számmal jelölt alapkomponens-adagoló egysége van. Az alapkomponenst A, a reagens-komponenst B hivatkozási betűvel, illetve - a korábbiaknak megfelelően - üres és sraffozott nyilakkal jelöltük. A 21 alapkomponens-adagoló egység 23 keverőtartállyal, 24 hidrociklonnal, 25 adagolókészülékkel, valamint ahhoz csatlakoztatott 26 injektálószivattyúval rendelkezik. A 24 hidrociklont a 23 tartállyal 27 csővezeték, egy másik, e tartályból felül kitorkolló, és a 25 adagolókészülékbe vezetett 29 csővel egy 28 ágvezeték köti össze. Az említett csövekbe 30 zárószerelvények vannak beiktatva. A 23 keverőtartály és a 24 hidrociklon azért szükséges, mert az A alapkomponens rendszerint cement-bentonit-víz elegye, és ezeket az anyagokat injektálás előtt alaposan össze kell keverni egymással. A 26 injektálószivattyú 31 lecsatlakozó vezetékébe 32 mérőműszerek vannak beépítve. A 31 lecsatlakozó vezetékhez hajlékony 33 injektálótömlők vannak kapcsolva, amelyek az anyagbetápláló la csövekhez vannak 34 hollanderekkel csatlakoztatva. A 22 reagensadagoló egységek 35 tárolótartálya és 36 adagolókészüléke van, ezeket a 37 csővezeték köti össze egymással. A 36 adagolókészülékhez a 38 csővezeték útján - amelybe 30 zárószerelvény van iktatva — 39 injektálószivattyú csatlakozik, amelynek 40 leágazóvezetékéhez hajlékony 33 injektálótömlők vannak csatlakoztatva. A leágazóvezetékbe 5 10 15 20 2Ï 30 35 40 45 50 55 60 65 4
