181283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajszilárdítására és/vagy vízzáróvá tételére
41 mérőműszerek vannak beiktatva. A 22 reagensadagoló egység 33 injektálótömlői az anyagbetápláló lb csövekhez vannak 34 hollanderekkel csatlakoztatva. Az la, lb csövek a létesítendő vízzáró függönyfal x függőleges középsíkjától jobbra és balra sorokban helyezkednek el. Az injektálási zónát az A és B nyilak érzékeltetik. A 24 hidrociklon helyett alkalmazhatunk keverőlapátos szivattyút, vagy bármilyen más, a célnak megfelelő készüléket is. Az adagolókészülék pl. elektromosan vezérelt légszelepes vagy mágnesszelepes, illetve mechanikus működtetésű elzárószelepes típus lehet, tetszés szerinti mennyiségre beállíthatóan, számlálóval ellátva, automatizálva stb. A berendezésnek (nem ábrázolt) öblítő-mosogató egysége is van, amelynek segítségével a sajtolási fázisok között az injektálótömlőket és -csöveket megtisztítjuk. A 10. ábra szerinti berendezéssel a munkavégzés a fentiekkel kapcsolatban már lényegében leírt módon történik, tehát az A és B komponenseket felcserélve sajtoljuk az egymással szemben levő la, lb csövekbe, aminek eredményeként szilárd, vízátnemeresztő falat kapunk a csövek között, illetve azok környezetében. A találmányhoz fűződik számos olyan előnyös, újszerű hatás, amilyenekkel a jelenleg ismert, hasonló célú megoldások nem rendelkeznek. A találmány egyesíti a kétfolyadékos, egyfolyadékos és szelepcsöves technológiák viszonylagos előnyeit. A találmány szerinti módszer kétfolyadékos rendszerű a gépészeti berendezések, az anyagtárolás és -kezelés tekintetében, egyfolyadékos rendszerű viszont az injektálóanyag talajba juttatása tekintetében, vagyis azonos szivattyú és tömlő mindig azonos anyagot sajtol. Ugyanakkor a módszerünk a talajkezelés tekintetében kétfolyadékos olyan értelemben, hogy a kötés a talajban kezdődik, a két folyadék aktív találkozásakor. A szelepcsöves technológiának azzal az előnyével rendelkezik a találmány szerinti módszer, hogy az anyagbevitel irányított és ellenőrzött, azaz a térháló adott (a szelepekkel meghatározott) pontjaiba mérhető mennyiségű, minőségű, nyomású és sebességű komponensek sajtolhatok. A talajkezelés bármilyen anyaggal végezhető, tetszés szerint megismételhető, vagyis újrainjektálásra van lehetőség. A találmány további lényeges előnye az eljárás önszabályozó jellege, vagyis az „egyenvízzáróság” biztosítására irányuló tendencia. Ezen azt értjük, hogy a nagyobb vízáteresztőképességű rétegnek vastagabb a kezelt keresztmetszete, mint a kevésbé áteresztő rétegeké. Ebből következik a találmány szerinti módszer gazdaságossága is, nevezetesen rétegzett altalaj esetén a durvább szemcsés rétegek nagyobb anyagigényű, nagyobb tömegű kezelése olcsóbb, hagyományos injektálóanyagokkal (cement-bentonit-víz keverék) oldható meg, azaz a rétegváltozások mind az anyagminőség, mind a vízzáró fal vastagságának változtatásával követhetők. A találmány egyesíti az itatásos (pl. hordalék-átitatás) és talajtöréses (pl. szikla-injektálásos) technológiák előnyeit is, kiegészítve esetleg a végső törési repedések igen kis anyagigényű szerves reagenses 9 vagy gyantás lezárásával (ez utóbbi igény az esetek 90%-ában a gyakorlatban egyébként nem merül fel). Az acél-szelepescső technológia — a nagy csőszílárdságnak köszönhetően — lehetővé teszi az egymást követő injektálási ütemekben a már részben vagy teljesen megszilárdított talaj lokális törését és repesztését, így adott talajban, vagy valamely előkezelési művelet folytatásaként a kisebb ellenállású külső talajtartományok felé irányuló repesztés és injektált tömb-vastagítás utólag is végrehajtható. A repesztőhatással az önszabályozási és ellenőrzési funkciók is megvalósíthatók, több szelep átfogására alkalmasan felszerelt injektálódugattyú alkalmazásával, amely csak a negyedik-ötödik ismétlésnél eszközölhető. Ekkor ugyanis a több szelepet átfogó injektál ódugattyúból az anyag a legkevésbé szilárdult talajtartományban elhelyezkedő szelep gumikarmantyúján keresztül — talajtörést okozva — fog kiáramlani. Ezek a törési repedések még finomabb, de igen csekély mennyiségű anyaggal — végső lezárásként - tömíthetők, amennyiben ilyen igény jelentkezik. A találmány szerinti módszernek járulékos tömörítő és tömítő hatása is van, amely a talaj „in situ” tulajdonságait előnyösen és határozottan megváltoztatja; a talaj tulajdonságai jelentősen közelítenek a megszilárdult építőanyag tulajdonságaihoz. A módszer áramló talajvízben, háromfázisú talajközegben, pórus- és mikroporustérben (az előbbin levegő-víz-szemcsehalmazt, az utóbbin kapilláris elhatárolást értünk) egyaránt sikerrel alkalmazható. Konkréten felsoroljuk a találmány néhány alkalmazási területét:- résfalak és támfalak táblacsatlakozási hibáinak, vagy munkahézagkialakítási hiányosságok kiküszöbölése (erre pl. akár egy csőpár alkalmazása is elégséges lehet);- ki nem váltott közműkeresztezések vonalában pl. kéregalatti metró (rés)falhézagainak vízzáró és teherhordó kiegészítése (tömítése);- vízzáró függönyfalak létesítése, még nagy vízleszívási igény esetén is, repesztéssel, itatással;- szándékosan kapcsolat nélkül, különböző időpontokban készített műtárgyak között utólagos kapcsolat kialakítása (pl. meglevő szivattyúállomáshoz csatorna utólagos csatlakoztatása);- aknakitörések biztosítása;- munkagödör önálló megtámasztása;- szivárgásgátló függönyök előzetes vagy utólagos beépítése;- aknamélyítés és alagútépítés, csőátsajtolás (pl. vasúti pálya alatt) vízbetöréssel és falazatkiegészítéssel, illetve hátürkitöltéssel kapcsolatos munkái, roskadás megakadályozása céljából;- a szilárd, vízzáró fal vagy talajkéreg készítése repesztéses injektálással, itatással stb. Csak repesztéshez az A és B. komponens m3 -ként például az alábbi összetételű lehet: A komponens: 250-400 kg cement (C.500) 50-80 kg F2 bentonit 830-890 liter víz B komponens: vízüveg, vagy „Tricosal” vizes oldata. 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
