181283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajszilárdítására és/vagy vízzáróvá tételére
6 kalmazunk. Az egyik komponens utószilárduló alapanyag, a másik pedig valamilyen reagens. (A későbbiekben a találmányt pontos anyagmegnevezésekkel, példákon keresztül is ismertetni fogjuk.) Az utószilárduló alapanyag-komponenst az 1-10. ábrákon a reagenst B hivatkozási betűvel jelöltük. Az 1-3. ábrákon látható anyagbejuttató la, lb csövek egymástól a távolságban vannak, amelynek értéke a mindenkor megoldandó talajszilárdítási-vízzárási feladattól függően általában 20—40 cm között változik. Az la, lb csöveken egymás felett d távközökben 3 gumikarmantyúkkal (szelepekkel) lezárt 2 kibocsátónyílások vannak. Az A komponens felülről, a t. terepszintről történő besajtolását üres nyíl, a B komponens besajtolását sraffozott nyíl érzékelteti. A szelepek az la, lb csövekben azonos magasságokban, egymással szemben helyezkednek el. Az 1. ábrán a sajtolás első üteme látható. Ennek során az la csőbe A komponenst, az lb csőbe B komponenst sajtolunk, ebben az esetben egyidejűleg. Az A komponens a talajt a kezdő nyomással felrepeszti, és a mm-nagyságrendű repedésekben 4 rétegek formájában (üres alakzatok) helyezkedik el. Ugyanilyen módon 5 rétegeket hoz létre a B komponens is (sraffozott alakzatok). A 2. ábrán látható második ütemben a komponensek besajtolását felcseréljük: most az la csövön keresztül _B komponenst, az lb csövön keresztül pedig A komponenst juttatunk a talajba. E második ütemben a folyékony komponensek a már kialakult 4,5 rétegek menti repedéseken keresztül hatolnak a talajba, és az A és B komponensek egymással reakcióba lépnek. A 2. ábra a reakció bekövetkezte előtti pillanatot szemlélteti; a jobb áttekinthetőség kedvéért az A komponenssel kitöltött rétegek még üres, a B komponenst tartalmazó rétegek pedig sraffozott alakzatonként jelennek meg. A 3, ábra szerinti harmadik ütemben a komponensek besajtolását ismét felcseréljük, vagyis az la csövön A komponenst, az lb csövön B komponenst juttatunk a talajba. Itt újabb repedések keletkeznek - most már nagyobb nyomáson - és az A és B. komponensek egymással ismét reakcióba lépnek. A 3. ábrán már homogén 6 talajtömegként sraffoztuk azt a talajtartományt, amelyet a megszilárdult anyagot tartalmazó repedések behálóznak, és vízzáróvá tesznek. Könnyen belátható, hogy a fenti ütemek további ismétlésével a talaj szilárdsága, illetve vízzáró képessége a szükségesnek megfelelően tovább növelhető. A 4—9. ábrákon egy terepszint alatti vízzáró függönyfal találmány szerinti technológiával történő előállítását szemléltettük. Amint a 4. és 7. ábrán látható, a függönyfalat az x. függőleges síkban kell kialakítani, úgyhogy ettől kétoldalt la csövekből és lb csövekből álló 7, 8 esősorokat telepítünk, amely csöveken keresztül a már említett folyékony A, fi komponensek az 1-3. ábrákká) kapcsolatban leírtak szerint a talajba sajtolhatok. A 7, 8 esősorokat szaggatott vonalakkal érzékeltettük. A 7. ábrán 9, 10, 11 és 12 hivatkozási számokkal különféle talajrétegeket jelöltünk: a 9 réteg homok, áteresztőképességi együtthatója ki ; a 10 réteg homokos kavics, amely k2 vízáteresztő képességű; a homokréteg alatt 11 finom homok, alatta pedig 12 iszapos homok, 5 végül legalul 13 vízzáró agyag van. A finom homok k3, az iszapos homok k4, a vízzáró agyag pedig ks áteresztőképességű. Az la, lb csövek elhelyezéséhez szükséges függőleges lyukakat akár fúrással, akár öblítéses technológiával készíthetjük, a 7; 8 esősor-nyomvonalakban kiosztva, egymástól mintegy 30 cm b oldaltávolságban (4. ábra). A perforált, gumikarmantyús-lábszelepes 6/4”-os acélcsöveket fúrási ágyazóhabarcsban helyezzük el. A 3 szelepek egymás feletti £ távolsága ugyancsak 30 cm, de a szelepek kiosztása az la, lb csövek hosszirányában a talajrétegződés függvényében változhat. Például ha a felső réteg közepes homok, a középső réteg kavicsos durvahomok, az alsó réteg pedig iszapos homok, akkor a felső részben a 3 szelepek egymástól 30 cm-re, a középső rétegben 40 cm-re, az alsó rétegben pedig 20 cm-re lehetnek (s távolságok a 7. ábrán). A 7, 8 cső-sorok egymástól mért a tengelytávolsága is 20 -40 cm között mozoghat, a mindenkori talajadottságok és a megoldandó feladat függvényében. A vízzáró függönyfal végleges formájában a 6. és 9. ábrán látható, kialakításának fázisait pedig a 4—9. ábrák jól szemléltetik. Az A és B komponensek besajtolását itt is üres, illetve sraffozott nyilakkal érzékeltettük, az anyagbetáplálás a 15 tömlőkön keresztül történik (7. ábra). A 4. ábra bal oldali végén látszik az A, J3 komponensek talajba hatolásának az iránya; a hatósugarakat R hivatkozási betűvel jelöltük. Lényegében kör alakban kialakulnak az egyszeresen sraffozott 16, 17 átitatási zónák (4. ábra), amelyek az x sík tartományában egymásba metsződnek, itt az A és B komponensek egymással reakcióba lépnek, és létrejönnek a lencse alakú, megszilárdult 18a magok, amelyek a függőleges értelemben - a 7. ábrán látható módon - összefüggő 18 falat alkotnak. A 7. ábrán az is jól látható, hogy az anyagbehatolás, és ezzel a 18 fal vastagságának a mértéke a k1 ... ks áteresztőképességi együtthatók függvénye. A k2 > ki viszonyból következően az r2 >Xi, mivel a homokos kavicstalaj nagyobb pórusaiban a besajtolt folyékony komponensek távolabbra tudnak hatolni, itt tehát vastagabb talajrétegeket kezelünk, mint a felső közepes homoktalaj esetében. Minthogy kj 2*3, a 11 talajrétegben lényegében ugyanolyanéi kiterjedése van - az x függőleges középsíktól számítva - a 18 falnak, mint a 9 rétegben. A 12 réteg JC4 áteresztő képesség! együtthatója ki -nél és jí3-nál is kisebb, így értelemszerűen az ,r3<ii viszony áll fenn. Az eljárásnak ez a sajátossága a függönyfal azonos áteresztőképességének a kialakulását segíti elő, vagyis a 18 függönyfal a különböző áteresztőképességű talajrétegekben változó vastagságával tesz eleget az azonos vízzáróság követelményének. Az 5. és 8. ábrán az eljárás második fázisát érzékeltettük, amelyben - az la, lb csövek kimosását követően - a B komponenst az la csöveken, az A komponenst pedig az lb csöveken keresztül sajtoljuk a talajba. Az injektálást a szelepes la, lb csövek mosatása azonnal követi. A 3 gumiszelepek meggátolják az injektált anyagok visszaáramlását a csövekbe, illetve a mosóvíz kiáramlását a talajba. A reakció az első és második ütemben besajtolt A és B komponensek között a 18 faltól kétoldalt a leghe-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
