181280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények növekedésének szabályozására

181280 8 repülőgépről történő szórással. Hígított szerek ese­tében ez a koncentráció általában 0,01 súly% és 20 súly% között, töményebb szerek esetén pedig 20 súly% és 98 sú!y% között változhat. A nedvesíthető porokban a koncentráció például 5-80 súly%, elő­nyösen 10—60 súly%, az emulgeálható koncentrá­­tumokban 5-70 súly%, előnyösen 10-50 súly% és a porkészítményekben 0,5-10 súly%, előnyösen 1-5 súly% lehet. A találmány szerinti készítményeket permetek, porozószerek vagy szórószerek, bevonószerek (mag­­drazsírozás), vetőmag-fóliák, talaj öntözőszerek, merí­tőfürdők stb. alakjában alkalmazhatjuk, a készít­mény-típust mindenkor az adott felhasználási terület követelményeinek figyelembevételével választjuk meg. A találmány tárgya továbbá mezőgazdasági eljárás a találmány szerinti, nátrium és kálium kationból és hidrogénszulfát és/vagy hidrogénszulfát és/vagy di­­tionit és/vagy szulfát anionból képezett egy vagy több sót tartalmazó herbicid készítmények alkal­mazására, a növények növekedésének szabályozására. A találmány szerinti mezőgazdasági eljárás értel­mében a találmány szerinti készítményt ismert módon a talajba, magvakra, a talajra, a növényre vagy a növény meghatározott részeire juttatjuk. A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t hígítószer nélkül is felhasználhatjuk. A magvak kezelését például úgy végezhetjük, hogy a magvakat keverés közben a találmány sze­rinti növényi növekedésszabályozó só(kkal)val, adott esetben hordozóanyagokkal együtt vonjuk be, de az előzőkben felsorolt felületaktív nedvesítőszerekkel és adott esetben hordozóanyagokkal együtt is felvi­­hetjük a magvak felületére. Ebben az esetben úgy járhatunk el, hogy a növényi növekedésszabályozó só(ka)t, felületaktív szert és hordozóanyagot tar­talmazó elegyet először kevés vízzel megnedvesítjük, majd a magvakat a szuszpenzióval Összekeverjük. A találmány szerinti mezőgazdasági eljárás szerint úgy is eljárhatunk, hogy a növényi növekedésszabá­lyozó só(ka)t homokkal, talajjal vagy a fentiekben említett porított szilárd hordozóanyagok valamelyi­kével és adott esetben a fenti felületaktív szerek va­lamelyikével készített porkeverék formájában a mag­vak vetésekor a barázdába juttatjuk. A növényi növekedésszabályozó só(ka)t a talál­mány szerinti mezőgazdasági eljárás során továbbá adott esetben a fenti felületaktív diszpergálószerek és/vagy porított szilárd hordozóanyagok bármelyikét is tartalmazó vizes permet formájában juttathatjuk a magvakra vetés előtt, vetés közben vagy vetés után. A találmány szerinti mezőgazdasági eljárás szerint úgy is eljárhatunk, hogy a növényi növekedésszabá­lyozó só(ka)t tartalmazó készítményt a növények környezetébe vagy a növényekre, azok egyes ré­szeire, például a leveleire juttatjuk, például porlasz­tással, porozással vagy vizes permet alakjában stb. vagy a talajba juttatjuk, például talajöntözőszerrel, elárasztással vagy a talajba történő bedolgozással, amikor is a magvakat a kezelt talajban levő baráz­dákba vetjük stb. A találmány szerinti készítményeket, mind az egyszikű, mind a kétszikű növények növekedéssza­bályozására alkalmazhatjuk. A kezelést kikelés előtti (preemergens), vagy kikelés utáni (posztemergens) stádiumban, vagy a talajba történő bedolgozás útján végezhetjük. A kikelés előtti (preemergens) kezelésen azt értjük, hogy a találmány szerinti készítményeket a növényféleség kikelése előtt juttatjuk a talajra, például a talajt akkor permetezzük meg, amikor a benne levő magvak még nem törték át a talaj fel­színét. A kikelés utáni (posztemergens) kezelésen azt értjük, hogy a találmány szerinti készítményeket a növényféleség kikelése után juttatjuk a kezelendő te­rületre, például a kikelt növények részeire vagy a ta­lajra. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti készít­mények a növényi kultúrák közül különösen a kukorica, a gabonaféleségek, a napraforgó, a lucerna, a cukorrépa, a repce, a szója, a burgonya és a rizs kultúrákban fejtik ki növényi növekedésszabályozó hatásukat. A találmány szerinti készítményeknek a kielégítő hatáshoz szükséges dózisa igen sok tényezőtől függ, így a kezelendő kultúrnövény fajtáitól, állapotától, a kezelendő növény környezetében növekedő egyéb növényektől, a felhasználás területétől, a különböző találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sóktól, az évszaktól, az éghajlati viszonyoktól, to­vábbá attól, hogy a kezelést a növények kikelése előtt vagy azután vagy a talajba bedolgozva vé­gezzük, és a készítmény felhasználási módjától. Ezeknek megfelelően az optimális dózist minden esetben empirikusan állapítjuk meg. Általában azon­ban 0,1—50 kg aktív anyagmennyiséget alkalmazunk hektáronként. Az alkalmazott növényi növekedésszabályozó só(k) mennyiségén (dózisán) túlmenően a talál­mány szerinti eljárásban a felhasználási területektől (például magkezelés, lombkezelés, talajba vagy ta­lajra juttatás, stb.) függően a találmány szerinti készítmény — koncentrátumokat különböző hígí­tásban alkalmazzuk. Így például a magkezeléshez, a csírázási erély növeléséhez, a lombkezeléshez 0,5-10.000 ppm, előnyösen 1-1000 ppm ható­anyagtartalmú hígított készítményeket, a preemer­gens vagy postemergens permetezéshez 0,1—3,0, elő­nyösen 0,3—1 súly% hatóanyagtartalmú hígított készítményeket (például permetleveket) használunk. A talajba dolgozásnál, a magvak kezelésénél vagy a fólia ültetésnél minden formálás nélkül önmagukban is felhasználhatjuk a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t. A találmány szerinti mezőgazdasági eljárást, il­letve növényi növekedésszabályozó készítményt az alábbi példák szemléltetik. 1. példa Az alábbi komponensekből nedvesíthető port készítünk: 25 g nátriumhídrogénszulfát-monohidrát 65 g kaolin 10 g citowett (alkali-aril-poliglikoléter). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom