181280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények növekedésének szabályozására
181280 10 A nátriumhidrogénszulfát-monohidrátból tömény vizes oldatot készítünk, majd keverés közben hozzáadjuk a Citowett-et. Az oldatot a kaolinra permetezzük, és keverőberendezésben homogenizáljuk, ezt követően a kívánt szemcsenagyságra őröljük. Ily módon 25% hatóanyagtartalmú nedvesíthető porkészítményt kapunk, amelyet vízzel tetszés szerinti koncentrációra hígíthatunk. 9 2. példa Ebben a példában emulzió-koncentrátum előállítását ismertetjük. Az alábbi komponenseket a megadott arányban összekeverjük és a keveréket a komponensek diszpergálódásáig keverjük: 20 g káliumhidrogénszulfát 17 g Nonit (40 súly% dioktil-szulfoszukcinát-nátrium) 3 g kálciumdodecilszulfonát 45 g etiléndiklorid 15 g alkilbenzol oldószer elegy („AROMASOL” H). 3. példa Magvak kezelésére felhasználható készítményt az alábbi komponensek összekeverésével és őrlésével állítunk elő: 80 g nátriumszulfát 2 g ásványolaj 18 g kaolin. 4. példa Magvak és lombok kezelésére alkalmas permetlékoncentrátum összetétele: 5 15 g nátriumhidrogénszulfit 80 g víz 5 g oktilfenol-oktaglikoléter. 10 Keverés közben a vízben először a nátriumhidrogénszulfátot, majd az oktilfenol-oktaglikolétert feloldjuk. A felhasználási területtől függően a fenti permetlé-koncentrátumot a kívánt mértékig hígítjuk. 15 5. példa Ezen példában a csírázási készséget vizsgáljuk. A 20 kísérleteket Szokolov módszerével háromszoros ismétlésben a következő módon végezzük: 10 cm átmérőjű Petri-csészéket színültig mosott homokkal töltünk meg, majd átlót (barázda) húzunk a homok felületén. Az átló mentén (a barázdába) 5-5 db 25 Brassica napus (repce) magot helyezünk el, ezt követően egy-egy Petri-csészét 30 ml 1, 10, 100, 1000 ppm vizsgálandó anyagot tartalmazó vizes oldattal nedvesítünk. A Petri-csészét lefedjük, élére állítjuk, majd 20—22 °C hőmérsékletű üvegházba helyezzük 30 el. A vetést követő 4. napon megmérjük a gyökér és a szár hosszúságát. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. A számértékeket mm-ben adjuk meg. Az összehasonlító kontroll kísérleteknél a nedvesítést sóoldat helyett 30 ml vízzel 35 végezzük. Az oldat koncentrációja ppm-ben NaHS04 gyökér • H20 hajtás KHSO4 gyökér hajtás Na2S04 gyökér hajtás 0 9,3 5,8 8,56 7,8 9,4 6,4 (vizes kontroll) 1 19,4 8,8 12,9 7,4 18,9 11,0 10 14,5 11,6 12,9 8,0 18,3 12,1 100 12,5 9,0 25,7 9,5 25,2 13,3 1000 9,4 8,0 11,6 8,7 14,3 8,3 A táblázatból kitűnik, hogy a Brassica napus (repce) csírázási készségét mindhárom anyag előnyösen befolyásolja, különlegesen előnyösek az 1—100 ppm koncentrációjú oldatok. 6. példa Ezen példában a magvak felületére felvitt anyagok hatását mutatjuk be. Zea mays (kukorica), Gycine soja (szója), Brassica napus (repce) és Triticum vulgare (búza) magvakat tíz percig 10, 100, 1000 ppm nátriumhidro- 55 génszulfát — monohidrát, káliumhidrogénszulfát, illetve nátriumszulfátot tartalmazó vízben áztatunk, majd a nedves magvakat megszárítjuk. Ezt követően három ismétlésben vályogos földbe cserepenként 5-5 magot ültetünk. A cserepeket 20-22 °C 60 hőmérsékletű üvegházba helyezzük, és a szokásos módon vízzel locsoljuk. A vetés után 2., illetve 3. héten megmérjük a kikelt növények magasságát. A mérések eredményét cm-ben adjuk meg és az alábbi táblázatokban foglaljuk össze. 65 5
