181241. lajstromszámú szabadalom • Kultúrnövények hidegtűrő képességét fokozó készítmény és eljárás a készítmény alkalmazására
11 181241 12 Hazánkban a zöldségnövények közül egyik legelterjedtebben termesztett növény a zöldpaprika. Ismeretes, hogy trópusi eredete miatt meglehetősen hidegérzékeny növény, amely gyakran károsodik a koratavaszi, de méginkább a koraőszi fagyok következtében. Kísérleteinkhez paprika magokat csíráztattunk laboratóriumi körülmények között 25 °C hőmérsékleten, majd cserepekbe ültettük el a kicsírázott magvakat (föld-homok arány 1:1). A cserepekbe ültetett növényt üvegházban 20-25 °C közötti hőmérsékleten, 60% relatív nedvességtartalmú levegőben, a talaj vízkapacitásának 60%-ig öntözve neveltük 2 hónapig (14 órás fotóperiódust alkalmaztunk). Az így felnevelt paprika növényeket a 3. példában leírtak szerinti készítmény 0,02 súly %-os, 0,04 súly %-os és 0,05 súly %-os vizes hígítású oldatával, permetezéssel kezeltük a fagyteszt megkezdése előtt 24 órával. A kezelt és kezeletlen (kontroll) növények leveleiből 100-100 mg-nyi mennyiségeket vágtunk le (mindegyik kísérletnél 5—5 párhuzamos méréshez), ezeket alumínium fóliába csomagoltuk be és egy programozhatóan hűthető-fűthető fém blokkba helyeztük be, amelyben a levelek közvetlen érintkeztek a fém fallal. Ezután a blokkot +10°C-ról -5°C-ra hűtöttük le (1 °C/óra sebességgel), majd ezen a hőmérsékleten tartottuk három órán át. Utána visszamelegítettük a blokkot (ugyancsak 1 °C/óra sebességgel) 0,5 °C hőmérsékletre, kiemeltük belőle a leveleket, s konduktometriás vizsgálatnak vetettük alá. Az alkalmazott konduktometriás mérési módszert Dexter és munkatársai [Dexter, S. T., Tottingham, W. E., Gräber, L. F.: Investigation of hardiness of plants by measurement of electrical conductivity. - Plant, Physiol. 7 (1932) p: 63-78)] dolgozták ki. A módszer lényege, hogy ismert vezetőképességű, meghatározott mennyiségű desztillált vízbe helyezik a vizsgálandó növényt, növényrészt, s egy idő utánmérik az elektrolit vezetőképességét. A vezetőképesség növekedését az okozza, hogy a sejtek elektroliteket adnak le a vízben, s ez a sejtmembrán épségének vagy sérülésének függvénye. Ezen méréseknél a legnagyobb vezetőképességet a kezeletlen, fagytesztnek alávetett levelek (kontroll) mutatják, s ezt tekintettük teljes károsodásnak illetve 0%-os védelemnek. A legkisebb vezetőképességet a kezeletlen, fagytesztnek alá nem vetett levelek mutatták, s ezt tekintettük 100%-os védelemnek. A konduktometriás méréseket a desztillált vízbe történt elhelyezés után 60, 120, 180 és 240 perc eltelte után végeztük el. A vezetőképesség az idő előrehaladásával nőtt, de a 240 perc eltelte után már nem változott. Ezt az értéket tekintettük végleges mérési adatnak, amelyek az alábbiak szerint alakultak: 11. példa Kezelés %-os védettség 0,00%-os (kontroll) 0,00 0,02%-os 32,37 0,04%-os 57,30 0,05%-os 71,90 A mérési eredmények bizonyítják, hogy a találmány szerinti készítmény 0,05%-os vizes hígítású oldatával kezelt paprika 71,9%-ban védettséget élvezett a -5 °C-os hideggel szemben. 12. példa A paprikához hasonlóan ugyancsak hőérzékeny paradicsommal is végeztünk kísérleteket. A paradicsom lévén ugyancsak trópusi klímához szokott növény, igen érzékeny a hőingadozásra. Közismert, hogy a palánták kiültetése után fellépő hosszantartó lehűlés, vagy éjszakai fagyok nagymértékben károsítják a növényt, amelyet nehezen hevernek ki, s ez a negatív hatás a terméshozamot is csökkenti. Kísérleteinknél paradicsommagokat csíráztattunk laboratóriumban és ültettünk el cserepekbe (az előző példában leírtak szerint jártunk el). Az egy hónapos korukig nevelt palántákat ezután a 3. példában leírt készítmény 2,1%-os vizes hígítású oldatával permeteztük, majd a paprikánál leírt módszer szerint -2,5 °C hőmérsékleten végeztük a fagytesztet. A konduktometriás vezetőképességi mérések alapján megállapítottuk, hogy a kezelés 68,4%-os védelmet biztosított. 13. példa A hazai éghajlati viszonyok között a zöldbab vetését úgy szokták időzíteni, hogy a növények a földből a május eleji fagyokat (amelyek majdnem minden évben károsítanak) követően bújjanak ki, s így elkerüljék a fiatal növények pusztulását. Kísérleteink során zöldbab növényeket neveltünk — előzetes laboratóriumi csíráztatás és cserépbe ültetés után - üvegházban az előző példákban leírt módon. Amikor a növények második pár levele megjelent, lepermeteztük azokat a 3. példa szerinti készítmény 0,05%-os és 4,2%-os vizes hígítású oldatával. A fagytesztet és a konduktometriás méréseket a 11. példában leírtak szerint végeztük azzal az eltéréssel, hogy a lehűtést -2,5 °C hőmérsékletig folytattuk. A mérési eredmények alapján megállapítottuk, hogy a 0,05 súly%-os koncentrációjú kezelés 71,7%-os, míg a 4,2 súly%-os kezelés 90,9%-os védelmet biztosít! 14. példa A szőlő termesztésben a tavaszi fagyok időnként jelentős, nem egy esetben közel 100%-os kárt okoznak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
