181241. lajstromszámú szabadalom • Kultúrnövények hidegtűrő képességét fokozó készítmény és eljárás a készítmény alkalmazására
13 181241 14 Éppen ezért kísérleteket végeztünk annak vizsgálatára, hogy a találmányunk szerinti készítménnyel milyen mértékben lehet a fagyvédelmet biztosítani, a károsodást csökkentem. Kísérleteinkhez laboratóriumi körülmények között, üvegházban szőlővesszőket gyökereztettünk. Amikor már a vesszőkön 2—3 levél volt, bepermeteztük azokat a 6. példában leírt készítmény 0,01 súly%-os, 0,02 súly%-os és 0,04 súly%-os vizes hígítású oldatával, majd ezt követően 24 óra múlva all. példában ismertetett fagytesztet, lehűtést végeztünk el —5 °C hőmérsékletig. A visszamelegítés után mértük a levelek vezetőképességét a már ismertetett konduktometriás módszerrel, s a következő értékeket kaptuk: Kezelés % védesség 0,00% (kontroll) 0,00 0,01% 65,30 0,02% 83,80 0,04% 86,60 15. példa A tavaszi fagyok sok esetben okoznak károsodást a gyümölcsösökben. A tartós lehűlés hatására, vagy a fagypont alatti hőmérséklet következtében a kipattanó rügyek illetve virágok károsodást szenvednek lehuUanak, s nem eredményeznek termést. Kísérleteinkhez virágzás előtt álló sárgabarackfa ágakat vágtunk le, s megszámoltuk a rajtuk levő rügyeket. Az ágak egy részét kezeletlenül, míg többségét a 6. példában leírt készítmény 4,2%-os vizes hígítású oldatával lepermetezve, 24 óra eltelte után klímakamrába helyeztük el, amelyben a hőmérsékletet -2,5 °C-ra csökkentettük, majd 3 órán át ezen a hőmérsékleten tartottuk. Ezt követően a klímakamrát szobahőmérsékletre melegítettük vissza, az ágakat kivettük belőle, s üvegházban elhelyezve vártuk a virágzás megindulását. Ez 2—3 nap múlva következett be. Azokat az ágakat, amelyekről a virág a kinyílás után lehullott, tekintettük fagykárosodottaknak. A kezeletlen ágak esetében a kinyílt rügyeknél százból kilencvennyolc lehullott, ezzel szemben a találmány szerinti készítménnyel permetezettek esetében csak huszonhat hullott le, a többi erőteljesen kivirágzott. A kezelés tehát 74%-os védettséget eredményezett. 16 16. példa A dísznövények közül ismert a szejfű érzékenysége a fagypont körüli hőmérsékletre. Ezért hajtatóládában nevelt, kinyílás előtt álló szegfű növényeket kezeltünk a 3. példa szerinti készítmény 4,0 súly%-os vizes hígítású oldatával oly módon, hogy a fagyteszt előtt 24 órával permeteztük le a növényeket. A kezelt és a kezeletlen (kontroll) növényeket tartalmazó ládákat klímakamrába helyeztük el, amelynek hőmérsékletét -2,5 °C-ra hűtöttük le, majd 3 órán át ezen a hőmérsékleten tartottuk, s utána szobahőmérsékletre melegítettük vissza. A kezeletlen növények mindegyikén megfeketedtek a bimbók és lehullottak, s az anyanövény is tönkrement. A kezelt növényeknél száz bimbó közül harmincöt hullott le, míg hatvanöt ment át virágzatba. A kezelés tehát 65%-os védettséget eredményezett. 17. példa Kísérleteket végeztünk annak megállapítására is, hogy a találmány szerinti készítménnyel végzett kezelés képes-e védelmet nyújtani a trópusihoz közelálló éghajlaton termesztett növények hidegkárosodásával szemben. Kísérleteinkhez a József Attila Tudományegyetem Botanikus Kertjéből beszerzett, azonos korú levélzettel rendelkező kávécseqe gallyait használtuk teszt növényként. A gallyakat szobahőmérsékleten a 6. példa szerinti készítmény 0,5 súly%-os, 2,1 súly%-os és 4,2 súly%-os vizes hígítású oldatába állítottuk bele 24 órán keresztül. Ezután a kezelt és kezeletlen gallyakat 4 0,5 °C-ra termosztált klímakamrába helyeztük, amelyből rendre 0,5; 3; 6; 9 és 18 óra eltelte után vettük ki. A kivett gallyakról leveleket szakítottunk le, s mértük azok vezetőképességét all. példában ismertetett módon. A kezeletlen gallyakról leszakított levelek vezetőképessége — a klímakamrában való tartózkodás növekedésével párhuzamosan - rohamosan nőtt. Ezeken a leveleken 6 óra elteltével barna, levélnekrózisra utaló foltok jelentek meg, amelyek a tartózkodási idő előrehaladtával sokasodtak. Időbeli eltolódással késéssel hasonló tünetek mutatkoztak a 0,5 súly%-os hígítású készítménnyel kezelt gallyaknál is. A 2,1 súly%-os és a 4,2 súly%-os hígítású készítménnyel kezelt gallyak levelei a kísérletek egész ideje alatt frissek maradtak, s az ezt követő szobahőmérsékletre történő átvitel után változást, levélnekrózist nem mutattak. A két koncentrációval kezelt gallyak leveleinek vezetőképessége a klímakamrából különböző időpontokban kivett mintáknál gyakorlatilag változatlan maradt. Megállapítottuk, hogy ezek a kezelt növények a hideghatás ideje alatt szinte teljes védettséggel rendelkeztek, míg a kezeletlenek a 4-0,5 °C hőmérséklet hatását nem voltak képesek elviselni. A vezetőképességi mérések azt mutatták, hogy a 0,5 súly%-os koncentrációval kezelt növény a 6 órás kezelés után 72,5%-os, a 2,1%-os koncentrációval kezelt növény 93,3%-os, míg a 4,2%-os koncentrációval kezelt növény 97,4%-os védettséget élvezett. A 7-17. példákban bemutatott kísérletek eredményei bizonyítják, hogy a találmány szerinti készítményekkel végzett kezelések a kultúrnövények széles körére kiterjedően alkalmazhatók a hidegtűrő képesség fokozására, a hideg- illetve fagykárosodással szembeni védelmére. Ennek a védelemnek a termelés biztonsága szempontjából jelentős szerepe van a mezőgazdaságban. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
