181241. lajstromszámú szabadalom • Kultúrnövények hidegtűrő képességét fokozó készítmény és eljárás a készítmény alkalmazására
9 181241 10 A program szerint nevelt növényeket két csoportba osztottuk 5-5 ládát, 3-3 párhuzamoshoz. Az egyik csoport növényeit mindkét búza esetében a program 4-ik és 5-ik hetének végén a találmány szerinti készítmény vízzel 60 mM-os koncentrációjú permetlevével kezeltük harmatosodásig, míg a másik csoportot kezeletlen hagytuk. A 6-ik hét letelte után mindkét csoport növényeit hőmérséklet programozóval ellátott hűtőszekrénybe tettük, m^d a hőmérsékletet 2°C/óra lehűlési sebességgel —15 °C-ig csökkentettük. 12 óra elteltével a növényeket áthelyeztük 0,5 °C hőmérsékletű térbe, ahol fél óráig álltak, majd megmértük a levelek vezetőképességét, amellyel azok túlélő képességét értékeltük. A konduktrometriás mérésnél a levébe két rögzített tűelektródot helyeztünk el, s mértük a vezetőképességet. A standard meghatározásaként mértük a fagyásnak ki nem tett, s a cseppfolyós nitrogénben megfagyasztott levelek vezetőképességét (0% és 100% elfagyás). A módszer lehetőséget biztosított, hogy a növények túlélését ne csak szubjektív bonitálási módszerrel, hanem műszeresen is értékeljük. A „télállósítási” program lefolytatása után a kezeletlen és a találmányunk szerinti készítménnyel kezelt búzák az alacsony hőmérsékletre történő lehűtést a következők szerint viselték el: 4. táblázat %-os túlélés Búza-15 °C kezelés után Miranoszkaja 808 kezeletlen 85% kezelt 97% Short Mexican kezeletlen 8% kezelt 76% A táblázat adataiból kitűnik, hogy még a fagyálló Miranovszkaja 808 búza esetében is — bár kisebb mértékben — javul a fagytűrőképesség (ami természetes is a genetikai sajátosságok miatt), azonban a fagyérzékeny Short Maxican-nál rendkívül nagy mértékben megnő a túlélő képesség, jelentősen megjavul a hidegtűrő képesség. 10 10. példa A hidegtűrő képesség javításának különös jelentősége van a zöldségnövények termesztésében. Az egyenletes évi zöldségellátásban az egyik legnagyobb gondot jelenti a növények legérzékenyebb fejlődési szakaszában jelentkező fagyveszély, s ettől nagymértékben függ a termesztés sikeressége. A hőmérséklet ma még a szabadföldi termesztésben meghatározó tényezője a vetés és kiültetés idejének, a termés minőségének és mennyiségének. Az uborka közismerten igen melegigényes növény, 25 °C körüli hőmérsékleten fejlődik jól, 18 °C alatti hőmérsékleten teljesen leáll a fejlődésben. Nagyon érzékeny a hőmérséklet ingadozására is és 0°C alatt elfagy. Ismeretes, hogy a korai szabadföldi termesztésben a mintegy 6 hétig fűtött ágyakban vagy trágyatalpas melegágyakban előnevelt palánták csak május közepén, a késő tavaszi fagyok után kerülhetnek kiültetésre. Kísérleteket végeztünk annak vizsgálatára, hogy a találmány szerinti készítménnyel végzett kezeléssel hogyan befolyásolható az uborka hidegtűrő képessége. Rajnai fürtös uborka vetőmagvait csíráztattuk három napig 25 °C hőmérsékleten, majd cserepekbe ültettük azokat (föld—homok arány 1 :1), cserepenként 5—5 csíranövényt. A húsz cserépbe ültetett növényt üvegházban 20-25 °C hőmérsékleten, 60% relatív nedvességtartalom mellett 21 napig neveltük. A palántákat ezután 8°C-on egy napig (12 óra nappal - 12 óra éjjel) klímakamrában tartottuk, majd két csoportra osztottuk:- 10 cserép növényt cserepenként 5-5 ml vízzel locsoltunk le, — ’0 cserép növényt pedig cserepenként a 6. példa szerinti készítmény vizes hígítással 30 mM hatóanyagkoncentrációjú oldatának 5—5 ml-vel permeteztünk le. A növények mindkét csoportját egy napig klímakamrában 0°C-on tartottuk, majd ezt követően —2,5 °C hőmérsékletű klímakamrába helyeztük, s 16 órán át ott tartottuk fénytől elzártam Az alacsony hőmérsékletű kezelés után a cserepeket egy napig 25 °C-on tartottuk, s utána bonitálással vizsgáltuk meg azok regenerálódását. Megállapítottuk, hogy míg a kezeletlen növények mindegyike elpusztult, addig a találmány szerinti készítménnyel kezelt növények 90%-a életképes maradt, túlélte az alacsony hőmérséklet károsító hatását. A 7. példában leírtakhoz hasonlóan megvizsgáltuk a növények lipidösszetételét és mennyiségét, amelyet az 5. táblázat mutat be: 5. táblázat Foszfolipidek Típusa mennyisége nmol/lev. kontroll kezelt PA 340,2 326,4 Pl 100,7 205,3 PC 47,0 1115,2 PE 303,4 404,4 PG 121,7 630,5 DPG 254,7 713,9 összes PL 1167,7 3395,7 S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
