181232. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tiazolo izokinolin-származékok előállítására
181232 7. példa A 2. példa szerint eljárva, de kiindulási anyagként 16,3 g (S)-3-metiltio-l ,5,10,10a-tetrahidro-tiazolo[3,4-b]izokinolinium-jodidot és 8,5 g 2-amino-pirazint használva, fehér kristályok alakjában 7,6 g (S)-3-(2-pirazinil-imino)-l,5,10,10a-tetrahidro-tiazolo[3.4-b]izokinolint kapunk. Olvadáspontja 140°. (a)^° = —283±3° (c = 1 : kloroform). 8. példa A 2. példa szerint eljárva, de kiindulási anyagként 10,1 g (S)-3-me til tio-1,5,10,1 Oa-tetrahidro-tiazolo[3.4-b]izokinolinium-jodidot és 6.4 g 3-amino-tieno[2,3-c]piridint használva, fehér kristályok alakjában 6,4 g (S)-3-(3-tieno[2.3-c]piridil-imino)-l,5,10,10a-tetrahidro-tiazolo[3.4-b] izokinolint kapunk. Olvadáspontja 180°. (a)^n = —205±3° (c = 1: kloroform). A 3-amino-tieno[2.3-c]piridint L. H. Klemm módszere (J. Hét. Chem.. 14, 299 (1977)] szerint állíthatjuk elő. 9. példa A 2. példa szerint eljárva, de kiindulási anyagként 6,7g (S)-3-metiltio-l,5,10,10a-tetrahidro-tiazolof3,4-b|-izokinolinium-jodidot és 2,8 g 3-amino-tieno[2,3-b]piridint használva, barnássárga kristályok alakjában 4,6 g (S)-3-(3-tieno[2.3-b]piridil-imino)-l,5,10,- 10a-tetrahidro-tiazolo^3,4-b]izokinolint kapunk. Olvadáspontja 145—146°. (a)^n -204+3° (c = 0,5; kloroform). A 3-amino-tieno[2.3-b]piridint L. H. Klemm és munkatársai módszere [J. Hét. Chem., 7, 373 (1970)] szerint állíthatjuk elő. 10. példa A 2. példa szerint eljárva, de kiindulási anyagként 18 g (S)-3-metiltio-l,5,10,10a-tetrahidro-tiazolo[3,4-b]izokinolinium-jodidot és 10 g 5-amino-benzimidazol-hidrokloridot használva, rózsaszínű kristályok alakjában 11,7 g (S)-3-[5-(vagy 6)-benzimidazolil-imino]-l ,5,10,10a-tetrahidro-tiazolo[3.4-b]izokinolint kapunk. Olvadáspontja 220°. (“)p° = -236+3° (c = 1; metanol). Az 5-amino-benzimidazol-hidrokloridot D. Woolley módszere [J. Bioi. Chem., 152, 225 (1944)] szerint állíthatjuk elő. 11. példa A 2. példa szerint eljárva, de kiindulási anyagként 18,2 g (S)-3-metiltio-1.5.10,10a-tetrahidro-tiazolo [3,4-b]izokinolinium-jodidot és 10.9 g 8-amino-izokinolint használva, halványsárga kristályok alakjában 11,8 g (S)-3-(8-izokinolil-imino)-l ,5,10,10a-tetrahidro-tiazolo(3,4-b]izokinolint kapunk. Olvadáspontja 206°. (<*)p° = —197±2° (c = 1 ; kloroform). A 8-amino-izokinolint D. H. Hey módszere [J. Chem., Sec., 3882 (1961)] szerint állíthatjuk elő. 8 12. példa A 2. példa szerint eljárva, de kiindulási anyagként 8 g (S)-3-metiltio-l,5,10,10a-tetrahidro-tiazolo[3,4-b]izokinolinium-jodidot és 3.5 g 8-amino-3-metil-izokinolint használva, sárga kristályok alakjában 4,1 g (S)-3-(3-metil-8-izokinolil-imino)-l,5,10,10atetrahidro-tíazolo[3,4-b]izokinolint kapunk. Olvadáspontja 156°. (a)^” =-186° ±3° (c= 1; kloroform). A 8-amino-3-metil-izokinolint a következő módon állítjuk elő: 10,8 g 5-bróm-3-metil-8-nitro-izokinolin 200 ml etanollal készült oldatához 5 g 3—97 súlyszázalékos palládium-szén katalizátort adunk. Ezt a szuszpenziót nitrogén-atmoszférában keverés és visszafolyatás közben forraljuk, és 30 perc alatt 25 ml hidrazinhidrátot csepegtetünk hozzá. A hozzáadás befejezése után a reakciókeveréket visszafolyatás közben további 2 óra hosszat forraljuk. A szuszpenziót kovaföldön forrón megszűrjük, és a szüredéket 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson. 40°-on bepároljuk. A száraz maradékot 200 ml 0,5 n sósavban oldjuk, és az oldatot kétszer 50 ml metilénkloriddal extraháljuk. Ezután a vizes fázist nátriumhidroxiddal lOpH-ra meglúgosítjuk, és háromszor 150 ml metilénkloriddal extraháljuk. A szerves kivonatokat egyesítve, vízzel mosva, magnéziumszulfáton szárítva, szűréssel elválasztva és a szüredéket 20 Torr (2.7 kPa) nyomáson, 40°-on bepárolva, 4,4 g 8-amino-3-metil-izokinolint kapunk. A barnássárga szilárd termék olvadáspontja 175°. Az 5-bróm-3-metil-8-nitro-izokinolint a következő módszerrel állíthatjuk elő. 17,2 g 5-bróm-3-metil-izokinolint 100 ml. 1,83 fajsúlyú (34 n) kénsavba feloldunk, és az oldathoz keverés közben 30 perc alatt 8.1 g káliumnitrátot adunk, miközben a hőmérsékletet jégfürdő segítségével 0° és 5° között tartjuk. Ezután az elegyet körülbelül 20°-ra hagyjuk felmelegedni, és ezen a hőmérsékleten a keverést további 5 óra hosszat folytatjuk. Az oldatot ezután 600 ml víz és jég keverékére öntjük, és 20%-os ammóniumhidroxiddal (fajsúlya 0,9) 10pH-ra lúgosítjuk meg, hogy a hőmérséklet közben a 30°-ot ne haladja meg. A kapott sárga csapadékot szűréssel elválasztjuk, vízzel mossuk, szárítjuk, és 300 ml etanolból átkristályosítjuk. A kristályokat szűréssel elválasztva és szárítva, barnássárga szilárd termékként 12,3 g 5-bróm-3-metil-8-nitro-izokinolint kapunk. Olvadáspontja 146°. Az 5-bróm-3-metil-izokinolint M. Gordon és munkatársai módszere [J. Hét. Chem.. 4, 410 (1967)] szerint állíthatjuk elő. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 S0 55 60 65 4
