181144. lajstromszámú szabadalom • Alapozó és/vagy ragasztó készítmény tapadóréteggel bevont szigetelőfóliákhoz
3 181144 4 Az 1.402 418 számú brit szabadalom guminak fémhez történő ragasztásához használatos ragasztóanyagra vonatkozik, amely vulkanizálás hatására kötődik a fémhez. Ennek a ragasztóanyagnak mindig tartalmaznia kell legalább egy reakcióképes anyagot és térhálósító adalékot. A kötés kialakításához mele gítést kell alkalmazni. A találmány célja a technika állásának jelenlegi szemléleténél tapasztalt hátrányok kiküszöbölése olyan szigetelőanyag alapozó és/vagy ragasztójának a kialakítására, amely a tapadóréteggel ellátott fólia típusú szigetelőanyagot a védendő felülethez, elsősorban fémfelülethez, ragasztja, önmagában is korró ziógátló, csökkenti a katódvédelem hatására bekövetkező károsodást, fékezi a feszültségkorrózió kialakulását és lobbanáspontja az igényeknek megfelelően változtatható. A találmány szerinti alapozó és/vagy ragasztó készítmény elsősorban butilkaucsukot tartalmazó tapadórétegű szigetelő fóliához használható, de sikeresen alkalmazható más típusú, például bitumen -tapadórétegek esetén is. A találmány alapja az a felismerés, hogy a készítményhez olyan komponenseket használhatunk, amelyek a fólia típusú szigetelőanyag tapadó rétegével a határfelületen egymásban kölcsönösen oldódó, szét nem váló rendszert alkotnak és a fémhez erősen kötődnek, ezáltal a szigetelőanyagot ahhoz ragaszt jak. A találmány további alapja az a felismerés is, hogy olyan anyagokat adalékolunk, amelyeket alkal mazva az alapozó és/vagy ragasztóanyag önmagában is korróziógátló, a katódvédelem hatására bekövet kező károsodást, valamint a feszültségkorróziób ól adódó károsodást csökkenti és felhasználáskor a tűzveszély elkerülhető. A találmány tárgya kötőanyagot, elasztomert, adalékanyagot, töltőanyagot és oldószert tartalmazó, elsősorban butilkaucsuk vagy hasonló tapadórétegű szigetelőanyagok alapozó és/vagy ragasztóanyaga. Az alapozó és/vagy ragasztóanyag 5-40 súly% kötőanyagot, 5-15 súly% elasztomert, 5-0 súly% adalékanyagot, 20-5 súly% töltőanyagot és 65-40 súly% oldószert tartalmaz. Közelebbről megelölve a találmány szerinti ala pozó és/vagy ragasztó készítmény a) 5—40 súly% kötőanyagot, éspedig 60—100 °C lágyuláspontú fenyőgyantát, ezek sóit vagy észtereit, 1000-1700 molekulasúlyú szénhidrogéngyantát vagy 1,17—1,20 g/cm3 sűrűségű pirolízisgyantát, b) 5-15 súly% elasztomert, éspedig 0,9- -1,0 g/cm3 sűrűségű 500-1000% szakadási nyúlású butadién-sztirol-kopolimert vagy 900-150.000 molekulasúlyú polibutént, c) 5-9 súly% adalékanyagot, éspedig 3-18 szénatomos alifás amint, 6—12 szénatomos ciklusos amint, ezek kromátját, cinkfoszfátot vagy -kromátot, alkálifémszilikátot vagy 70-120 °C lágyuláspontú bitument, d) 20-5 súly% töltőanyagot, éspedig 2,4 g/cm3 sűrűségű ásványi port és/vagy 1,6- 2,0 g/cm3 sűrűségű kormot, és e) 65 -40 súly% szerves oldószert, éspedig 60-200 °C forráspontú alifás vagy aromás szénhidrogént, alifás rtitrilt vagy acetátot vagy ezekből álló oldószerelegyet tartalmaz. A kötőanyag a szigetelő fólia tapadórétegének a fémhez való tapadását biztosítja. Kötőanyagként azok a természetes és/vagy műgyanták használhatók, amelyek alacsony és magas hőmérsékleten a fémhez és a szigetelő anyaghoz jól tapadnak, víz és talajelektrolit hatásának ellenállnak. A természetes gyanták közül használható a fenyőgyanta (kolofónium), amelynek a lágyuláspontja 60-100 °C, savszáma pedig 120-180 mg KOH/g. A természetes gyanták, elsősorban a fenyőgyanta, reakcióképességük miatt különböző műveletekkel átalakíthatok és így előnyösen használhatók. A találmány szerinti készítmények kötőanyagaként jól használhatjuk a fenyőgyanta fémszappanait, a rezinátokat, például a cinkrezinátot, amelynek a cinktartalma 8,5-9,3 súly%, olvadáspontja pedig 150-170°C. Kötőanyagként használhatók továbbá a mészgyanták, amelyeket úgy állítunk elő, hogy fenyőgyanta oldatába vagy olvadékába magasabb hőmérsékleten (150—250 °C-on) mészhidrátot viszünk be. A gyanták savszámát 3-4 súly% mészhidráttal 60-70 mg KOH/g értékre állítjuk be. A termék 100-120 °C-on olvad. A fenyőgyanta származékai közül jól használhatók kötőanyagként a fenyőgyanta glicerinnel és pentaeritrittel képezett észterei, továbbá a több bázisú gyantasavak több értékű alkoholokkal alkotott termékei, amelyeknek az olvadáspontja 80- -120 °C és savszáma legfeljebb 25 mg KOH|g. Kötőanyagként a készítményben a természetes gyantákon kívül műgyanták is alkalmazhatók. Előnyösen használhatjuk az alifás szénhidrogéngyanták közül azokat, amelyeknek az olvadáspontja 90-130 °C, savszáma legfeljebb 10 mg KOH/g és molekulasúlya 1000—1700, és képletük a rajz szerinti, ahol n értéke 4-10 szám. Használhatók kötőanyagként a fenol-formaldehid-gyanták. a fenol-terpén-gyanták közül azok, amelyeknek az olvadáspontja 70-150 °C. továbbá a cellulóznitrát, -éter és -acetát jellegű gyanták. Jól használható kötőanyagként még a pirolízisgyanta, amely főként kondenzált aromás szénhidrogéneket tartalmaz, lágyuláspontja 40-80 °C, sűrűsége 1,17-1.20 g/cm3. penetrációja 25 °C-on + 10 (MSz 13162—60 szerint meghatározva). A pirolízisgyanta előállítása, összetétele és jellemzői részletesebben a 170.032 számú magyar szabadalomban vannak leírva. A találmány szerinti készítmény 5-15% elasztomert tartalmaz, amelynek a feladata a bevonat rugalmasságának és képlékenységének a növelése. Ilyen elasztomer a mügumi, kaucsuk, butadién-sztirolkopolimer a polibutén, valamint ezek kombinációi. A találmány szerinti készítmény előnyösen olyan butadiénsztirol-kopolimert tartalmaz, amelyben a butadién aránya 60-75 súly%, a sztirolé pedig 40-25 súly%. A kopolimer sűrűsége 0,9-1,0 g/cm3. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
