181128. lajstromszámú szabadalom • Rezgéselnyelő épületelem

3 181128 4 A találmányt tehát rezgéselnyelő elem legalább két egymásra helyezett fóliával, különösen műanyag­­fóliával. A találmány szerint a továbbfejlesztés az, hogy legalább az egyik műanyagfóliában egymás mellett raszterszerűen olyan hasáb alakú bemélyedé­sek vannak, amelyeknek a fólia síkjával párhuzamos lapjai csillapított rezgésre képesek és a bemélyedések ugyancsak csillapított rezgésre képes, de síktakaró fóliával vannak légmentesen lezárva, ahol a mű­anyagfóliák vastagsága 0,1 és 0,3 mm között van és az egyes rezgőképes lapok kerülete és/vagy szerke­zete és/vagy felületegységre vonatkoztatott felületi súlya egymástól, illetve a műanyagfólia többi részének felületegységre vonatkoztatott súlytól kü­lönbözik. Ennek a megoldásnak a legfőbb jelentő­sége abban van, hogy ha a rezgőképes lapok, az oldallapok és a hasáb alakú bemélyedések rezonan­ciafrekvenciáinak száma lényegesen megnövelhető és a rezgéselnyelés lefutása az egész rezgési frekvencia­­tartományban lényegesen javítható. A találmány szerint célszerűen a hasáb alakú be­mélyedések lapjainak hosszúsága nagyobb, mint szélessége és a maximális hossznak a maximális szélességhez képesti aránya szerint legalább két cso­portból állnak. De a hasáb alakú bemélyedések hosz­­sza minden csoportban azonos is lehet szélessége pedig csoportonként változhat. Megfordítva, a hasáb alakú bemélyedések szélessége minden csoportban azonos lehet, ekkor hosszúsága csoportonként vál­tozhat. De állhatnak a hasáb alakú bemélyedések olyan két csoportból is, amelyek közül az egyikben a maximális hossznak a maximális szélességhez való .aránya 1,2 :1 és 2 :1 között, a másiknak 2,2 : 1 és 4 : 1 között van. De állhatnak a hasáb alakú bemé­lyedések három csoportból is, amelyek közül az egyikben a maximális hossznak a maximális széles­séghez képesti aránya 1,2 :1 és 2 :1 között, a má­sikban 2,2 : 1 és 3:1 között, míg a harmadikban 3,2 : 1 és 5 : 1 között van. A hasáb alakú bemélyedéseknek a fólia síkjával párhuzamos lapjai célszerűen lehetnek négyszög, ellipszis és/vagy romboid alakúak. Az ilyen felszíni körvonalrajzok lényeges előnye abban van, hogy sokkal könnyebben hozhatók saját rezgésbe, mint a „tömzsi”, nem hosszúkás felületi körvonalrajzok, ez­zel a rezgéselnyelés egyenletesebb lesz az egész szóban levő rezgésfrekvencia-tartományban. Hosszú­kás felszíni körvonalrajz alatt olyan körvonalrajzot értünk, amely esetében a hosszirányú méret lényege­sen nagyobb, mint a szélességi méret vagy — általá­nosabban szólva — amelyeknek egyik irányba lénye­gesen nagyobb a kiterjedésük, mint a másik, az előbbire merőleges irányba. Ha a felszíni körvonalrajzok nem hosszúkásak azért nem növelik a rezgéselnyelést, mert az ilyen körvonalrajzzal rendelkező lapok olyan saját rezgé­sekkel rendelkeznek, amelyek ugyanolyan vagy na­gyon közelálló frekvenciájúak, míg a hosszúkás körvonalrajzzal rendelkező lapok esetében a saját rezgések frekvenciái viszonylag nagymértékben kü­lönböznek egymástól, úgyhogy széles frekvencia­­-tartományt ölelnek fel. Ezt a leírás későbbi részé­ben még részletesebben is kimutatjuk. A megadott hosszúság-szélesség arányok azért célszerűek, mert az értékeik betartása esetén a rezo­nanciafrekvenciájuk egyenletes eloszlását kapjuk az egész rezgési frekvencia-tartományban. A találmány szerinti rezgéselnyelő elem további kiviteli alakja esetében célszerűen a hasáb alakú be­mélyedéseknek a fólia síkjával párhuzamos lapjai vékonyabbak, mint oldallapjaik, illetve a bemélyedé­sek közötti részek. Ezzel a lapoknak a felületegy­ségre vonatkoztatott súlya kicsi lesz, de az oldalla­pok még megfelelő szilárdságúak maradnak ahhoz, hogy az egész elem megfelelő stabilitással megmarad­jon. A laprezonancia abszorpciós görbéje viszont széles és magas lesz, mert a lapoknak nagy veszteség­tényezője és kicsi felületre vonatkoztatott tömege van. Az abszorpciós görbének a mélyebb frekvenciák irányába való szélesítése, azaz a rezgéselnyelésnek a mélyebb frekvencia-tartományban való fokozása érdekében a találmány szerinti elemet úgy is ki lehet alakítani, hogy a hasáb alakú bemélyedéseknek a fólia síkjával párhuzamos lapjainak kerületénél ki­sebb keresztmetszetű szilárdtestek legyenek alakzá­­róan rögzítve. A szilárdtestek közepes átmérője 1 és 8 mm között, a lapok nagysága pedig 10 és 100 cm2 között lehet. Célszerű továbbá, ha a szilárdtestek fajsúlya nagyobb, mint a műanyagfólia fajsúlya. A szilárdtestek anyagukra nézve lehetnek fémből, üveg­ből, ásványi anyagból, savakból és/vagy műanyagból, de mindenkor célszerű, ha lekerekített felületük van. A legegyszerűbb természetesen az, ha a szilárdtestek műanyaggolyók. Ekkor ugyanis ráolvasztással lehet őket a lapokon alakzáró módon rögzítem. Ha a találmány szerinti elemet még tovább akar­juk a mélyebb frekvenciaértékek irányába „elhan­golni”, akkor olyan anyagú darabos testeket kell alkalmazni, amelynek fajsúlya nagy a műanyagfólia fajsúlyához képest. Ha a szilárdtestek anyaga nem műanyag, akkor az alakzáró rögzítést megoldhatjuk egyszerűen úgy is, hogy abba a mélyhúzó fonálba tesszük be őket, amelyben a hasáb alakú bemélyedé­seket kialakítjuk. A mélyhúzás során aztán rásimul a szilárd testre a műanyagfólia és rögzíti őket. A rezonanciafrekvencia számának növelése érde­kében a hasáb alakú bemélyedések közül legalább kettőt különböző mennyiségű és/vagy súlyú és/vagy eloszlású és/vagy nagyságú és/vagy anyagú szilárd testtel láthatunk el. Ezzel különböző rezonanciafrek­venciájú bemélyedések alakíthatók ki egy elemen belül, amivel az elem szinte pontosan megközelíti az ideális rezgéselnyelés jelleggörbéjét az egész rezgési frekvencia-tartományban. A bemélyedéseknek az egymáshoz képesti elhan­­golása másik célszerű kiviteli alak szerint úgy is lehetséges, hogy a bemélyedéseknek a műanyagfólia síkjával párhuzamos lapján különböző nagyságú ki­ugrásokat készítünk. A kiugrások átmérője 1 és 10 mm, célszerűen 3 és 7 mm között lehet, a lapok nagysága pedig 10 és 100 cm2 között lehet. Négy­zetcentiméterenként 0,5—5, célszerűen 1—2 kiugrást készíthetünk. A kiugrások magassága 2 és 5 mm között, célszerűen 3 és 4 mm között lehet. Az ilyen kiugrásoknak a lapokon való utólagos kialakítása na­gyon kis ráfordítást igényel, úgyhogy ezt mindenütt alkalmazni lehet, ahol szélessávú rezgéselnyelésre van szükség. További célszerű kiviteli alakban a takarófólia 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom