181128. lajstromszámú szabadalom • Rezgéselnyelő épületelem
5 181128 6 mintázattal, például bordázattal lehet ellátva. A bemélyedésekkel ellentétes hátoldala pedig öntapadó lehet. Ezzel a találmány szerinti rezgéselnyelő elem elhelyezését segítjük elő nagymértékben. A külső megjelenés, a tisztántartás, de a rezgéselnyelés szempontjából is előnyös, ha a hasáb alakú bemélyedéseknek fólia síkjával párhuzamos lapjai legalább részben a bemélyedések közötti tereket is lefedő védő fóliával van beborítva. A bemélyedések között a takarófóliában és/vagy a védőfóliában lyukak is lehetnek. A bemélyedések szabályosan lehetnek a rezgéselnyelő elemben elosztva. De eljárhatunk úgy is, hogy a bemélyedéseket szabálytalanul, illetve statisztikusan rendezzük el a rezgéselnyelő elemben. A legkedvezőbb rezgéselnyelő hatás elérése szempontjából célszerű, ha az elemet az elnyelendő zaj spektrumának rezonancia maximumára hangoljuk. Ekkor nyeli el ugyanis a legintenzívebben a keletkezett zajt. Különösen gép-, készülék- és berendezésházak és -terek esetében lehet ezt a hangolást jól megvalósítani, mert az itt keletkező zajok frekvenciáit az illető gépek, készülékek és berendezések határozzák meg. Transzformátor állomás esetében például a rezgéselnyelő elemet a hálózati frekvenciára, illetve ennek harmonikusaira kell hangolni. Különösen célszerűen alkalmazható a rezgéselnyelő elem sátrak, például nagy kiállítási, bemutató, vendéglátási és szórakozási célokat szolgáló sátrak borítására, mert a találmány szerinti rezgéselnyelő elem rendkívül kissúlyú és fényáteresztő módon is kivitelezhető. De alkalmazhatjuk az elemet szabadban található hangárnyékolók borítására is, például autópályák vagy lőpályák betonból készült hangárnyékolóin. A találmány szerinti elem ugyanis messzemenőkig érzéketlen a változó időjárási viszonyokkal szemben. A találmányt az alábbiakban kiviteli példák kapcsán a csatolt rajzra való hivatkozással mutatjuk be részletesebben. A rajzon az 1. ábra hasáb alakú bemélyedés négyzetes felszínének Chlad-féle hangzásképe, a rezgőképes lap saját rezgése két különböző frekvencia esetén; a 2. ábra a találmány szerinti rezgéselnyelő elem két hasáb alakú bemélyedése azonos nagyságú négyzetes lappal felülnézetben; a 3. ábra két különböző felszínű hasáb alakú bemélyedés felülnézete; a 4. ábra a 2. és 3. ábra szerinti kiviteli alak rezgési frekvencia függvényében; az 5. ábra mélyhúzó szerszám keresztmetszetének részlete, amellyel a találmány szerinti elem bemélyedéseit készítjük; a 6. ábra különböző kiviteli alakok rezgéselnyelési fokának görbéi; a 7. ábra két különböző kivitelű hasáb alakú bemélyedés vázlatos metszete; a 8. ábra a 7. ábra kiviteli alakjainak rezgéselnyelési görbéi; végül a 9. ábra a találmány szerinti rezgéselnyelő elem három nézete: vázlatos metszete, felülnézete és távlati képe. Hivatkozunk az 1. ábrára, amely mutatja, hogy négyzet alakú lemez sajátfrekvenciáinak száma viszonylag korlátozott. Ezeket a sajátrezgéseket a következő egyenlettel lehet meghatározni: n n A=Am n - sin • n • x • sin • m • y a a J ahol A a lemez kitérése, Am>n a sajátrezgés amplitúdója, » a négyzetes lap oldalhosszúsága m,y a lap koordinátái, amikor a koordinátarendszer origója a lap egyik sarkában van, az ide befutó oldalak pedig az x, illetve az y tengely, in,n egynél nagyobb egész számok. Szimmetria okoknál fogva négyzetes lapok esetében az (m,n) és az (n,m) sajátrezgések ugyanannál a frekvenciánál lépnek fel. Az 1. ábra a példa kedvéért az (1, 3) és a (3, 1) lemezrezgések szuperponálódását mutatja 650 Hz mellett és a (3, 3) sajátrezgést 1100 Hz mellett, a négyzetes lap a oldalhosszúsága ezekben az esetekben 6,7 cm. A sajátrezgéseket ezzel szemben négyszögű lapok esetében a következő egyenlettel lehet meghatározni: ff ff A=Am;n • sin a • n • x • sin b • m • y Itt a a négyzetes lap hossza és b a szélessége, a többi jelölésnek ugyanaz a jelentése, mint az előző egyenlet esetében. A derékszögű lapok esetében a négyzetes lapokkal szemben az (m, n) és az (n, m) sajátrezgések különböző frekvenciáknál vannak, úgyhogy összesen sokkal több sajátrezgés adódik négyszögű lapok esetében, ez pedig fokozott rezgéselnyelő képességet jelent. A rezgéselnyelésnek ugyanis a rezonanciafrekvenciánál van maximuma. Ebből folyóan előnyös, ha a hasáb alakú bemélyedések felszínei a rezgéselnyelő elemen derékszögűek, és továbbá ha a különböző nagyságú négyszögű felszínnel rendelkező hasáb alakú bemélyedések kettő vagy több csoportját alkalmazzuk ugyanazon a rezgéselnyelő elemen, és különösen, ha az a hossz viszonya a b szélességhez képest változó. Annak a hatásnak az érzékelésére, amit különböző nagyságú négyzetes alakzatoknak rezgőképes lapokként való alkalmazása okoz, a 4. ábrán I-gyel és Il-vel jelölt rezgéselnyelési görbék vannak felrajzolva, amelyek közül az I görbe a 2. ábra szerinti elrendezés rezgéselnyelését és a II görbe a 3 ábra szerinti elrendezés rezgéselnyelését szemlélteti. A 2. ábra szerinti elrendezésbe két polivinilklorid fóliából való lap van 0,3 mm-es vastagsággal, a két egyforma nagyságú négyszög hossza a = 70 mm és szélessége b = 32,5 mm. A 3. ábra szerinti elrendezésben szintén két lap látható, amelyek hasonló módon 0,3 mm vastagságú polivinilklorid fóliából vannak kialakítva, ahol azonban a 2 hivatkozási számmal jelölt négyszög alakú lap nagyobb, mint a másik négyszög alakú 3 lap. Ebben a kiviteli példában a 2 és 3 lap hossza azonos, a = 70 mm, a 2 lap széles3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
