181097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol származékok előállítására
7 181097 8 szénsav-dimetilésztert adagolunk a reakcióelegyhez, majd azt keverés és visszafolyató hűtés közben 1 órán át forraljuk és végül további 5-7 órán át szobahőmérsékleten keveijük. A kivált csapadékot szűrjük, vízzel mossuk, szobahőmérsékleten szárítjuk. Kitermelés: 22,5 g (78,3%). Op.: 104-105 °C. D) módszer 15.9 g (0,1 mól) 50-60%-ban 5-metil-4-hidroximetil-imidazol-hidrokloridot és 50—40%-ban 5-metil-4-etoximetil-imidazol-hidrokloridot tartalmazó anyagelegy, valamint 11,3 g (0,1 mól) ciszteamin-hidroklorid keverékét megömlesztjük, és 15 percen át 160 °C-on keveijük, majd az ömledéket vízben oldjuk. A továbbiakban az A) módszer szerint járunk el. Kitermelés: 23 g (80%). Op.: 104-105 C. E) módszer: 15.9 g (0,1 mól) 50-60%-ban 5-metil-4-hidroximetil-imidazol-hidrokloridot és 50—40%-ban 5-metil-4-etoximetil-imidazol-hidrokloridot tartalmazó anyagelegy, valamint 11,3 g (0,1 mtl) ciszteamin-hidroklorid 75 ml vízben való keverékét a C) módszer szerint dolgozzuk fel hidráttá. Kitermelés: 19,3 g (67,5%). Op.: 104-105 °C. F) módszer 17,65 g (0,1 mól) 5-metil-4-etoximetil-imidazol-hidroklorid és 11,3 g (0,1 mól) ciszteamin-hidroklorid keverékét megömlesztjük, majd ezt követően az A) módszer szerint dolgozzuk fel. Kitermelés: 22 g (76,7%). Op.: 104-106°C. G) módszer 16,7 g (0,1 mól) 5-metil-4-klórmetil-imidazol-hidrokloridot és 11,3 g (0,1 mól) ciszteamin-hidrokloridot 75 ml vízben oldunk, és 15 órán át 130-140 °C-on a rendszer saját nyomásán tartjuk. A reakció lezajlását vékonyréteg-kromatográfiával ellenőrizzük. Ezután 15,9 g (0,15 mól) nátriumkarbonátot, majd 50 ml etanolt és 14,6 g (0,1 mól) dimetil-ciano-ditio-imidokarbonátot adunk a reakcióelegyhez, melyet a továbbiakban a C) módszer szerint dolgozunk fel hidráttá. Kitermelés: 22,3 g (77,7%). Op.: 104-105 °C. 2. példa N-Ciano-N'-/2-[(5-metil-4-imidazolil)-metiltio]--etil;-S-metil-izotiokarbamid-monohidroklorid előállítása 14.8 g (0,1 mól) 5-metil-4-hidroximetil-imidazol-hidroklorid és 11,3 g (0,1 mól) ciszteamin-hidroklorid keverékét megömlesztjük, és 15 percen át 160°C-on keverjük, majd hűlni hagyjuk. A reakció előrehaladását vékonyréteg-kromatográfiával ellenőrizzük. Az ömledéket 75 ml vízben oldjuk, 5,3 g (0,05 mól) nátriumkarbonátot adunk hozzá, majd a továbbiakban az 1. példa A) módszere szerint dolgozzuk fel monohidrokloriddá. Kitermelés: 22,05 g (74,5%) N-ciano-N’-/2-[(5- - metil-4-imidazolil)-metiltio]- etil/-S-metil-izotiokarbamid monohidroklorid. Op.: 220-222 °C. Jellemző NMR sávok ppm-ben [Varian EN-360, Pyr-ds (TMS)]: 2,26 s (3H); 2,66 s (3H); 2,93 t (2H); 3,82 m (2H); 3,9 s (2H); 7,92 s (1H); 9,66 (2H). Elemanalízis a c10h16n5s2ci képletre számítva: számított: C = 39,27%, H = 5,27%, N = 22,89%, Cl = 11,59%, talált: C = 39,38%, H = 5,57%, N = 22,99%, Cl = 11,41%. 3. példa N-Ciano-N’-/2-[(5-metil-4-imidazolil)-metiltio]-etil/-S-metil-izotiokarbamid előállítása A) módszer 10,0 g N-ciano-N’-/2-[(5-metil-4-imidazolil)-metiltio]- etil/-S-metil-izotiokarbamid hidrátot 200 ml nitrometánban forrón oldunk, az oldatot forrón szűrjük, majd a lehűlés után kiváló kristályokat szűrjük, kétszer 40 ml nitrometánnal mossuk, szárítjuk. A kapott bázis olvadáspontja: 148— -150°C. B) módszer 10 g N-ciano-N’-/2-[(5-metil-4-imidazolil)-metiltio]-etil/-S-metil-izotiokarbamid hidrátot 100 ml izopropanolban forrón oldunk, majd a hűtés után kiváló kristályokat leszűrjük, kétszer 40 ml izopropanollal mossuk, szárítjuk. A kapott bázis olvadáspontja: 147-149 °C. C) módszer 105 °C hőmérsékleten tartva az N-ciano-N’-/2-[(5- -metil-4-imidazolil)- metiltio]-etil/-S-metil-izotiokarbamid hidrátot, az. kvantitatíve a megfelelő bázissá alakítható. Op.: 148-150 °C. D) módszer 2 g N-ciano-N’-/2-[(5-metil-4-imidazoIil)-metiltio]etil/-S-metil-izotiokarbamid monohidrokloridot 30 ml 25%-os vizes ammónium-hidroxid-oldattal dörzsmozsárban eldörzsöljük, majd szűrjük, vízzel mossuk és fokozatosan 105 °C-ra melegítve szárítjuk. 5 19 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
