181097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol származékok előállítására

181C97 4 A kiindulási anyagként számításba jöhető vegyü­­letek közül a 4-hidroximetil-, és 4-halogénmetil-szár­­mazékokat a 164 509 számú magyar, a 4-(rövidszén­­láncú)-alkoximetil-származékokat a 174 840 számú magyar szabadalmi leírás, a 4-hidroximetil és 4-alk­­oximetil-származékok keverékét a 4 055 573 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti. Meglepő az a megfigyelésünk, hogy a vegyes tio­­-éter-típusú 4-[(2-amino-etü)-tiometil]-5- metil-imid­­azol-dihidrogénhalogenid előállítható egy merkaptán­­-típusú vegyület (ciszteamin) és az alkohol-típusú 4-hidroximetil-5-metil-imidazol reakciójával anélkül, hogy a reakciót erélyes körülmények alkalmazásával, vagy sav hozzáadásával elősegítenénk. Vegyes tioéterek előállítására az irodalom mer­­kaptánok és alkilező szerek reakcióját [Houben­­—'Weyl: Methoden der organischen Chemie IX. kötet, 94. oldal (1955)] alkalmazva. Ismeretes to­vábbá alkoholok és merkaptánok reakciója, mely­nek során a vízkilépést gőzfázisban 350—400 °C hőmérsékleten katalizátorok jelenlétében váltják ki (idézett mű, 117. oldal.). Ismeretes továbbá néhány aktív fenilkarbinol merkaptánokkal végbemenő reak­ciója sósav jelenlétében. Ugyancsak ismeretes ilyen vegyületek reakciója ecetsavas közegben, száraz só­savgáz bevezetése mellett (idézett mű, 117-118. oldal). Mindezek alapján nem volt várható, hogy a ciszteamin és a 4-hidroximetil-5-metil-imidazol ömle­­dékben vagy vizes közegben is jó kitermeléssel reagál egymással. Éterek és merkaptánok egymásrahatásával vegyes tio-étereket legjobb tudomásunk szerint eddig még nem állítottak elő. Feltétlenül meglepőnek minősül tehát az a felismerésünk, mely szerint a merkaptán­­-típusú ciszteamin-hidrogénhalogenid és az éter­­-típusú 4-alkoxi-metil-5-metil-imidazol hidrogénhalo­­genid reakciójával egyszerű módon előállítható a ve­gyes tioéter-típusú 4-[(2-amino-etil)-tiometil]-5-metil­­-imidazol-dihidrogénhalogenid. Azt találtuk továbbá, hogy az első lépésben kapott 4-[(2-amino-etil)-tiometil]-5- metil-imidazol­­-dihidrogénhalogenid kipreparálása szükségtelen, abból a megfelelő bázis magában a reakcióelegyben is felszabadítható. Amennyiben az első reakciólépést víz jelenlétében végeztük, a bázis felszabadítása további víz hozzáadása nélkül, amennyiben az első reakciólépést ömledékben végeztük, akkor a bázis felszabadítása víz jelenlétében történhet. A bázis felszabadításához a kiindulási anyagban levő mindkét addíciós sav molekula semlegesítése szükséges. Azt találtuk, hogy amennyiben csak az egyik molekula savat kötjük meg, akkor az így kapott monohidrogénhalogenid is alkalmas arra, hogy a 3. reakciólépés kiinduló anyagául szolgáljon. Akár a bázist, akár a monohidrogénhalogenidet állítjuk elő, ezek bármelyike közvetlenül tovább rea­­gáltatható N-ciánimido-ditioszénsav-dimetilészterrel Amennyiben az N-ciánimido-ditioszénsav-dimetilész­­ter a 4-[(2-amino-etil)-tiometil]-5-metil-imidazol bázissal víz jelenlétében reagáltatjuk, az (I) képletű vegyület hidrátja. amennyiben a 4-[(2-amino-etil)-tio­­metil]-5-metil-imidazol monohidrogén-halogenidjével reagáltatjuk, az (I) képletű vegyület mono-hidrogén-3-> halogenidje különíthető el a reakcióelegyből. A kapott termékek bármelyike önmagában ismert módszerekkel kívánt esetben az (I) képletű bázissá alakítható. A harmadik reakciólépés azon változata, amikor az N-ciánimido-ditioszénsav-dimetilésztert a 4-[(2- -amino-etil)-tiometil]-5-metil-imidazol monohidrogén­­halogenidjével reagáltatjuk, meglepő az eddigi isme­retek fényében. Ismert [J. Org. Chem. 35 2067 (1970)], hogy az N-cianimido-ditioszénsav-dimetil­­észtert aminokkal N-ciano-izotiokarbamid szárma­zékokká lehet alakítani. Saját kísérleteink szerint viszont különböző aminok savaddíciós sóival nem sikerült az N-ciánimido-ditioszénsav-dimetilésztert hasonló típusú reakcióba vinni; a reakció csak a sav­addíciós sóikból szabaddá tett aminok esetében ment végbe. Az esetünkben leírt harmadik reakció­­lépés-változat tehát egy kivételnek tekinthető. A találmány szerinti eljárás előnyei tehát röviden a következőkben foglalhatók össze: 1. A 3 reakció-lépés a közti termékek kiprepará­lása nélkül, egy készülékben végezhető. 2. A 3 lépés mindegyike enyhe reakció-körül­mények között, kívánt esetben vizes közegben végezhető. 3. A 804 144 sz. belga szabadalmi leírás szerint az (I) képletű bázis 64%-os kitermeléssel állítható elő. A jelen eljárással az (I) képletű bázis helyettesí­tésére alkalmas hidrát 80%, ill. klórhidrát 74,5%-os kitermeléssel állítható elő. A hidrát 100%-os terme­léssel alakítható az (I) képletű bázissá, a klórhidrát pedig 90%-os kitermeléssel. 4. A termékek vékonyréteg-kromatográfiás vizsgá­lattal teljesen egységes, tiszta anyagnak bizonyultak, s belőlük közvetlenül állítható elő kitűnő minőségű cimetidin. A találmány tárgya tehát eljárás az (I) képletű N-ciano-N’-/2-[(5-metil-4-imidazolil)-metiltio]- etil/-S­­-metilizotiokarbamid hidrátjának és hidrogén haloge­­nidjeinek előállítására, valamint kívánt esetben a kapott termékek bármelyikének az (I) képletű bázissá alakítására egy 4-szubsztituált-5-metil-imid­­azol-sónak a (III) általános képletű ciszteamin-sóval — ahol X halogénatomot jelent -, majd a kapott vegyületből felszabadított bázisnak N-ciánimido­­-ditioszénsav-dimetilészterrel való reagáltatása útján, oly módon, hogy 4-szubsztituált-5-metil-imidazol sóként egy vagy több (IV) általános képletű vegyüle­­tet — ebben a képletben Y halogénatomot, hidroxil-, vagy 1-4 szénatomos alkoxi csoportot és X halogénatomot jelent — alkalmazunk adott esetben víz jelenlétében, majd az N-ciánimido-ditioszénsav-dimetilészteres reakciót a) az első reakciólépésnél kapott (II) általános képletű sóból - ahol X halogénatom - nyert bázis­sal víz jelenlétében végezzük és az (I) képletű vegyü­let hidrátját kinyeijük, vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom