181087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás merkapto-acil-dipeptidek előállítására

3 181087 4 egy Illa általános képletű merkapto-alkanoil-amino­­sawá, majd az „A2 ” aminosav vagy alkil-észterének acilezése a Illa általános képletű merkapto-alkanoil­­-amino-sawal. Az acilezés az aminosavak kapcsolá­sára jól ismert módszerek valamelyikével végezhető. Ezekre a módszerekre vonatkozólag lásd: Bodanszky and Ondetti, Peptide Synthesis (Interscience Publi­shers, 1966). Az olyan I általános képletű vegyületek, ahol Rí jelentése hidrogénatom, ammonolízissel vagy lúgos hidrolízissel nyerhetők az előbb leírt eljárások sze­rint előállított olyan I általános képletű vegyületek­­ből, ahol R) jelentése 2—4 szénatomos alkanoil­­csoport. Ha egy A! -A2 vagy A2 pepiid vagy aminosav észterét használjuk a fenti szintézisek valamelyiké­ben, akkor a megfelelő szabad sav az észterből savas vagy lúgos hidrolízissel kapható. A III általános képletű merkapto-alkánsavak és a Illa általános képletű merkapto-alkanoil-aminosavak és az előállításukra szolgáló módszerek az irodalom­ból ismertek. (Lásd például a 4 046 889, 4 105 776 és 4 053 651 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokat). Az I általános képletű vegyületek és alkilésztereik magas vérnyomást csökkentő hatású szerekként használhatók. Gátolják az angiotenzin I dekapeptid angiotenzin Il-vé való átalakulását, és ennélfogva az angiotenzin okozta magas vérnyomás csökkentésére és megszüntetésére használhatók. A renin enzim hatására angiotenzinogénből, a vérplazmában lévő pszeudoglobulinból keletkezik angiotenzin I. Az angiotenzin I-et az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) alakítja át angiotenzin Il-vé. Az utóbbi hatá­sos presszor-anyag, amely különböző emlős fajok­ban, például patkányokban és kutyákban, a hiper­­tenzió különböző formáinak okozójaként tekint­hető. A találmány szerinti vegyületek beavatkoznak az angiotenzinogén -*■ (renin) -* angiotenzin I -*■ (ACE) -*■ angiotenzin II átalakulási sorban az angio­tenzin konvertáló enzim gátlásával, és csökkentik vagy megszüntetik az angiotenzin II presszor anyag képződését. így egy I általános képletű vegyületet önmagában vagy kombinációban tartalmazó gyógy­szerkészítmény adagolásával csökkenthető vagy megszüntethető az angiotenzin okozta hipertenzió az ettől szenvedő emlős fajokban. Egyszeri dózisban vagy előnyösen kettő—négy megosztott napi dózis­ban körülbelül 0,1-100 mg/testsúlykilogramm/nap, előnyösen körülbelül 1-50 mg/testsúlykilogramm- Inap alkalmas a vérnyomás csökkentésére. Az anya­got előnyösen szájon át adjuk be, de parenterális úton, például bőr alá, izomba, intravénásán vagy intraperitoneálisan is alkalmazható. Az I általános képletű vegyületek vérnyomáscsök­kentő használatra például tablettaként, kapszulaként vagy elixírként formázhatok szájon át való beadásra, vagy steril oldatként vagy szuszpenzióként parente­rális beadásra. Körülbelül 10-500 mg I általános képletű vegyületet vagy ilyenek keverékét keverjük valamilyen fiziológiásán elfogadható töltőanyaggal, hordozóval, segédanyaggal, kötőanyaggal, konzer­válószerrel, stabilizálószerrel, ízesítőszerrel, stb., és az elfogadott gyógyszerészeti gyakorlat szerint egy­ségdózis formává elkészítjük. Az ilyen készítmények­ben lévő hatóanyag mennyisége annyi, hogy a fent megadott alkalmas dózistartományba esik. A következő példák a találmány megvalósítását szemléltetik. 1. példa l-[N-(Acetiltio-acetil)-glicil]-L-prolin 1,72 g glicil-L-prolint oldunk keverés közben jeges fürdőben 10 ml 1 n nátrium-hidroxid oldatban. Ehhez 5 ml 2 n nátrium-hidroxid oldatot adunk, majd 1,13 g klór-acetil-kloridot, és a fürdőt eltávolít­juk. Szobahőmérsékleten 3 órát keverjük, utána 0,836 g tioecet-S-savat és 0,96 g kálium-karbonát 10 ml vízzel készült oldatát adjuk hozzá, és a reak­­dóelegyet körülbelül 16 órát keverjük szobahőmér­sékleten. Utána a reakcióelegyet szulfonált poli­­sztirol kationcserélő gyantával megsavanyítjuk, a gyantát vízzel eluáljuk, és az oldatot vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot ecetsavval oldjuk, és az oldatlan anyagot (olvadáspont 320 °C felett) kiszűrjük. A szűrletet vákuumban szárazra pároljuk, és kloroform) ecetsav (7 : 3) elegyet adunk hozzá. A terméket centrifugáljuk, és a felülúszót 60 g szilika­­géllel töltött oszlopra töltjük, és kloroform/ecetsav (7 :3) eleggyel eluáljuk. így 1,0 g címvegyületet kapunk. 2. példa l-[N-(Merkapto-acetil)-glicil]-L-prolin 1,0 g l-[N-(Acetiltio-acetil)-glicil]-L-prolint 30 percig keverhetünk argongáz alatt 6 ml víz és 6 ml tömény nátrium-hidroxid oldat elegyével. Az oldatot vákuumban bepároljuk, szulfonált polisztirol gyantá­val megsavanyítjuk az előbbihez hasonló oszlopon, és vízzel eluáljuk. A 800 mg innen kapott anyagot (valamint 200 mg-ot egy előbbi előállításból) 30 g szilikagéllel töltött oszlopon kloroform : ecetsav (7 : 3) eleggyel kromatografáljuk. A kapott 740 mg terméket egy dietil-amino-etil-dextrán anioncserélő gyantával töltött 85 ml-es oszlopon 750—750 ml 0,005 mólos ammónium-hidrogén-karbonát oldattal és 0,5 mólos ammónium-hidrogén-karbonát oldattal gradiens módszerrel eluáljuk. A terméket szulfonált polisztirol kationcserélő gyantán a szabad savvá ala­kítjuk, és utána argongáz alatt 6 órán át keveqük 7 ml ecetsavban 350 mg cinkporral. A szuszpenziót centrifugáljuk, és a felülúszót vákuumban szárazra pároljuk, vízben oldjuk, és liofilizáljuk. A maradékot az előbbihez hasonló oszlopon szulfonált polisztirol gyantával megsavanyítjuk, és vízzel eluálva 365 mg címvegyületet kapunk. Rf = 0,52 (szilikagélen, etil­­-acetáttal). Az analízis eredményei a C9H14N204S • 3H20 összegképlet alapján: számított: C =42,95%, H = 5,68%, N =11,13%, S =12,72%, mért: C =42,92%, H = 5,78%, N =10,94%, S =12,68%. SH: számított: 1,00, mért: 0,98 mól. 5 10 15 20 25 10 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom