181045. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajhorgony-szerkezet készítésére
3 181045 4 az ép kőzethez nagyobb és kedvezőbb alakú felületen vannak rögzítve. Ilyen horgonyok műtárgy lehorgonyzási és üregbiztosítási célokra jól alkalmazhatók. Előállításuk azonban viszonylag bonyolult, mivel a furatban hossztengely irányra merőleges bővítéseket csak bonyolult módon, speciális szerszámmal, külön művelettel lehet kialakítani, s e hátrányos tényező gátolja terjedésüket. A találmány feladata, hogy kiszélesített résszel vagy részekkel rendelkező horgonyok előállítására aj eddigieknél egyrészt technológiai szempontból egy szerűbb megoldást szolgáltasson, másrészt növelje a2 ilyen szerkezetű horgonyok teherátadásának hatékonyságát, vagyis fokozza a horgonyok teherbírását, mégpedig mindenféle talajban, tehát pl. laza homokos kavics-talajokban ugyanúgy, mint a legkeményebb talajféleségekben, más szóval kőzetekben. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy valamely, a talajban, illetve kőzetben - önmagában ismert módon - hosszúkás lyukat hozunk létre, abban robbantással kiszélesedő — közel gömb, henger-, kúp-, csonkakúp-, stb. alakú - üreg alakítható ki, amelynek környezetében a talaj betömörödik, illetve a kemény talajokban repedezettség jelentkezik, tehát e helyen az erőátadás hatékonysága egyrészt a keresztmetszet növekedésnek, másrészt a tömörebb talajkörnyezetnek, valamint - adott esetben - a repedezettségnek köszönhetően lényegesen növelhető. (A repedésekbe sajtolt cementhabarcs növeli az erőátadás hatékonyságát.) E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynél a talajban hosszúkás lyukat készítünk, és abban a talajjal erőátadó kapcsolatot létesítő szerkezetet alakítunk ki, és amelynek az a lényege, hogy a hosszúkás lyukban egy vagy több helyen végrehajtott robbantással a lyuk átmérőjénél nagyobb átmérőjű üreget vagy üregeket képezünk, amely(ek)ben magával a robbantási művelettel teherviselő elemet alakítunk ki, és/vagy a robbantást követően, vagy/és a robbantás előtt teherviselő elem(eke)t helyezünk el, és legalább abban az esetben, amikor a teherviselő elemeket a lyukba juttatjuk az üreget vagy üregeket legalább nyomásra és nyírásra igénybe vehető anyaggal töltjük ki. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a robbantással képzett üregben oly módon alakítunk ki teherviselő elemet magával a robbantási művelettel, hogy a hosszúkás lyukat fém-, különösen acélcső beverésével hozzuk létre, vagy a - más, önmagában ismert módon készített - lyukban ilyen csövet helyezünk el, és azon belül egy vagy több helyen eszközölt robbantással a csövet a robbantási hely(ek) tartományában hosszirányban, vagy közel hosszirányban felhasítva egymástól résekkel elválasztott, a csőfalból kiinduló íves szalagokat hozunk létre, amelyek együttesen a robbantás hatására létrejött — belülről nézve homorú - talajüreg tömörödött falazatának támaszkodó, kosárszerű alakzatot alkotnak. Az üregeiket utószilárduló anyaggal, például cementhabarccsal, vagy/és szemcsés anyaggal, például homokos kaviccsal töltjük ki. Egy további találmányi ismérv szerint teherviselő elemként a robbantással kialakított üregben vagy üregekben - célszerűen utószilárduló anyagból készített - kitöltésbe vasszerelést és/vagy horgonyrudat és/vagy kábelt vagy hasonlót ágyazunk. Ezek a teherátadó elemek természetesen akkor is alkalmazhatók, ha a horgony része a felhasított - tágított résszel rendelkező cső is, ez esetben a rúd, kábel vagy vasszerelés célszerűen centrálisán húzódik a csőben, amely a teheiátadásban szekunder elemként maga is részt vehet. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében a teherviselő eleme(ke)t a robbantással kialakított üreg(ek)ben kitöltőanyagba - célszerűen utószilárduló anyagba - ágyazott terhelésközvetítő szerkezettel, különösen vasszereléssel teherátadó kapcsolat útján összekötjük. A teherátadó kapcsolat többféle módon megvalósítható, pl. úgy hozható létre, hogy a vasszereléshez belül menetes hüvelyt hegesztőnk, amibe a teherviselő rúd kívül menetes végét becsavarozzuk. Amennyiben kábel a teherviselő elem, önmagában ismert, pl. műgyanátval kiöntött kábelfejet ágyazhatunk az utószilárduló anyagba, a vasszerelés belső végén. Nyomást átadó elemek beépítésével is kialakítható teherátadó kapcsolat a terhelés-közvetítő szerkezet (vasæerelés) és a teherviselő elem (rúd, kábel, vasszerelés) között. Végül e kapcsolatok bármilyen kombinációja is alkalmazható. Egy további találmányi ismérv szerint a csőben a robbantással bővített üreg vagy üregek és a cső szabadba torkolló vége között - előnyösen közvetlenül a bővített üreg előtt - a teljes csőkeresztmetszetet kitöltő szakaszoló-szerkezetet helyezünk el, és csak a szakaszoló-szerkezettől a lyuk belső végéig terjedő üreget töltjük ki az utószilárduló anyaggal. A szakaszolószerkezet az injektálás után a csőből eltávolítható, de véglegesen benn is hagyható. A szakaszolás előnye, hogy lényeges mennyiségű utószilárduló anyag megtakarítását teszi lehetővé, hiszen a horgony csak a robbantott üreg tartományában tartalmaz utószilárduló anyagot. Egy további előnyös találmányi ismérv szerint a horgony teherviselő elemének előfeszítésével a robbantással bővített térben vagy terekben a talajüreg tömörített falának támaszkodó, illetve ahhoz feszülő horgonyrészt előfeszítjük. A találmány szerint célszerűen a bővített üreget vagy üregeket több, egymást követő fokozatban végrehajtott robbantással alakítjuk ki, mimellett robbanóanyagként kisebb szilárdságú talajban nagy tolóhatású, míg szilárdabb kőzetben brizáns robbanóanyagot használunk. Előnyös, ha az üreg vagy üregek átmérőjét a lyuk átmérőjénél öt... tízszer nagyobbra, előnyösen 0,5 m-re alakítjuk ki a robbantási művelettel. Egy további találmányi ismérv szerint a csőnek a robbantással íves szalagokká hasított fejrésze és külső vége között - előnyösen a fejrész közelében - újabb robbantással a lyuk falának fekvő felhasítatlan csőrészt - körben futó íves gallért - alakítunk ki. Az eljárás egy további foganatosítási módja szerűit a terhelésközvetítő szerkezetet a teherviselő elem, különösen rúd vagy kábel terhelésközvetítő szerkezeteként olyan vasszerelést (is) alkalmazunk, amelyet végleges helyzetében - külső befoglaló alakját tekintve - a robbantással kialakított üreg alakjának 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
