181045. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajhorgony-szerkezet készítésére
5 181045 6 megfelelő formára hozunk. Célszerűen e vasszerelést csuklósán egymáshoz kapcsoló hosszvasakból és spirálkengyelekből alakítjuk ki, a furaton vagy béléscsövön át az üregbe összecsukott állapotban vezetjük be, amely állapotban befoglaló alakjának külső átmérője kisebb a furat vagy béléscső átmérőjénél, majd az üregben levő vasszerelést a hozzá csatlakoztatott és vele együtt bevezetett működtetőhuzal meghúzásával megnyitjuk, s a vasszerelést ily módon hozzuk az üreg alakjának megfelelő formára. Egy további találmányi ismérv szerint víztartó, vagy víznyomás alatt álló - különösen laza, folyósodásra hajlamos - talajban a horgony számára a hosszúkás lyukat kitörésgátló szerkezet alkalmazásával készítjük el, miközben a furat falazatát a talajban uralkodó víznyomáshoz képest túlnyomású folyadékkal biztosítjuk, a fúrószerszámot a kitörésgátló szerkezet bemeneti nyílásán keresztül eltávolítjuk, majd — a túlnyomás fenntartása mellett - ugyanezen a nyíláson át a furatba lezárt végű - célszerűen acélanyagú - csövet vezetünk, és az általa kiszorított folyadékot a furatból kibocsátjuk, a lezárt végű csőbe teherviselő elemet, célszerűen rudat helyezünk el, a csőnek a furatba vezetése után, vagy közben, vagy e műveletet megelőzően, mimellett a teherviselő elemen a csőbe vezetése előtt robbantót öltet et rögzítünk, a cső és a teherviselő elem(ek) elhelyezése után - adott esetben - ezek között olyan tömítést helyezünk el, amelyen injektálócső, robbantóvezeték és célszerűen légtelenítő cső van átvezetve, ezt követően a csövet túlnyomás alatti folyadékkal töltjük ki, majd a robbantást végrehajtjuk, és a kialakult üreget utószilárduló anyaggal töltjük ki, amelynek megszilárdulásáig a csőben a túlnyomást fenntartjuk. Előnyös lehet, ha a csőben a túlnyomást azzal az utószilárduló anyaggal hozzuk létre és tartjuk fenn, amelyet a behorgonyzó üreg kitöltésére és a teherviselő elem befogott szakaszának beágyazására használunk. Végül egy további találmányi ismérv szerint a cső és - különösen előfeszített — teherátadó elem, például rúd vagy kábel (külön horgonyszerkezet) együttes alkalmazásával kialakított horgonyszerkezec esetében a csövet a talajba befogott és külső vége között — cdszerűen robbantással - megszakítjuk. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: A robbantással egyrészt a lehető legegyszerűbben alakítható ki a lyukban bővített üreg, másrészt az üreg környezetében a talaj jelentős mértékben tömörödik, ami fokozza az erőátadás hatékonyságát. A találmány szerinti kapcsolatokkal kifogástalan erőátvitel biztosítható az üregben kialakított fejrész és a teherviselő elem között. A szakaszolóelemek alkalmazásával jelentős mennyiségű injektálóanyag takarítható meg. Mindezen tényezők eredményeként a korábbiaknál gyorsabban és gazdaságosabban nagy teherbírású horgonyok állíthatók elő. További előnyt jelent, hogy az eljárás élőmunka igénye igen alacsony, az átfutási idő rövid, a munkavégzés helyigénye csekély. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás különböző foganatosítási módjait, illetve az azokkal készült horgonyszerkezeteket szemléltetik. A rajzokon az 1-4. ábrák egy olyan horgony készítésének néhány fontos fázisát szemléltetik, amelynél (bélés)csövet nem használtunk, az 5-8. ábrákon egy csővel készült horgony találmány szerinti gyártástechnológiájának néhány fontos fázisa látható, a műveleti lépések sorrendjében, a 9. ábrán egy további horgony látható hosszanti tengelymetszetben, a 10. ábrán nagyobb méretarányban látható a találmány szerinti eljárással készült horgonyszerkezet egy további példája, all. ábrán egy további, a találmány szerinti eljárással készített horgonyszerkezet látható, a 12. ábrán a 10. ábra szerintihez hasonló, azonban felbővített zárógallérral kialakított horgonyszerkezet tanulmányozható, a 13-15. ábrák a találmány szerinti eljárást várfal-megerősítéssel kapcsolatban szemléltetik, a 16. ábrán olyan horgonyszerkezet látható, amelynek vasszerelése követi a lehorgonyzáshoz robbantással kialakított üreg alakját, a 17. ábrán olyan vasszerelés látható, amely bevezethető a furaton át az üregbe, és ott felnyitva, az üreg alakját követő alakra hozható, a 18. ábra vizet tartalmazó talajban szemlélteti a találmány szerinti eljárás alkalmazásának módját. Amint az 1. ábrán látható, a t terepszintről kiindulva fúrással hosszúkás 2 lyukat készítünk a 3 talajban. A 2. ábra szerint a 2 lyukban hárem élesített 4 robbantótöltetet helyezünk el, amelyeket az 5 elektromos vezetékpár segítségével egyidőben, vagy késleltetve felrobbantunk. A robbantás után a 2 lyuk a 3. ábrán látható alakot veszi fel, vagyis alsó (belső) vége tartományában három bővített 7, 8 és 8a üreg alakul ki. E bővített üregek külön-külön hosszmetszetben lényegében ovális alakúak, a legnagyobb D átmérőjük pl. mintegy kétszerese a 2 furat eredeti d átmérőjének, vagy annál még nagyobb. A találmány szerinti feladat megoldásához arra van szükség, hogy a robbantáskor keletkező gáztömeg - a kívánt mértékig - deformálja a környezetet, és kisebb mértékű repesztőmunkát is végezzen, vagyis a robbantáskor felszabaduló energiát a talajkörnyezet tömörítésére, illetve roncsolt zóna kialakításához kell kihasználni. E hatást - jól méretezhetően - a robbanóanyag 2000 ... ... 8000 m/sec sebességgel teijedő lökéshulláma és a robbanási gáznyomás idézi elő. E folyamat során a kialakult üreg, ún. „lőzsák” körül rétegzett zóna keletkezik, továbbá az üreg megnövelésére törekvő erőhatás következtében a még fel nem darabolt belső felületen érintőleges húzófeszültségek lépnek fel. Kemény talajok (kőzetek) esetében ezen húzófeszültségek hatására a robbantás helyének középpontja felől sugárirányú repedések indulnak ki. A lyukátmérő az alakváltoztató és aprító hatás eredményeként egy robbantási lépcsőben 2 ... 10-szeresére növekszik. A robbantásnak a környezetre kifejtett hatása nagyban függ attól, hogy a robbanóanyagban rejlő energiával a munkát mennyi idő alatt lehet elvégezni, vagyis mennyi a robbanóanyag teljesítménye. Mivel a találmány szerinti feladat megoldásához nem 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 (5
