181018. lajstromszámú szabadalom • Építőelem különösen gipszből, ezekből kialakított építési szerkezet, valamint eljárás és berendezés az építőelem előállítására
5 181018 6 hasonlók a 2a üvegszál-paplanhoz, szerves vagy ásványi szálakat, mint például vágott üveget, természetesen azzal a feltétellel, hogy legalább néhányat a hajtogatási vonalra keresztirányban helyezünk el és hogy néhány elég hosszú ahhoz, hogy kapcsolatot 5 biztosítson két panel között, azaz legalább 5-6 cm hosszúságúak 6 mm vastagságú gipszlap vagy szalag esetében. A hajtogatási vonalak, azaz 3a, 3b csuklók párhuzamosak lehetnek, mint ahogyan a 2. ábrán ábrázol- 10 tűk, azonban lehetnek a párhuzamostól eltérőek is, hogyha a hajtogatással vezetéket vagy csatornát akarunk kialakítani, például csonkagúla alakjában. Az 1. és 2. ábrákon a sík, amely a 2 erősítőbetéteket tartalmazza, a hajtogatási vonalak mentén egy középső 15 sík, amely párhuzamos a gipsz 1 szalag felületeivel, és körülbelül annak fele vastagságában helyezkedik el. Ennek a síknak a helyzete a szalag vastagságában változhat. A sík, amely a 3 hajtogatási vonalakat tartalmazza szomszédos lehet a szalag egyik felületével, 20 elhelyezkedhet az egyik felületen, vagy a szalag vastagságában egy teljesen más szinten.. A csupasz 3 hajtogatási vonalak szélessége az 1 szalag vagy lap vastagságának, a hajtogatási vonalakat tartalmazó sík magasságának és a panelek hajtó- 25 gatási irányának, valamint a hajtogatási szögnek a függvénye. , Az 1 szalag vagy lap| amint azt a 2. ábrán ábrázoltuk, amely olyan hajtogatási vonalakkal van ellátva, amelyek felett nincsen gipsz, csak a 2 erősí- 30 tőbetétek, meghajtogatható harmonikaszerűen, hogy a 4. ábrán ábrázolt építőelemet képezze, amellyel például díszítő falakat vagy több szárnyból álló mennyezeteket lehet kialakítani. Az 1 szalagot meg lehet hajtogatni úgy is, amint 35 az az 5. ábrán látható, hogy ily módon vezetéket vagy csatornát képezzünk, például abból a célból, hogy a fémszerkezeteket körülvegyük és tűz ellen védjük. Ilyenkor a fémszerkezet és a gipszcsatoma közé egy szigetelőt, például légvezetéket iktatunk 40 közbe. A többszárnyú 1 szalagot, amely harmonikaszerű vagy más alakú rögzíthetjük ebben az alakban úgy, hogy az egyik szárnyat a másikhoz erősítjük, méghozzá oly módon, hogy az egyik szárnyat a másikhoz ragasztjuk a hajtás belsejében elhelyezett 45 gipsszel vagy hőre lágyuló ragasztóanyaggal. Az 1 szalagból azonkívül modulelemeket is kialakíthatunk - amint azt a 6. ábrán ábrázoltuk — amikor is az elem egy középső 10 panelből és két szélső 11 és 12 panelből áll, amelyeknek szélessége 50 kisebb és a 10 panel egy-egy oldalán vannak elhelyezve és a 10 panelből 13 és 14 hajtogatási vonalak választják el, amelyben nincsen gipsz és kizárólag az I szalag 2 erősítőbetéteit tartalmazzák. Az erősítőbetétek ezeknek a vonalaknak a mentén egyetlen 55 középső síkba vannak összegyűjtve, míg mindenütt máshol az egész elem vastagságában vagy egyenletesen, vagy különböző szinteken elhelyezkedő rétegekben el vannak osztva. Mindegyik hajtogatási vonal határéleinek, ame- go lyek egyrészt az egyik szélső 11 vagy 12 panelhoz és másrészt a középső 10 panelhoz tartoznak, gyakorlatilag körülbelül 120°-ban nyitott V profilja van. A II és 12 panelek a 10 panelhoz képest körülbelül 90°-ban emeltek, hogy U-alakú vályút képezzenek. 55 Minden esetben ez a szög annak a függvénye, hogy milyen célra kívánják a vályúkat felhasználni. Néhány esetben, melyekről a későbbiekben lesz szó, a szélső panelek 90°-nál kissé nagyobb szögben, például 95°-os szögben emeltek, hogy egy olyan U-alakú vályút képezzenek, amelynek szárai kissé összeszűkülnek, más esetben éppen ellenkezőleg, kisebb szögben, például 85°-os szögben emeltek, hogy nyitottabb U-alakú vályút képezzenek. Hasonlóképpen a 13 és 14 hajtogatási vonalak, amelyek a lapok vastagságában helyezkednek el, a vályú felhasználásának függvényei. A hajtogatás történhet a 7A ábra szerint elhelyezett 13 és 14 csuklók körül, az 1 lap felső felületének szintjén, amikor is a vályú 15 és 16 élei lépcsősprofil alakúak és ekkor egy kiegészítő erősítőt vagy gipszgallért kell alkalmazni 17 vagy 18 perem formájában a 13 és 14 csuklók belseje mentén, hogy a szélső paneleket emelve tudja tartani. A hajtogatás a 13 és 14 csuklók körül történhet, amelyek — mint a 7B ábra mutatja - az 1 lap alsó felületén helyezkednek el. Az alsó 15 és 16 élek profilja ekkor szögvas alakú. Mindegyik hajtás ekkor a 13 és 14 csuklók mentén két 19 és 20 rézsútos széllel van ellátva, amelyek hossza maximális és amelyeket egymásra lehet ragasztani. A hajtogatás így a 13 és 14 csuklók körül történhet, amelyek, amint a 7C ábra mutatja, a gipszlap vastagságában bárhol elhelyezkedhetnek. A vályú 15 és 16 éleinek profilja legömbölyített és a 19 és 20 rézsútos szélek hossza egy középső értéket mutat a 7B ábrán ábrázolt maximális hossz és a 7 A ábrán ábrázolt null-hossz között. A két szélső 11 és 12 panel magassága a modulelem hosszának 1/40 része, azaz például 2 m hossznál 5 cm. A két hajtás belsejébe gipszet vagy hőre lágyuló ragasztóanyagot helyezünk be. Az így kialakított vályú a 13’ szigetelő, mint például ásványgyapot vagy polisztirolhab vagy fenolhab tartóját képezheti, amint azt a 8. ábrán ábrázoltuk. Előnyösen ez a 13’ szigetelő a 11 és 12 szélső panelekre van ragasztva és természetesen az egész középső 10 panel felületére. Egy ilyen modulelemnek a merevsége igen nagy egyrészt a szélső panelek következtében, másrészt mivel az erősítőbetét érintetlen marad a csuklók szintjén, nem kerül feszültség alá, és a gipsz rajta marad. így tehát egy sík gipszlap - amelynek vastagsága 6 mm, folyamatos üvegszál-paplannal van megerősítve, amelyben az üvegszálak hurkoltak és összekúszáltak és amelynek fajlagos súlya 150 g/m2 és két üvegszál-hálóval van lezárva, eggyel fölül, eggyel alul, és mindegyik 15 g/m2 fajsúlyú — 2m hosszon 13 cm-t hajlik le saját súlya alatt és repedni kezd. Ugyanez a lemez, ugyanezen erősítőkkel, de két 6 cm magas szélső panellel van ellátva, amelyek a hajtogatási vonalak mentén fekvő síkban elhelyezett erősítőbetétekkel a középső panelhez vannak kapcsolva és 10 cm vastag 13kg/m3 üvegszál szigetelővel vannak megtöltve, egyáltalán nem hajlik le saját súlya alatt 2 m hosszon. Annak érdekében, hogy ilyen építőelemet lehessen létrehozni elsősorban is erősített gipszből lévő 1 szalagot vagy lapokat kell előállítani. Ennek érdekében folyamatosan vagy szakaszosan - mint azt a 78 03475 számú francia szabadalmi leírásban ismer3
