181018. lajstromszámú szabadalom • Építőelem különösen gipszből, ezekből kialakított építési szerkezet, valamint eljárás és berendezés az építőelem előállítására
7 181018 8 tettük - folyékony gipszkeveréket valamint vizet öntünk, amelynek FLS vizsgálat szerinti terülése nagyobb mint 120. Az FLS vizsgálat a terülést adja meg mm-ben. Ez a vizsgálat egy általánosan alkalmazott vizsgálat a gipszgyártás során és azt adja meg, hogyan viselkedik a gipsz az öntés folyamán. Abból áll, hogy megtöltenek egy üreges hengert, amelynek átmérője 60 mm és magassága 59 mm és amelyet függőleges helyzetben egy polírozott fémlap vagy üveglap közepére helyeznek, vízzel kevert gipsszel. T idő eltelte után, amelyet a tG időhöz viszonyítanak — amely a por alakú gipsznek a vízzel való érintkeztetési idejének kezdetét jelzi — fölemelik a hengert és így kiszabadítják a gipszet, amely a lapon szétfolyik, hogy egy tárcsát képezzen, amelynek az átmérőjét megmérik. Ennek az átmérőnek a mértéke adja a terülés mértékét t idő alatt. Ezután bevezetik az erősítőbetétet a folyékony keverékbe, vagy az öntés előtt, amikor szakaszosan dolgoznak, vagy az öntés előtt vagy után, amint azt a 78 03475 számú már említett francia szabadalmi leírásban ismertettük, amikor folyamatosan dolgoznak. Ezután az erősítőbetétek helyzetét változtatni kezdik, azoknak a vonalaknak a mentén, amelyek a hajtogatási vonalak lesznek és koncentrálni kezdik az erősítőbetéteket a kedvezményezett vonalak mentén, egyetlen síkban, amikor a gipszkeveréK még folyékony állapotban van, azaz abban a pillanatban, amikor az FLS vizsgálat szerinti terülése nem nagyobb mint ICC, méghozzá oly módon, hogy a gipsz egy erősítőbetéten kössön meg, amelynek a helyzete többé nem változik. Ily módon az erősítőbetétnek a lehorgonyzása a gipszben nem változtatható tovább. Az erősítőbetét helyzetét a sávban addig lehet változtatni, amíg a gipsz terülése 60 körül van. Hogyha a hajtogatási vonalat körülbelül a szalag vastagságának közepénél akarjuk elhelyezni, akkor egyidejűleg kell hatást kifejteni a gipszszalag tetejére és aljára. Amikor a hajtogatási vonalak síkja az 1 szalag egyik szintje felé tolódik el, akkor vagy kizárólag a felső felületre kell hatást kifejteni, hogy az erősítőbetétek egészen az alsó felületig besüllyesszük, vagy kizárólag az alsó felületre, hogy felemeljük az erősítőbetétet körülbelül a felső felületig. Megakadályozzuk, hogy a hajtogatási vonalak felett gipsz keverék helyezkedjék el, vagy legalábbis attól a perctől kezdve, amikor a gipsz terülése 60-nal egyenlő a hajtogatási vonalak fölül a gipszet eltávolítjuk. Ezt a műveletet elkezdhetjük még mielőtt a terülés a 60-at eléri, de ha azt akarjuk, hogy a horony, amit így kialakítottunk ne telítődjék ismét folyékony keverékkel, várni kell legalább addig, amíg a terülés 60, vagy közel 60. Természetesen hagyhatjuk megszáradni a lapot csak egyetlen erősítőbetéttel, amely meghatározott sávban van koncentrálva, anélkül, hogy a sáv felett a gipszet eltávolítanánk, és ezt az eltávolítást akkor végezzük, amikor a lap már száraz, például a felhasználáskor, annak veszélye nélkül, hogy az erősítőbetét megrongálódna, mert ez oly jól van koncentrálva egyetlen síkban, hogy nem terjed szét a teljes vastagságba. Amikor szakaszosan dolgoznak, akkor az öntőminta fenekében bordákat helyeznek el, amelyek az erősítőbetétet a hajtogatási vonalak mentén felemelve tartják és a lap tetejére nyomást fejtenek ki profilok segítségével, amelyeket közvetlenül a bordákra helyeznek rá. A profilok és a bordák így az erősítőbetétet egy síkba viszik a jövendő hajtogatási vonalak mentén, de megakadályozzák, hogy a keverék ezeknek a hajtogatási vonalaknak a mentén rakódjék le. Amikor folyamatosan dolgoznak - amint a 78 03475 számú francia szabadalmi leírásban ismertettük - akkor az öntőfenék a hajtogatási vonalak környékén helyezhető el, amelyek vele együtt vándorolnak. Amint ennek a szabadalmi leírásnak a 9. ábráján ábrázoltuk, a 21 öntőfenék mozog és rá van helyezve a fenék nélküli 22 tartály, amely két lapból áll, egy 23 alsó lapból és 24 felső lapból, valamint az öntőfenék gumiból lévő 25 és 26 oldalai, amelyek ugyanolyan sebességgel mozognak mint az öntőfenék és a felső és alsó lap oldalsó széleire támaszkodnak. Ez a tartály 27 öntőnyílással van ellátva a 23 alsó lap alatt és a vízszintes 28 sugarak folyamatosan táplálják folyékony gipsz és víz keverékével. Ezek a sugarak biztosítják a tartályban lévő keverék keverését és megakadályozzák annak megkötését A 2 erősítőbetéteket üvegszál-paplan és/vagy üvegszál-rácsok formájában az öntőtartály alatt vezetjük be, az öntött keverék-réteg fogva tartja és magával viszi az öntősíkra. Az öntősík kiugró 29 bordákkal van ellátva és ezek a bordák emelt helyzetben tartják az erősítőbetéteket, a bordák felett, míg mindenütt máshol megtartják helyzetüket. Ha a hajtogatási vonalakat a gipszlap vastagságának közepénél kell elhelyezni, a bordák felett, az öntött gipszszalag tetejénél, akkor több 30 tárcsát alkalmazunk, amelyek besüllyesztik az erősítőbetétet. Amikor a hajtogatási vonalakat a gipszszalag vagy lap alsó felületének szintjén akarjuk elhelyezni, akkor kizárólag a 30 tárcsákat alkalmazzuk és az öntősíkon lévő bordákat elhagyjuk, ha azonban a hajtogatási vonalakat a felső felület szintjén kívánjuk elhelyezni, akkor kizárólag bordákat alkalmazunk, amelyek magassága kissé kisebb vagy egyenlő a lapok magasságával. A 30 tárcsák - amint azt a 10, ábrán ábrázoltuk - forgó tárcsák és átmérőjük 150 mm, vastagságuk 3 mm és szegélyük 120°-os szöget zár be. Annak érdekében, hogy a 30 tárcsák elszennyeződését elkerüljük, a felületükön gumi lebenyeket alkalmazunk, amelyek a 32 szekrényekben vannak elhelyezve". A 31 lebenyek fölött lévő 33 és 34 csövek öntözik a 30 tárcsák oldalait. A vizet a 31 lebenyek letörlik és a 32 szekrényekből a lefolyócsövek elvezetik. Hogy a hajtogatási vonalakat létrehozzuk és/vagy az ott lévő gipszet eltávolítsuk, a 30 tárcsákhoz hasonló 35 tárcsákat alkalmazunk. Ezek a 30 és 35 tárcsák, működésük közben, mielőtt a gipsz a 60-as terülés körül megkötne, a hajtogatási vonalak mindegyik oldalán anyagperemeket képeznek, amelyek amikor a szárnyakat hajtogatjuk növelni fogják a 19 és 20 rézsútos szélek hosszát (lásd 7B ábrát). Egy másik kiviteli alaknál, amelyet a 11. ábrán ábrázoltunk, amikor szintén folyamatosan dolgozunk, amint azt a 7 803 475 számú francia szabadalmi leírásban ismertettük, a 22 öntőtartály előtt 36 sík profilokat lehet elhelyezni, amelyek a 21 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
