181018. lajstromszámú szabadalom • Építőelem különösen gipszből, ezekből kialakított építési szerkezet, valamint eljárás és berendezés az építőelem előállítására

7 181018 8 tettük - folyékony gipszkeveréket valamint vizet öntünk, amelynek FLS vizsgálat szerinti terülése na­gyobb mint 120. Az FLS vizsgálat a terülést adja meg mm-ben. Ez a vizsgálat egy általánosan alkalma­zott vizsgálat a gipszgyártás során és azt adja meg, hogyan viselkedik a gipsz az öntés folyamán. Abból áll, hogy megtöltenek egy üreges hengert, amelynek átmérője 60 mm és magassága 59 mm és amelyet függőleges helyzetben egy polírozott fémlap vagy üveglap közepére helyeznek, vízzel kevert gipsszel. T idő eltelte után, amelyet a tG időhöz viszonyítanak — amely a por alakú gipsznek a vízzel való érintkez­­tetési idejének kezdetét jelzi — fölemelik a hengert és így kiszabadítják a gipszet, amely a lapon szétfo­lyik, hogy egy tárcsát képezzen, amelynek az átmérőjét megmérik. Ennek az átmérőnek a mértéke adja a terülés mértékét t idő alatt. Ezután bevezetik az erősítőbetétet a folyékony keverékbe, vagy az öntés előtt, amikor szakaszosan dolgoznak, vagy az öntés előtt vagy után, amint azt a 78 03475 számú már említett francia szabadalmi leírásban ismertettük, amikor folyamatosan dolgoz­nak. Ezután az erősítőbetétek helyzetét változtatni kezdik, azoknak a vonalaknak a mentén, amelyek a hajtogatási vonalak lesznek és koncentrálni kezdik az erősítőbetéteket a kedvezményezett vonalak men­tén, egyetlen síkban, amikor a gipszkeveréK még fo­lyékony állapotban van, azaz abban a pillanatban, amikor az FLS vizsgálat szerinti terülése nem na­gyobb mint ICC, méghozzá oly módon, hogy a gipsz egy erősítőbetéten kössön meg, amelynek a helyzete többé nem változik. Ily módon az erősítőbetétnek a lehorgonyzása a gipszben nem változtatható tovább. Az erősítőbetét helyzetét a sávban addig lehet vál­toztatni, amíg a gipsz terülése 60 körül van. Hogyha a hajtogatási vonalat körülbelül a szalag vastagságá­nak közepénél akarjuk elhelyezni, akkor egyidejűleg kell hatást kifejteni a gipszszalag tetejére és aljára. Amikor a hajtogatási vonalak síkja az 1 szalag egyik szintje felé tolódik el, akkor vagy kizárólag a felső felületre kell hatást kifejteni, hogy az erősítő­betétek egészen az alsó felületig besüllyesszük, vagy kizárólag az alsó felületre, hogy felemeljük az erősí­tőbetétet körülbelül a felső felületig. Megakadályoz­zuk, hogy a hajtogatási vonalak felett gipsz keve­rék helyezkedjék el, vagy legalábbis attól a perctől kezdve, amikor a gipsz terülése 60-nal egyenlő a haj­togatási vonalak fölül a gipszet eltávolítjuk. Ezt a műveletet elkezdhetjük még mielőtt a terülés a 60-at eléri, de ha azt akarjuk, hogy a horony, amit így ki­alakítottunk ne telítődjék ismét folyékony keverék­kel, várni kell legalább addig, amíg a terülés 60, vagy közel 60. Természetesen hagyhatjuk megszá­radni a lapot csak egyetlen erősítőbetéttel, amely meghatározott sávban van koncentrálva, anélkül, hogy a sáv felett a gipszet eltávolítanánk, és ezt az eltávolítást akkor végezzük, amikor a lap már száraz, például a felhasználáskor, annak veszélye nélkül, hogy az erősítőbetét megrongálódna, mert ez oly jól van koncentrálva egyetlen síkban, hogy nem terjed szét a teljes vastagságba. Amikor szakaszosan dolgoznak, akkor az öntő­minta fenekében bordákat helyeznek el, amelyek az erősítőbetétet a hajtogatási vonalak mentén fel­emelve tartják és a lap tetejére nyomást fejtenek ki profilok segítségével, amelyeket közvetlenül a bor­dákra helyeznek rá. A profilok és a bordák így az erősítőbetétet egy síkba viszik a jövendő hajtogatási vonalak mentén, de megakadályozzák, hogy a keve­rék ezeknek a hajtogatási vonalaknak a mentén ra­kódjék le. Amikor folyamatosan dolgoznak - amint a 78 03475 számú francia szabadalmi leírásban is­mertettük - akkor az öntőfenék a hajtogatási vona­lak környékén helyezhető el, amelyek vele együtt vándorolnak. Amint ennek a szabadalmi leírásnak a 9. ábráján ábrázoltuk, a 21 öntőfenék mozog és rá van helyezve a fenék nélküli 22 tartály, amely két lapból áll, egy 23 alsó lapból és 24 felső lapból, va­lamint az öntőfenék gumiból lévő 25 és 26 oldalai, amelyek ugyanolyan sebességgel mozognak mint az öntőfenék és a felső és alsó lap oldalsó széleire támaszkodnak. Ez a tartály 27 öntőnyílással van el­látva a 23 alsó lap alatt és a vízszintes 28 sugarak folyamatosan táplálják folyékony gipsz és víz keve­rékével. Ezek a sugarak biztosítják a tartályban lévő keverék keverését és megakadályozzák annak megkö­tését A 2 erősítőbetéteket üvegszál-paplan és/vagy üvegszál-rácsok formájában az öntőtartály alatt ve­zetjük be, az öntött keverék-réteg fogva tartja és magával viszi az öntősíkra. Az öntősík kiugró 29 bordákkal van ellátva és ezek a bordák emelt hely­zetben tartják az erősítőbetéteket, a bordák felett, míg mindenütt máshol megtartják helyzetüket. Ha a hajtogatási vonalakat a gipszlap vastagságának köze­pénél kell elhelyezni, a bordák felett, az öntött gipszszalag tetejénél, akkor több 30 tárcsát alkalma­zunk, amelyek besüllyesztik az erősítőbetétet. Ami­kor a hajtogatási vonalakat a gipszszalag vagy lap alsó felületének szintjén akarjuk elhelyezni, akkor kizárólag a 30 tárcsákat alkalmazzuk és az öntősí­kon lévő bordákat elhagyjuk, ha azonban a hajtoga­tási vonalakat a felső felület szintjén kívánjuk elhe­lyezni, akkor kizárólag bordákat alkalmazunk, ame­lyek magassága kissé kisebb vagy egyenlő a lapok magasságával. A 30 tárcsák - amint azt a 10, ábrán ábrázol­tuk - forgó tárcsák és átmérőjük 150 mm, vastagsá­guk 3 mm és szegélyük 120°-os szöget zár be. Annak érdekében, hogy a 30 tárcsák elszennyező­dését elkerüljük, a felületükön gumi lebenyeket al­kalmazunk, amelyek a 32 szekrényekben vannak el­helyezve". A 31 lebenyek fölött lévő 33 és 34 csövek öntözik a 30 tárcsák oldalait. A vizet a 31 lebenyek letörlik és a 32 szekrényekből a lefolyócsövek elve­zetik. Hogy a hajtogatási vonalakat létrehozzuk és/vagy az ott lévő gipszet eltávolítsuk, a 30 tárcsákhoz ha­sonló 35 tárcsákat alkalmazunk. Ezek a 30 és 35 tárcsák, működésük közben, mielőtt a gipsz a 60-as terülés körül megkötne, a hajtogatási vonalak mind­egyik oldalán anyagperemeket képeznek, amelyek amikor a szárnyakat hajtogatjuk növelni fogják a 19 és 20 rézsútos szélek hosszát (lásd 7B ábrát). Egy másik kiviteli alaknál, amelyet a 11. ábrán ábrázoltunk, amikor szintén folyamatosan dolgo­zunk, amint azt a 7 803 475 számú francia szaba­dalmi leírásban ismertettük, a 22 öntőtartály előtt 36 sík profilokat lehet elhelyezni, amelyek a 21 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom