181018. lajstromszámú szabadalom • Építőelem különösen gipszből, ezekből kialakított építési szerkezet, valamint eljárás és berendezés az építőelem előállítására
3 181018 4 például előnyösen egy folyamatos összekuszált üvegszálból készült paplanból, amelyet felül és alul egy vagy több üvegszál-ráccsal veszünk körül. Egy előnyös kivitelnél a hajtogatási vonalak párhuzamosak. Egy másik célszerű kivitelnél az elerr. hajtogatási vonalak mentén meg van hajlítva. Ismét egy másik előnyös kiviteli alaknál az építőelemeknek két hajtogatási vonala van, amelyek egy középső panelt határolnak és két szélső panelja van, amelyek a középső panel két oldalán vannak elhelyezve és ezek a középső panel síkjából megközelítőleg 90°-ban fel vannak emelve, hogy ily módon vályút képezzenek. Annak érdekében, hogy az így kapott építőelemek meghajlással szembeni ellenállása jó legyen, a szélső panelek magassága kb. 1/40 része az építőelemek teljes hosszának. A vályú alakú építőelemeket alkalmazhatjuk mennyezetek kialakítására, ebben az esetben egymáshoz illesztve egyesítjük azokat. Amennyiben csak a vályúk egymás mellé helyezésére van szükség, akkor a hajtogatási vonalak előnyösen a vályú látható felső felületének szomszédságában lévő síkban helyezkednek el. Amennyiben a vályúkat habarccsal történő hézagolással kívánjuk egyesíteni, a hajtogatási síkot a fél vastagságban helyezzük el és a vályú szélei a középső panellel egy enyhe tompaszöget zárnak be, amely kb. 95°-os, hogy így a hézagoláshoz kielégítő mennyiségű habarcs álljon rendelkezésre. Előnyösen ezek az építőelemek szigetelő anyag hordozóelemeit képezik. A találmány szerinti építőelem előállításához folyékony gipszet és vizet folyatunk, ebbe erősítőbetéteket vezetünk be, az erősítőbetéteket az öntési síkkal párhuzamos, az elem vastagságánál kisebb vastagságú sávban koncentráljuk és ebben a sávban rögzített helyzetben tartjuk, míg a gipsz megkötése végbemegy, hogy ez a helyzet rögzítődjék. Ezután a gipszet e felett a sáv felett eltávolítjuk és a hajtogatást elvégezzük. Az erősítőbetétek helyzetét a hajtogatási vonalak mentén módosítani lehet, mielőtt a keverék elér egy olyan konzisztenciát, amely megfelel az FLS vizsgálat szerinti 100-as terülésnek és ezt a módosítást mindaddig el lehet végezni, amíg a keverék FLS vizsgálat szerinti települése közel 60. Előnyösen a gipszet a hajtogatási vonalak fölül eltávolítjuk attól a perctől kezdve, amikor a keverék FLS vizsgálat szerinti terülése 60. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti gipsz építőelem példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra tömegében megerősített gipszlapot ábrázol, ahol az erősítőbetétek egy sávba vannak koncentrálva. A 2. ábra tömegében megerősített gipszlapot ábrázol, amely hajtogatási vonalakkal panelekre van osztva. A 3. ábra a gipszbe beépített erősítőbetétek összekapcsolásának módját mutatja. A 4. ábra a találmány szerinti építőelemet ábrázolja, amely harmonikává van hajtogatva. Az 5. ábra a találmány szerinti építőelemmel megvalósított csatornát vagy vezetéket mutatja. A 6. ábra vályú-elemet ábrázol. A 7A, 7B és 7C ábrák vályú-elemet ábrázolnak, amelyben a hajtogatási vonalak a lapok vastagságának különböző szintjein találhatók. A 8. ábra egy hordozó vályú-elem szigetelővel. A 9. ábra a találmány szerinti építőelem gyártásának vázlatos rajza. A 10. ábra a lapok vastagságába erősítőbetétet bevivő tárcsa vázlatos rajza. A 11. ábra egy másik eszközt ábrázol az erősítőbetétek koncentrálására. Az 1. ábra a találmány szerinti építőelemet ábrázolja, amely gipszből készült 1 szalagból vagy lapból áll és ez tömegében a 2 erősítőbetétekkel, például üvegszálakkal van megerősítve, amelyek a szalag vagy lap metszetében láthatók. A szalag vagy lap felületével párhuzamos egyenesek által határolt sávban az üvegszálak koncentrálva vannak a vastagság meghatározott szakaszaiban, míg máshol gyakorlatilag a szalag vagy lap teljes vastagságában el vannak osztva. Előnyösen az üvegszálak ezekben a sávokban vannak koncentrálva mindaddig, amíg a szálak vastagságánál kisebb vastagságú síkot nem képeznek. A 2. ábra az 1. ábra szerinti építőelemből kialakított építőelemet ábrázol. Megtalálható ezen a gipsz 1 szalag vagy lap, amely tömegében 2 üvegszálakkal van megerősítve és ezek az üvegszálak a lap felületével párhuzamos egyenesek által határolt sávban koncentrálva vannak. Ezek felett a sávok felett nincsen gipsz. Ily módon az 1 lapnak 3 vonalai vannak, amelyek a 2. ábrán mint 3a és 3b vonalak jelentkeznek és ezekben kizárólag a 2 erősítőbetétek találhatók és ezek határolják a 4a, 4b és 4c paneleket, amelyeknél az egyik a másikra hajtogatható a 3a és 3b vonalak által képezett csuklók mentén. Míg mindegyik 4a, 4b és 4c panel belsejében az erősítőszálak a termék teljes vastagságában el vannak osztva, a 3a és 3b csuklók mentén a különböző 2 erősítőbetétek összesűrűsödnek, előnyösen egyetlen síkban, amely párhuzamos az 1 szalag vagy 1 lap felületével. Az l.és 2. ábrák szerinti építőelemek például több, üvegből készült erősítőszállal vannak ellátva és ezeket a 3. ábrán látható módon szereljük be. Ily módon az építőelemeket meg lehet erősíteni folyamatos összekúszált és hurkolt üvegszálból készült 2a paplannal, amely felül és alul üvegszálból készült 2b és 2c ráccsal van lezárva, amely megakadályozza, hogy a 2a üvegszálpaplan száljai túlságosan behatoljanak a lap vastagságába és hogy a hurkok ne nyúljanak túl a lap felületén és ne legyenek kívülről láthatók. A 2. ábrán látható, hogy a 3a és 3b csuklók mentén nincsen gipsz és egyedül az erősítőbetétek láthatók, különösen a felső 2b rács. Más 2 erősítőbetéteket is alkalmazhatunk például természetes vagy szintetikus textilszálakat, amelyekből legalább némelyiket olyan irányban helyezzük el, hogy a két 4a és 4b panel között kapcsolatot biztosítson, vagy különálló fémszálakat, vagy fémszálpaplanokat, üvegfátylakat, különálló rácsokat, például üvegszálból, szövött vagy nem-szövött anyagból, folyamatos üvegszál-paplanokat, amelyek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
