181013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új enkefalin analógok előállítására
181013 4 illetve szulfonsav-csoport [Shiba és munkatársai: Bull. Chem. Soc. Japán, 50, 254 (1977)] található. Ezekre a peptid analógokra jellemző, hogy sav-csoportjuk disszociációs állandója a valódi peptidek karboxil-csoportjáénál nagyobb, illetve a foszfonsav-származékok még egy további, a karboxil-csoporténál kisebb disszociációs állandójú OH-csoportot is tartalmaznak. Megállapítottuk, hogy amino-foszfonsavakból, illetve amino-szulfonsavakból kiindulva a peptidkémiában általában használt módszerekkel felépíthetők olyan enkefalin analógok, amelyek terminális foszfonsav-, illetve szulfonsav-csoportot tartalmaznak. Azt találtuk, hogy az így előállított I általános képletű vegyületek MVD-n és GPI-n mért opiát aktivitása és/vagy e két aktivitás hányadosa [az enkefalinokra jellemző MVD/GP1 potencia-hányados] meglepő módon nagyobb, mint a megfelelő aminosav-sorrendű terminális karboxil-csoportot tartalmazó analógjaiké, s különösen akkor, ha az Y-csoport L- vagy DL-konfigurációjú. A fentiek szemléltetésére az 1. táblázatban bemutatjuk az I általános képletű vegyületek és karbonsav terminálisú analógjaik MVD-n [Hughes és munkatársai: Br. J. Pharmacol., 53, 371 (1975)] és GPI-n [Kosterlitz és munkatársai: Br. J. Pharmacol., 39, 398 (1970)] mért opiát aktivitását. .3 I. táblázat Az I általános képletű vegyületek és amino-karbonsav terminálisú analógjaik relatív opiát aktivitása3 Ty r —X— Gly—Phe —Yb MVD GPI MVD GPI —Gly------—NleP 82,3 1,4 58,8 — Gly-------NleS 43,7 3,1 14,1-Gly------— Nlec 8,9 0,5 17,8 —D-Ala—-NleP 941,0 11,2 84,0 —D-Ala — —NleS 327,7 7,8 42,0 —D-Ala — —DL-NleS 679,6 5,6 121,3 —D-Ala — —Nlec 183,5 2,8 65,5 —D-Met— — NleP 188,2 1,5 125,5 —D—Met— —NleS 374,5 9,9 37,8 —D-Met— — Nlec 305,8 4,8 63,7 —D-Nle -—NleP 774,3 4,9 158,0 D Nie NleS 873,8 21,6 40,45-D-Nle — —Nlec 141,15 3,1 45,5 aAz egér ondóvezeték-preparátumon (MVD), illetve a tengerimalac bél-preparátumon (GP1) kapott értékek a Met-enkefalin GPI-n mért aktivitására (IDS0 = 183,5 nmól/1 mint egységre vannak vonatkoztatva. bY-csoport: Nie = L-norleucin, NleP = L-alfa-amino-pentán-foszfonsav, NleS = L-alfa-amino-pentán-szulfonsav. c Amino-karbonsav terminálisú kontroll vegyidet [S. Bajusz és munkatársai: Acta Biochem. Biophys. Acad. Sei. Hung., 11, 305 (1976)]. Azt találtuk továbbá, hogy az I általános képletű vegyületek némely kétvegyértékű fémmel képzett sójának, pl. a Tyr-D-Nle-Gly-Phe-NleS és Tyr—D—Nie—Gly—Phe—NleP Cu++- és Zn++-sójának MVD/GPI potencia hányadosa különösen nagy, miután e peptid-sók nagyságrenddel nagyobb aktivitást mutatnak az MVD preparátumon, mint a ,/witter-ion” formában lévő peptidek, illetve a meghatározásnál használt pufferben ezekből kialakuló nátrium-, kálium-, magnézium- és/vagy kalcium-sók, de a GP1 preparátumon mérhető aktivitást a peptidekhez kapcsolódó Cu1"1-- vagy Zn^-ion nem befolyásolja. Vizsgálataink szerint az I általános képletű vegyületek szelektív módon változtatják meg az amygdala centrális magjának katecholamin-tartalmát. Mivel e magcsoport nagy enkefalintartalommal és opiát-receptor sűrűséggel rendelkezik, és nem a fájdalomérzetet specifikusan befolyásoló rendszerek része, várható, hogy az I általános képletű vegyületek az alábbi funkciókat specifikusan befolyásolják: táplálékfelvétel, emocionálitás, szociális viselkedés, illetve a tanulási- és memória folyamatok, valamint endokrin- és vegetatív szabályozási rendszerek. Kimutattuk, az I általános képletnek megfelelő Tyr^-D-Ala—Gly-Phe-NleP és Tyr—D—Nie—Phe—D—NleS centrális vérnyomáscsökkentő hatását Pentobarbitállal [5-etd-54T’-metü-n-butil)-barbitursav] 35 mg/kg i.p. dózisban altatott macskákon. A vérnyomás- és pulzusváltozás mellett a carotis occlusióval kiváltott vasomotor-reflexet is vizsgáltuk. A peptidek az alkalmazott dózisban kismértékű bradycardiával kísért vérnyomáscsökkenést okoztak (lásd II. táblázat), a carotis occlusióval kiváltott vasomotor-reflexet mindkét vegyidet gátolta. A vérnyomás- és pulzusszámváltozás maximuma a beadás után 5-10 percnél volt, a reflexgátlás 20 percnél volt maximális. Előbbi hatások tartama 20-25 perc, az utóbbié 40-60 perc. Mivel a két'enkefalin analóg még nagyobb dózisban (3-30 mg/kg, i.v.) sem analgetikus patkányon, a centrális vérnyomáscsökkentő hatás szelektívnek tekinthető. Megjegyzendő, hogy a referens morfin csak 1 mg/kg-nál nagyobb dózisban vált ki 0,1 mg/kg pepiiddel előidézhető vémyomáscsökkenést. Azt is megállapítottuk, hogy a Tyr-D-Ala-Gly—Phe—NleP 2—5-szörösre fokozza a prolaktin-szekréciót patkányokban 0,2-1,0 mg/kg i.v. dózisban, ami jelzi, hogy az I általános képletű vegyületek képesek befolyásolni az endokrin regulációt. Végül meglepő módon azt találtuk, hogy az I általános képletű vegyületek nem bonthatók illetve hidrolizálhatók karboxipeptidázokkal. Ez azt jelenti, hogy a peptidek C-terminálisán az amino-karbonsavat amino-foszfonsavra, illetve amino-szulfonsavra cserélve, - tehát a terminális COOH-csoportnak POj H2 -, ületve S03 H-csoportra történő cseréjével - olyan peptideket lehet előállítani, amelyek amellett, hogy karboxipeptidáz-rezisztensek terminális sav-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
