180959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány illetve takarmányadalék előállítására szilárd, rostos mezőgazdasági melléktermékekből és lédús, szerkezetnélküli ipari melléktermékekből vagy hulladékanyagokból
11 180959 12 A beszivárogtatás időszükséglete legalább 10 perc. Ez az időintervallum megfelel a szokásos szállítási útnak, ha általában használt zöld takarmány szárító berendezéseket a legnagyobb átengedési teljesítményre szabályozva használunk. Előnyösen azonban az anyagmennyiségnek 15—25 perc alatt kell megtennie a szállítási utat, amely normál átengedési teljesítmények esetén biztosítható. Ha a készítményekben a rostos, mezőgazdasági maradékokat (például szalma) kisebb mennyiségben és a szerkezet-nélküli alkotórészeket nagyobb mennyiségben használjuk, megnövelhető a beszivárogtatási periódus vagy a keverési intenzitás. Ugyenez érvényes, ha a folyékony adalékanyagok kifejezetten erősen ragacsosak, mint például a nagy cukortartalmú tejsavók. Ha a folyékony alkotórészek elkerülhetetlenül rendkívül ragacsosak, mint például nagy cukortartalmú melaszok és tejsavók, előnyösen olyan rostos és szerkezet-nélküli termékeket használunk, amelyek csökkentik a ragacsosságot. Ilyenek például a kukoricaszárak és az a-oellulóz-tartalmú, finomszálas termékek vagy a ki tin-tartalmú termékek és a törköly és sörélesztő. A tejfeldolgozás melléktermékeit, különösen a tejsavót, amelyet a fermentációval megerősítünk, tejcukorba is beépíthetjük, miáltal az ammónizálással egyidejűleg fehéije-tartalma is lényegesen megnövelhető. Ezzel közvetve a ragacsosságot is csökkentjük, ami megkönnyíti a feldolgozhatóságot. Az elegyet végül fű, zöldkukorica vagy más zöldtakarmány szárítására általánosan használt szárítóberendezésben szárítjuk és önmagában ismert módon préselt takarmánnyá vagy préselt takarmányadalékká dolgozzuk fel, amely közvetlenül a felhasználóhoz szállítható. A fű- és/vagy zöldtakarmány szárító berendezések a természetes zöldterületeken vagy a természetes zöldterületeket és mezőgazdasági területeket váltakozva tartalmazó övezetekben igen elterjedtek, mert az utóbbi évtizedekben a zöldtakarmány mesterséges szárítása különös jelentőségre tett szert. A normál berendezések olyan felépítésűek, hogy a szokásos zöldtakarmányok, így például füvek, zöldgabona, silókukorica feldolgozására alkalmasak. A berendezésekben mód nyílik az alapanyagok aprítására és hatékony szárítására. A körülbelül 60-80% kiindulási nedvességtartalom a növényekben 12—14% maradéknedvességre csökkenthető és végül az így szárított zöldtakarmány préselt takarmánnyá dolgozható fel. A találmány szerinti eljárással előállított elegy víztartalma a zöldtakarmány szárító berendezésben 8-14 súly%-ig, előnyösen 10-12 súly%-ig csökkenthető. A maradék nedvesség általában azonban a 8-18 súly% tartományban is mozoghat, és függvénye a helyi adottságoknak és a kiindulási elegy víztartalmának. Az elegy víztartalmát a szárítás előtt, a szokásos zöldtakarmány feldolgozó berendezésekhez viszonyítva (ahol a beadagolt zöldtakarmány víztartalma általában 60-80%) jelentősen csökkentjük és így a víztartalom általában 20—60% és előnyösen 25-40%. Ezt az értéket az égetőberendezésekkel és a levegővezetéssel állítjuk be, amit könnyen elérhetünk úgy, hogy a szelepeket kis fűtőanyag átengedő képességű szelepekre cseréljük ki és a ventillátor teljesítményét csökkentjük. A zöldtakarmány feldolgozó berendezésekben kapott végtermékmaradék nedvességtartalma (például zöldkukoricacsp) általában a 10—18 súly% tartományban van, előnyösen azonban 12—15 súly%. A találmány szerinti eljárásban feldolgozott adalékanyagokból kapott végtermékek nedvességtartalma általában 7-15 súly%, előnyösen 8-12 súly%. Az anyagot szárítás után valamilyen szeparátorban, így például ciklonban különítjük el. A száraztakarmány hőmérséklete kilépéskor általában 75-90 °C. Az anyagot ezután szállító és adagolóegységek után egy présbe vezetjük, ahol a száraztakarmányt préselt takarmánnyá alakítjuk, azaz általában meghatározott formájú, egységes keresztmetszetű és különböző hosszúságú kompakt testekké préseljük. A testek közül a kisebbeket labdacsoknak, míg a 10-30 mm átlagos átmérőjű darabokat gombócoknak (cobs) és a még nagyobb darabokat brikettnek hívjuk. A találmány szerinti eljárással előállított takarmány hosszú ideig eltartható anélkül, hogy bomlást szenvedne. Az ismert zöldtakarmány szárítóberendezések jelentős előnye, hogy a múltban csak a zöldtakarmány szezonban, tehát májustól októberig lehetett használni őket. Ez a csupán féléves felhasználási lehetőség hátrányos, hiszen az egész évi fix kiadásokat féléves termeléssel kell fedezni. A zöldtakarmány szárító berendezéseket mindeddig nem lehetett a szalma és folyékony, szerkezet-nélküli nyersanyagok feldolgozására használni. Meglepő módon azt találtuk, hogy a rostos melléktermékek és a szerkezet-nélkülki melléktermékek, utótermékek vagy maradékok megfelelő megválasztásával és a zöldtakarmány szárító berendezésben feldolgozott elegysúlyösszetételének alkalmas megválasztásával nagyértékű, alacsony önköltséggel préselt takarmányt tudunk előállítani. A találmány szerinti eljárás során előnyösen a tejfeldolgozás kisértékű maradékait használjuk folyékony fázisként. Különösen alkalmasak az erősen tejsavas tejsavók, más erősen savas tejsavók és magas savtartalmú tejcukor melaszok. Ha ilyenek nincsenek, a savanyítás megoldható a sajtgyártásban szokásos tejsav-kultúrákkal végzett beoltással. Ezáltal magasabb savtartalom és megfelelően alacsonyabb tejcukormaradék-tartalom kapható. Ezeket a tejsavókaí és maradékokat ammóniával semlegesítjük, miáltal ammóniumlaktátot vagy más ammóniumvegyületeket kapunk, amelyek NPN-forrásként szolgálnak és dúsítják a végtermék fehérje tartalmát. Az aprított szalmából és fehérjében dúsított, sűrített tejsavóból (cukortartalma alacsony) álló termék különösen kérődzők takarmányozására alkalmas. Egy a találmány szerinti eljárással előállított takarmány előnyösen 25—80 súly% gabona- vagy pillangós szalmáról és 75—20 súly% tejsavóból áll, a szárazanyagra vonatkoztatva. Az ilyen takarmányok előállításánál két probléma merülhet fel, nevezetesen a) hogy nem szerezhető be kielégítő mennyiségű szalma, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
