180959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány illetve takarmányadalék előállítására szilárd, rostos mezőgazdasági melléktermékekből és lédús, szerkezetnélküli ipari melléktermékekből vagy hulladékanyagokból

13 180959 14 b) hogy van ugyan elegendő mennyiségű szalma, de nincs a közelijen kellő mennyiségű, alacsony értékű tejsavó. A hiányzó tejsavó pótlására melasz­­maradékot, cefrét, sörélesztőt, törkölyt és más sörfőzdéi maradékokat és mindenféle cefrét használ­hatunk. Egy további foganatosítási mód szerint erősen sa­vanyú, utánsavanyított túrósavókból indulunk ki. Ezek a savók tejsavképző anyagokkal mesterségesen utánsavanyíthatók, vagy édes savók tejsavképzőkkel való beoltással savanyú savókká alakíthatók. A rendelkezésre álló tartálykapacitás esetén a tej­savképzőkkel végzett fermentáció a tejsavóalap­­anyagban maximálisan 18% szárazanyag-tartalomig végezhető. Ezt elérhetjük a tejsavó besűrítésével, de úgy is, hogy a tejsavót összekeverjük nagyobb kon­centrációjú és természetes savókkal. Úgy is eljár­hatunk, hogy a túrósodásnak megfelelő savanyúságú enyhén édes savókat összekeverünk tejcukormela­szokkal és szűréssel és ozmózissal kapott áteresztett folyadékkal. A fermentációs körülményeket úgy tartjuk az optimális pH- és hőmérsékleti tartományban, hogy amint 5,0 alatti pH-értéket érünk el, folyamatosan ammóniát vagy vizes ammónia oldatot adagolunk az elegyhez, hogy állandó semlegesítést biztosítsunk, és lehetővé tegyük az exoterm reakció okozta felmele­gedést. Ezek a körülmények meggyorsítják a fermen­tációt és az NPN felépülést. Könnyű a korábban megadott laktóz 50%-át elérő fermentációt is elérni úgy, hogy az általában szokásos 70-75 súly% szárazanyagtartalom esetén - beleértve a tejsavó 11,5% szárazanyagtartalomnak megfelelő természetes protein-tartalmát is - a tej­savas maradékokból nem nehéz 45-50% száraz­anyagtartalomnak (11,5 + 35 = 46,5 vagy 11,5 + 37,5 - = 49) megfelelő összes fehérje értéket elérni. A felsorolt intézkedések összességével elérhető, hogy a nagyüzemi tejsavó melléktermékeket a talál­mány szerinti eljárással a megfelelő takarmányanya­gokkal kombinálva alkalmas takarmányokká ala­kítsuk. A találmány szerinti eljárás a következő egyéb előnyöket nyújtja: 1. megoldódnak azok a környezetszennyezési problémák, amelyek a nagymennyiségű szalmából, alacsony értékű tejsavókból és tejmaradványokból, valamint a melaszmaradékcefrékből, sörfőzési és fa­feldolgozási melléktermékekből erednek; 2. megoldódnak a tejmaradékokat feldolgozó üzemek és a szezonjellegű zöldtakarmány szárító be­rendezések kapacitás és kihasználási problémái; 3. a nagy kapacitással működő szarvasmarhatar­tásban lehetőség nyílik az acetát és propionát képzők egyensúlyának biztosítására a takarmányozás során a rostos, szálas, szalma-alapú anyagok és a fo­lyadék fázisú, például tejsavó alapú, energiát és fe­hérjét biztosító anyagok együttes felhasználásával; 4. e melléktermékek és hulladékanyagok eddigi értékesítésének gazdaságossága valamennyi összetevő tekintetében megnő. Találmányunkat a következő példákkal szemlél­tetjük anélkül, hogy a példákra kívánnánk korlá­tozni. 1. példa 40000 liter a túróképződésnek megfelelő savas­­ságú, 1,023 sűrűségű (= 40920kg), 5,5% száraz­anyag-tartalmú (=2250 kg) és 70° SH-értékű tejsavót 25%-os vizes ammónia-oldattal semlegesítünk. A fel­használt ammónia-oldat sűrűsége 0,91 és ammónia­koncentrációja 35%. Az „SH-érték” kifejezés a Soxhlet-Henkel érték rövidítése, és 42,5°-os SH-érték 1% tejsavnak felei meg a folyadékban. így tehát 70°-os SH-érték körülbelül 29,5% tej­savnak felel meg a tejsavó-szárazanyagára vonatkoz­tatva, ami 659 kg tejsavat jelent. A semlegesítésénél 90 súlyrész tejsavhoz 17 súlyrész ammóniára van szükség. Ez 659 kg tejsavnak és 125 kg ammó­niának, vagy 784 kg ammóniumlaktátnak felel meg. Ennek a nem-protein-nitrogén forrásnak (NPN-for­­rás) a fehérje értéke 0,81 = 635 kg fehérje. 40000 liter túrósodásnak megfelelő savasságú tej­savó semlegesítésével 40 920 kg anyagot kapunk, melynek szárazanyagtartalma 2250 kg. A száraz­massza 11,5% fehérjét tartalmaz, ami 259 kg-nak fe­lel meg. A szárazanyag súlya így (az ammónia hozzáadá­sával) 2375 kg-ra emelkedik, így most (259 + 635 kg fehérje = 894 kg = 37,6% fehérje) szárazanyag. Semlegesítés után a tejsavot a tejfeldolgozó üzem­ben 33% szárazanyag-tartalomig bepároljuk. A kon­­centrátum sűrűsége 1,15 és pH-értéke 6,5. Zöldtakarmány szárító berendezésben szalmát 20-50 mm-es méretre aprítunk és az aprítóberen­dezés elhagyása után hozzáadjuk a szalmához a tej­­feldolgozó üzemből származó tejsavó-koncentrá­­tumot. A tejsavó-koncentrátum és a szalma súlyará­nya 40 : 60. A kapott elegyet egy szállítóberende­zéssel a zőldtakarmány szárítóberendezésbe szállítjuk és körülbelül 170-220 °C hőmérsékleten, körülbelül 12% maradék nedvességig szárítódobon szárítjuk. Szárítás után egy szeparátorban elválasztjuk a ter­méket és normál szállítóberendezéssel a présbe ve­zetjük. A présben 15—30 mm átlagos átmérőjű bri­ketteket (coba) állítunk elő, melyek közvetlenül fel­­használhatók takarmányozásra. A 40 : 60 arányban összekevert tejsavó-koncentrá­tum és szalma elegyre a következő számítások érvényesek A TS jelölés a „Trockenmasse” rövidí­tése és ennek megfelelően a szárazanyag megjelölé­sére szolgál. 2375 kg tejsavó—TS = 40% 3565 kg szalma—TS = 60% 5940 kg elegy-TS = 100% Miután a szalma hozzávetőleg 89% szárazanyagot tartalmaz, körülbelül 4000 kg szalmára van szükség. A kapott termék körülbelül 90-91% száraz­masszát tartalmaz, úgy, hogy a berendezésbe jutta­tott 100 kg száraz anyagból 110 kg takarmánybri­kettet kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom