180959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány illetve takarmányadalék előállítására szilárd, rostos mezőgazdasági melléktermékekből és lédús, szerkezetnélküli ipari melléktermékekből vagy hulladékanyagokból

9 180959 10 A találmány szerinti eljárással előállított takar­mányok például citrusok, így grapefruit, citrancs, mandarin, citrom, keserű citrom, keserű narancs vagy más citrom és narancsfélék héjdarabjait tar­talmazhatják. A találmány szerint előállított takarmányok és ta­karmányadalékok, mint már említettük, kitint is tar­talmaznak. A jelen bejelentésben a kitint az emészt­hető, ipari szerkezet-nélküli melléktermékek illetve hulladékanyagok közé soroljuk. Kitinből áll például a rákok és rovarok páncélja, azaz külső váza, to­vábbá az algák, élesztők, gombák és zuzmók sejtfalai. A találmány szerinti eljárással előállított takarmá­nyokban bármilyen forrásból származó kitin felhasz­nálható. Előnyösen azonban olyan kitint haszná­lunk, amely kagylós rákok feldolgozásánál szabadul fel. Előnyösen a takarmányok szalmát, tejsavót és a kagylós rákok feldolgozásánál a fehérje kioldása után visszamaradt kitin-tartalmú maradványokat tar­talmaznak. A takarmány vagy takarmányadalék adott eset­ben kis mennyiségű maradék nedvességet, például 12 súly% nedvességet tartalmazhat. Általában azonban 10 súly%, előnyösen 8 súly% alatti a nedvességtar­talma. A találmány szerint előállított takarmányok vagy takarmányadalékok tartalmazhatnak továbbá a szi­lárd, rostos mezőgazdasági melléktermékekre és emészthető ipari, szerkezet nélküli melléktermékekre és hulladékanyagokra vonatkoztatva maximálisan 5 súlyfo szokásos adalékanyagot, így antibiotikumokat, enzimeket, hormonokat, nyomelemeket, ásványi anyagokat, vitaminokat, gyógyszereket, konzerváló­szereket vagy ezek elegyeit. Adalékanyagként például valamennyi, az Ullmann Enciklopédia 7. kötetének 731. oldalán leírt adalékanyag felhasz­nálható. A készítmények konzerválószereket, például propionsavakat és ezek származékait is tartalmaz­hatják. Előnyös például a következő összetételű, a talál­mány szerinti eljárással előállított alaptakarmány keverék, amelyben a súly% értékek a végtermék szárazanyag-tartalmában vannak kifejezve: erősen aprított szalma 25-75 súly% tejcukorszegény és fehérjében dúsított (ammóniázott) tejsavó vagy ezzel analóg egyéb tejmaradék 75-25 súly% Ezekhez az alaptakarmánykeverékekhez más lédús melléktermékeket keverhetünk. További elő­nyös takarmányrendszer a következő összetevőket tartalmazza, ahol a %-os értékek szintén a végtermék szárazanyag-tartalmában vannak kifejezve: erősen aprított széna 35-50% tejcukorban szegény és fehérjében dúsított (ammóniázott) tejsavó 15—36% előnyösen a-cellulózok és/vagy kitin 2-10% cefrék (ragacsos massza) 2-8% sörélesztők, előnyösen szárított sörélesztő 5-20% nem szárított sörtörköly 20-35% Ehhez a takarmányrendszerhez további adalék­anyagként a következő anyagokat keverhetjük, szin­tén a végtermék szárazanyag-tartalmában kifejezve: zsírok és zsírsavak 1-4% ásványi anyagok 2-5% vitaminok és/vagy más hatóanyagok 2%-ig A találmány szerinti eljárás végrehajtása során a gabonaszalmát, pillangósokat, kukoricaszárat vagy ezek elegyét alkalmas berendezésekben adott hosszú­ságúra aprítjuk. Aprítóberendezésként például kala­pácsos malmokat, centrifugális malmokat vagy síktárcsás malmokat használhatunk. A szerkezet­­-nélküli melléktermékek és hulladékanyagok, ame­lyek szilárd, nedves vagy morzsalékos formában lé­tezhetnek, az aprítás előtt vagy után adhatók a szi­lárd, rostos mezőgazdasági melléktermékekhez. Ezek az anyagok azonban az aprítóberendezésbe is ada­golhatok, ahol egyidejűleg egy erőteljes összeke­veredés is lejátszódik. így például a tejsavó vagy egyéb tejcukorban szegény, fehérjében dúsított tej­maradékok közvetlenül a kalapácsos malmok kiürítő csigájához vezethetők. Ha a szerkezet-nélküli mellék­­termékek folyékony halmazállapotúak, aprítás után is felpe 'metezhetők a szilárd, rostos mezőgazdasági melléktermékre vagy diszpergálhatók benne. A két takarmány-alkotórész összekeverése kritikus és fel­tétlenül intenzív kell hogy legyen, mivel a szerkezet nélküli folyékony melléktermékek részben fellépő erős ragacsosságát vagy a struktúrás fázisban való mechanikus bedolgozással vagy azáltal, hogy kellő időt biztosítunk szállítás közben a struktúrás fázisba való beszivárgásra oly mértékben le kell csökkenteni, hogy a későbbi szárítási folyamatban ne mutat­kozzon lerakódás a szárítóban vagy ennek mértéke a megengedhető határokon belül maradjon. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy zölden szárító berendezések alkalmazásával, kevésbé inten­zív keveréssel, az aprítást és keverést olyan mértékben eltoljuk a szállító eszköz irányába, hogy az elért hosszabb tartózkodási idő a szállító beren­dezésben lehetővé teszi a jó beszívódást. Alternatív módon ezt speciális berendezések, így például síktárcsás malmok alkalmazásával is elér­hetjük, amelyek alkalmasak a durván elővágott, ros­tos maradékok egyidejű felaprítására, a folyékony maradékokkal való alapos eldörzsölésére és elke­­verésére. Ez az eljárás egyrészt időmegtakarítást je­lent, másrészt lehetővé teszi, hogy a beszivá­­rogtatással összevethető hatást kapjunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom