180959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány illetve takarmányadalék előállítására szilárd, rostos mezőgazdasági melléktermékekből és lédús, szerkezetnélküli ipari melléktermékekből vagy hulladékanyagokból
180959 4 mának mint állati takarmánynak alapvető jelentősége van. A takarmánygabonafélék, különösen a kukorica betakarításánál az a cél, hogy a növényeknek azokat a részeit, amelyek eddig a szárral vagy más hulladékanyaggal együtt eldobásra kerültek, mint például a bugavirágzat termésborító burkolólevelek, lomblevelek a szemterméssel együtt takarítsuk be, hogy teljesen kihasználjuk a növények tápértékét. Különösen érvényes ez a silókukorica betakarítására. A kukorica betakarításánál a kukoricaszemeket befedő burkolóleveleket, amelyeket csuhának hívunk, a torzsa és a bugavirágzat részeit is betaka rítjuk a szemterméssel együtt, és feldolgozzuk. így tehát az eddig eldobásra került kukorica melléktermék egy részét a kukorica szemtermésével együtt szecskázva takarítjuk be. Az így kapott szecskázott szár- és szemtermést elterjedt idegen elnevezéssel „Korn-Cob-Mix”-nek (kukoricaszemek szárral és/vagy fedőlevelekkel illetve csuhéval) hívják. Az általunk használt .szecskázott szár- és szemtermés” kifejezés magában foglal mindenfajta a kukoricanövény részeiből készült keveréket és elegyet. A fent elmondottak érvényesek akkor is, ha más gabonaféléket, például zabot, takarmánybúzát aratunk a fentiekhez hasonló módon, ügy, hogy aratáskor olyan keveréket illetve elegyet kapunk, amely a szemek mellett még más növényi részeket is, például a kalász részeit, szárakat vagy leveleket is tartalmaz, amelyek eddig vagy teljesen veszendőbe mentek vagy legalábbis nem kerültek hatékony felhasználásra. Az ilyen, kizárólag állatok takarmányozásának céljára szolgáló szektermést és más növényi részeket tartalmazó elegyeket a jelen bejelentésben a továbbiakban „takarmánygabona elegynek” nevezzük. Hátrányos, hogy ezeknek a takarmánygabona elegyeknek alacsony a fehérje-tartalmuk. A len egyike a legrégibb rost- és élelmiszernövényeknek. Még ma is nagy mennyiségben termesztik. Miközben a rostokat kinyerik a lennövényből, melléktermékként pozdorja keletkezik és visszamarad a terméstok. E melléktermékek sok esetben eldobásra kerülnek. A világon termesztésre kerülő citrusok gyümölcseinek nagy részét nem szállítják közvetlenül a fogyasztókhoz, hanem konzerv- és üdítőital gyárakban dolgozzák fel gyümölcskonzervekké, szörpökké vagy gyümölcslé vekké és hasonló élelmiszeripari termékekké. A banánt igen sok élelmiszeripari gyárban közvetlenül feldolgozzák. így például gyakran gyermektápszert és szárított gyümölcsöt készítenek belőle. Sok más gyümölcsöt is feldolgoznak gyárakban kompóttá, gyümölcssalátává, szárított gyümölccsé, gyümölcslévé és hasonló termékekké. A citrusok és más fajok gyümölcseinek feldolgozásánál nagy mennyiségű héj képződik. A citrusok, banán és más fajok gyümölcseinek feldolgozásánál keletkező ilyen rostos, héjszerű termékeket a múltban nem értékesítették, miután ezek gyorsan romlanak, és ennek megakadályozása nagy nehézségekbe ütközik. További rostos melléktermék a malátasör gyártásánál keletkező malátacsíra, amelynek kellő ha.1 tékonyságú hasznosítására szintén nem dolgoztak még ki megfelelő eljárást. Az eddigi, korántsem teljes felsorolásból is látható, hogy a mezőgazdaság területén igen nagy mennyiségben keletkeznek olyan hulladékanyagok, amelyek megfelelő hasznosítása elsőrendű gazdasági érdek volna. E melléktermékek hasznosítására korábban is voltak már törekvések. így például a 161 936 számú magyar szabadalmi leírás is növényi eredetű hulladékanyagok hasznosításával foglalkozik, granulált állati takarmány készítése céljából. A feldolgozás a növényi hulladékanyagok szárításából, aprításából, összetapasztásából és darabosításából áll. Komoly problémát jelent azonban, hogy a rostos mezőgazdasági hulladékanyagok mellett számos emészthető, lédús ipari melléktermék is veszendőbe megy, annak ellenére, hogy tápértékkel rendelkezik. Ilyen például a tejsav, a tejfeldolgozás fehérjében dúsítot maradékai, malátafeldolgozásnál a cefre és más cefrék, fafeldolgozási melléktermékek, a-cellulóz, keményítő, sörélesztő, törköly, sörfőzdéi maradékok, szeszfőzdéi maradékok, fermentációs maradékok, élesztő, kovaföld és más anyagok maradékai. Valamennyi felsorolt és hasonló termék elméletileg alkalmas takarmányozási célokra, ugyanakkor számos eddig ki nem használt értékes tulajdonsággal rendelkezik. A tej feldolgozásakor nagyértékű, emberi táplálkozásra szánt termékek mellett olyan melléktermékek keletkeznek, mint például a savó a sajtgyártásnál. A savót nagy mennyiségben dolgozzák fel édestejporrá. A savón kívül azonban sok egyéb, nehezen feldolgozható melléktermék is keletkezik. így a túró készítésénél erősen tejsavas savó, a tejcukor gyártásánál, illetve laktóz kinyerésénél pedig cukortalanított és fehérjementesített tejsavók keletkeznek. Ehhez társulnak még a modern, biológiailag kíméletes eljárások melléktermékei, így az ultraszűrésnél, fordított ozmózisnál és elektrodialízisnél kapott melléktermékek. Az ilyen melléktermékek feldolgozása, hasznosítása meglehetősen nehéz. Az 1 492 787 számú NSZK-beli szabadalmi leírásban olyan takarmányok előállítására szolgáló eljárás kerül ismertetésre, amelyben tejfeldolgozási melléktermékként tejsavót és/vagy írót alkalmaznak. Ennél az ismert eljárásnál a tejsavót és/vagy írót proteintartalmú, szénhidrátdús és/vagy zsírdús adalékanyagokkal elegyítik. Az így előállított takarmányban a proteintartalmú, szénhidrátdús adalékanyagok lédúsak, és így a takarmány nem kelti a jóllakottság érzését az állatokban. Erősen tejsavas vagy sósavas savók csak különleges technikákkal dolgozhatók fel, tehát értékesíthetők (lásd az 1 492 787 számú NSZK-beli szabadalmi leírást). A cukorgyártásnál, fakitérmelésnél, sör- és szeszfőzésnél, valamint a fermentációs eljárásoknál is számos olyan melléktermék keletkezik, amelyeket nehéz elkerülni, és amelyeknek lényeges tápértékük van, így célszerű lenne takarmányként való hasznosításuk. Például a fa papírgyártási célra történő feldolgozásánál «-cellulóz-tartalmú szálas anyag marad vissza, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
