180959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány illetve takarmányadalék előállítására szilárd, rostos mezőgazdasági melléktermékekből és lédús, szerkezetnélküli ipari melléktermékekből vagy hulladékanyagokból
5 180959 6 , a keményítővel azonos sikerrel használható À kérődzők takarmányozására. Gyakorlatilag Xőnban erre nincs lehetőség, a nedves-morzsalékos 'termék ugyanis egyrészt nem ízletes, másrészt nehezen feldolgozható. Ezért általában elégetik vagy 5 költséges módon szeméttelepekre szállítják. A nagyipari sörgyártásnál sörélesztő és törköly üledék és kovaföld maradék keletkezik. Ezek rendkívül értékes takarmányok, nagy nedvességtartalmuk miatt azonban nem alkalmazhatók a szokásos módon 10 takarmányozási célra. A számos eljárás közül, amelyek célja bizonyos lédús, ipari melléktermékek takarmányozási célra történő feldolgozása, megemlítjük például az 15 1 356 954 számú brit szabadalmi leírást, amely szerint cukorszirupból állítanak elő takarmányt úgy, hogy a cukorsziruphoz szilárd alkálifém-hidroxidot kevernek. Az így kapott takarmány azonban nem rostos, darabos, ami pedig elengedhetetlen, ha egy takar- 20 mányt kérődzők takarmányozására kívánunk felhasználni. A felhasznált alkálifém-hidroxid por alakú. Kérődzők számára készített, karbamidot tartalmazó takarmányt ismertet az 1 692 476 számú NSZK-beli szabadalmi leírás. A leírt takarmány a karb- 25 amidok mellett még szokásos szénhidrát forrásokat, így például gabonát, azaz árpalisztet is tartalmaz. Az itt felhasznált szénhidrátforrások azonban önmagukban is értékes élelmiszerek, nem pedig hulladékanyagok, így ez az eljárás lényegében nem nyújt lehe- 30 tőséget hulladékanyagok megfelelő hasznosítására. fent említett termékek, amelyek nagy mennyiségben keletkeznek és elméletileg alkalmasak takarmányozásra és könnyen hozzáférhetők, takarmánnyá dolgozhatók fel. Az anyagokat tehát olyan állapotba kell hozni, hogy azok optimálisan értékesüljenek, és így lehetőség nyíljon az állati termékek, például a tej és hús árának csökkentésére, ugyanakkor pedig az ilyen melléktermékek hasznosítási költsége is lényegesen csökkenjen. Megjegyezzük, hogy eddig és s továbbiakban a találmány szempontjából a „melléktermékek” fogalmát tág értelemben használjuk, amely kiterjed a maradékokra és tetszőleges, nem kellőképpen hasznosított termékekre is. A találmány szerinti eljárással előállított takarmánynak, illetve a takarmány adaléknak a jóllakottság érzetét kell keltenie az állatokban, és elfogadhatónak kell lennie az állatok számára. A találmány szerint a fenti célkitűzéseket úgy valósítjuk meg, hogy olyan szilárd, rostos, mezőgazdasági melléktermék-alapú, adalékanyagokat is tartalmazó takarmányt illetve takarmány adalékot állítunk elő, amely (a) legalább egy aprított, szilárd, rostos mellékterméket, (b) legalább egy emészthető, ipari, lédús mellékterméket vagy hulladékanyagot és (c) adót- esetben kis mennyiségű nedvességet tartalmaz. A találmány célkitűzése olyan eljárás kidolgozása, amellyel rostos mezőgazdasági melléktermékek és lédús, szerkezet-nélküli ipari melléktermékek és hulladékanyagok egyidejűleg hasznosíthatók, elsősorban kérődzők takarmányozására. Ezt a célkitűzést az indokolja, hogy az eddigiekben ismertetett rostos mezőgazdasági melléktermékek és emészthető, szerkezet-nélküli, lédús ipari melléktermékek illetve hulladékanyagok- elméletben alkalmasak takarmányozási célra, de egyoldalúak, ezért megfelelő, az állattól is függő kiegészítésre szorulnak, ezenkívül gondoskodni kell arról, hogy megfelelő, rostos szerkezetük legyen,- kisebb mennyiségben hagyományosan is takarmányozhatók, de nem a jelenlegi területi és helyi előfordulásuk arányában, így felhalmozódásuk környezetszennyezési problémákat rejt magában;- keletkezésük helyén a kapott anyagok már nem hasznosíthatók vagy alakíthatók használható végtermékké teljes mennyiségben, és- csak fejlett és speciális berendezésekkel alakíthatók végtermékekké a keletkezés helyén. Az így kapott többlet felhasználását azonban nem mindig fedezi a piaci kereslet, tehát veszteségek keletkeznek. Részletesebben kifejtve, a találmány célkitűzése olyan takarmányok, illetve takarmány adalékok előállítására szolgáló eljárás kidolgozása, amelyeknél a Közelebbről, a találmány tárgya eljárás takarmány illetve takarmány adalék előállítására szilárd, 35 nyersrostos mezőgazdasági melléktermékekből. Az eljárást az jellemzi, hogy legalább egy szilárd, rostos, mezőgazdasági mellékterméket, előnyösen gabonaszalmát, pillangósok szalmáját, kukoricaszárat, szecskázott kukoricaszár és szemtermést, takarmányga- 40 bona elegyet, lennövény aprítékát és terméstokját, citrusok gyümölcseinek héjrészeit, banán héjrészeit, más rostos gyümölcsrészeket, malátacsírát vagy ezek elegyeit, adott esetben aprítás után, összekeverjük legalább egy lédús, folyékony vagy nedves, emészt- 45 hető, szerkezet-nélküli ipari melléktermékkel vagy hulladékanyaggal, előnyösen tejsavóval, fehérjében dúsított tejfeldolgozási melléktermékekkel, melasszal vagy cefrékkel, fafeldolgozásnál, elsősorban papírgyártásnál keletkező melléktermékekkel illetve hulla- 50 dékokkal, a-cellulózokkal, keményítőkkel, sörélesztővel, törköllyel, sörgyártási melléktermékekkel, szeszfőzdéi melléktermékekkel, fermentációs melléktermékekkel, élesztővel vagy kovaföld-maradékkal, kitinnel vagy ezekkelegyével, és adott esetben 55 vízzel, az így kapott elegyet egy önmagában ismert ^zöldfák ármány vagy iszapszárító berendezéssel ^szárítjuk, majd önmagában ismert módon préselt ta.Karmánnyá vagy takarmányadalékká alakítjuk. A lédús termék és adott esetben víz hozzáadása 50 történhet aprítás előtt, közben vagy után. A találmány szerint előállított takarmány illetve takarmányadalék minden állatfaj számára alkalmas. Előnyösen kérődzők takarmányozására használják. Felhasználható azonban lovak, sertések, állatkerti 3
