180957. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-fenil-2-azolil-4,4-dimetil-pent-1-én-3-ol-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás 1-fenil-2-azolil-4,4-dimetil-pent-1-én-3-ol-származékok előállítására
180957 4 vagy keverve alkalmazásával, melyek különböző mechanizmussal fejtik ki mikrobaelíenes hatásukat. Ezért szükséges olyan mezőgazdaságban alkalmazható fungicidek kifejlesztése, melyeknek igen jó fungicid hatásuk van, és mikrobaellenes hatásukat más mechanizmussal fejtik ki, mint az ismert fungicid szerek. Kiterjedt vizsgálatok eredményei alapján megállapítottuk, hogy a benzilidén- és hidroxi-csoportot tartalmazó (1) általános képletű vegyületek mikrobaellenes hatása felülmúlja az ismert homológokét és azoknál szélesebb körben alkalmazhatók, ezen felül nem fitotoxikusak és az emlősökkel szembeni toxicitásuk is igen alacsony. Az (I) általános képletű vegyületek az ismert fungicidekhez és a leírt analóg szerkezetű azol-típusú vegyületekhez képest kisebb dózisban alkalmazva lenetővé teszik többféle növénybetegség egyidejű leküzdését; a vegyületeket és sóikat hatóanyagként tartalmazó készítmények különösen hatásosak fontos kultúrnövények parazita gombáktól származó fertőzései ellen, emellett igen erős mikrobaellenes hatásuk van az úgynevezett peszticid-rezisztens patogén mikroorganizmusokkal szemben. Azt is megállapítottuk, hogy ezek a vegyületek egyáltalán nem károsak halakra és emlősökre, valamint megvan az az előnyük, hogy a fontos kultúrnövényeket egyáltalán nem károsítják. A találmány szerinti vegyületek igen eredményesen alkalmazhatók a következő növényi betegségekkel szemben: rizsüszög (Pyricularia oryzae), rizs rizoktóniabetegsége (Rhizoctonia solani), almamonilia (Sclerotinia mali), almafa-lisztharmat (Podosphaera leucotricha), almafa varasodása (Venturia inaequalis), alma fehérfoltossága (Mycosphaerella pomi), alma alternáliás levélfoltossága (Alternaria mali), körte altemáriás levélfoltossága (A Iternaria kikuchiana), körte-liszíharmat (Phyllactinia pyri), körtefarozsda (Gymnosporangium haraeanum), körte varasodása (Venturia nashicola), citrom- és narancsfélék melanózisa (Diaporthe citri), citrom- és narancsfélék fáinak varasodása (Elsir.oe fawcetti), citrom- és narancsfélék zöld rothadása (Pénicillium digitatum), narancs kék rothadása (Pénicillium italicum), barackmonilia (Sclerotinia cinerea), szőlő antraknózisa (Elsinoe ampelina), szőlőmonilia (Glomerella cingulate), szőlő szürkerothadása (Botrytis cinerea), szőlőlisztharmat (Uncinula necator), szőlőrozsda (Phakopsora ampelopsidis), zab koronás rozsdája (Puccinia coronifera), árpalisztharmat (Erysiphe graminia), árpa porüszöge (Ustilago nuda), árpa fedettüszöge (Ustilago hordei), árpa szárrozsdája (Puccinia graminis), búza levélfoltossága (Puccinia recondita), búza poriiszöge (Ustilago tritici), búzakőüszög (Tilletia carries), búza sárgarozsdája (Puccinia striiformia), búza szárrozsdája (Puccinia graminis), gabonalisztharmat (Erysiphe graminia), uborkalisztharmat (Sphaerotheca fuliginea), uborka szürkerothadása (Botrytis cinerea), uborka fehérpenészes rothadása (Sclerotinia sclerotiorum), uborka antraknózisa (Colletotrichum lagenarium), paradicsom barnapenészes levélfoltossága (Cladosporium fulvum), paradicsomlisztharmat (Erysiphe cicnoracearum), paradicsom altemáriás nagy levélfoltossága (Alternaria solani), padlizsán szürkerothadása .1 (Botrytis cinerea), padlizsán lisztharmata (Erysiphe cichoracearum), ricinuslisztharmat (Leveillula taurica), eper szürkerothadása (Botrytis cinerea), epérlisztharmat (Sphaerotheca humuli), dohány altemáriás levélfoltossága (Alternaria longipes), dohánylisztharmat (Erysiphe cichoracearum) és más hasonló betegségek. „ A találmány szerinti, vegyületeket tartalmazó készítmények éppolyan erős mikrobae'lenes hatást fejtettek ki az uborkalisztharmatot, valamint a szőlő szürkerothadását okozó gombák vad szuszceptibilis törzseire, mint ugyanezen gombák l,2-bisz-(3-metoxikarbonil-2-tioureid)-benzollal és metil-N-benzimidazol-2-il- N-(butilkarbamoil)-karbamáttal szemben már rezisztens törzseire. Tovább tanulmányozva a jelen találmány szerinti vegyületeket tartalmazó készítmények mikrobaellenes hatását, kiderült, hogy néhányuk hatékony mind a Trichopayton rubrum, mind pedig a candidiasis-t okozó Candida albicans ellen. Megállapítottuk tehát, hogy a találmány szerinti vegyületek gyógyászati célokra is alkalmazhatók gombaellenes szerként. Ezen felül a találmány szerinti vegyületek közül néhánynak növényi növekedést szabályozó és herbicid hatása is van. Az (I) általános képletű l-fenil-2-azolil-4,4-dimetil-pent- 1-én-3-ol származékok úgy állíthatók elő, hogy egy (II) általános képletű vegyületet valamely (III) általános képletű vegyülettel reagáltatunk (A eljárás), majd az így kapott (IV) általános képletű vegyületet (I) általános képletű vegyületté alakítjuk (B eljárás). A (II), (III), (IV) és (I) általános képletekben Az, X és n jelentése a megadott. A eljárás A (IV) általános képletű benzilidénketonokat 1 mól (II) általános képletű a-azolil- pinakolon és 1-2 mól (III) általános képletű benzaldehid reagáltatásával állítjuk elő, katalizátorként valamely bázist alkalmazva. Katalizátorként alkalmazhatók az alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidok, például nátrium-hidroxid, kâlium-hidroxid és kalcium-hidroxid, alkálifém-aikoholátok, például nátrium-metilát, nátrium-etilát és kálium-metilát, alkálifém-karbonátok, például nátrium-karbonát és kálium-karbonát és szekunder aminok, például dietil-amin, dipropil-amin, pirrolidin, piperidin és morfolin. A (IV) általános képletű benzilidénketonokat 0-120 °C közötti hőmérsékleten végrehajtott reakcióval állíthatjuk elő; a reakcióban 0,5-10 mól bázis katalizátort használunk. Oldószerként alkalmazhatunk alkoholokat, például metanolt, etanolt, propanolt, i-propanolt és n-butanolt, aromás szénhidrogéneket, például benzolt, toluolt és xilolt, étereket, például dietil-étert, tetrahidrofuránt és dioxánt, vizet vagy ezen oldószerek elegyét. Ha acetátokat, például nátrium-acetátot vagy kálium-acetátot, vagy karbonátokat, például nátrium-karbonátot vagy kálium-karbonátot használunk bázisként, a reakciót végrehajthatjuk 15—120 °C hőmérsékleten olyan oldószerekben, mint a jégecet vagy az ecetsavanhidrid 0,5—10 mól bázis alkalmazásával. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
