180957. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-fenil-2-azolil-4,4-dimetil-pent-1-én-3-ol-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás 1-fenil-2-azolil-4,4-dimetil-pent-1-én-3-ol-származékok előállítására

180957 4 vagy keverve alkalmazásával, melyek különböző mechanizmussal fejtik ki mikrobaelíenes hatásukat. Ezért szükséges olyan mezőgazdaságban alkalmaz­ható fungicidek kifejlesztése, melyeknek igen jó fun­­gicid hatásuk van, és mikrobaellenes hatásukat más mechanizmussal fejtik ki, mint az ismert fungicid szerek. Kiterjedt vizsgálatok eredményei alapján megálla­pítottuk, hogy a benzilidén- és hidroxi-csoportot tar­talmazó (1) általános képletű vegyületek mikroba­ellenes hatása felülmúlja az ismert homológokét és azoknál szélesebb körben alkalmazhatók, ezen felül nem fitotoxikusak és az emlősökkel szembeni toxi­­citásuk is igen alacsony. Az (I) általános képletű vegyületek az ismert fun­­gicidekhez és a leírt analóg szerkezetű azol-típusú vegyületekhez képest kisebb dózisban alkalmazva le­­netővé teszik többféle növénybetegség egyidejű le­küzdését; a vegyületeket és sóikat hatóanyagként tartalmazó készítmények különösen hatásosak fon­tos kultúrnövények parazita gombáktól származó fertőzései ellen, emellett igen erős mikrobaellenes hatásuk van az úgynevezett peszticid-rezisztens pa­­togén mikroorganizmusokkal szemben. Azt is meg­állapítottuk, hogy ezek a vegyületek egyáltalán nem károsak halakra és emlősökre, valamint megvan az az előnyük, hogy a fontos kultúrnövényeket egyálta­lán nem károsítják. A találmány szerinti vegyületek igen eredmé­nyesen alkalmazhatók a következő növényi beteg­ségekkel szemben: rizsüszög (Pyricularia oryzae), rizs rizoktóniabetegsége (Rhizoctonia solani), alma­­monilia (Sclerotinia mali), almafa-lisztharmat (Po­­dosphaera leucotricha), almafa varasodása (Venturia inaequalis), alma fehérfoltossága (Mycosphaerella pomi), alma alternáliás levélfoltossága (Alternaria mali), körte altemáriás levélfoltossága (A Iternaria ki­­kuchiana), körte-liszíharmat (Phyllactinia pyri), körtefarozsda (Gymnosporangium haraeanum), körte varasodása (Venturia nashicola), citrom- és narancs­félék melanózisa (Diaporthe citri), citrom- és na­­rancsfélék fáinak varasodása (Elsir.oe fawcetti), cit­rom- és narancsfélék zöld rothadása (Pénicillium di­­gitatum), narancs kék rothadása (Pénicillium itali­­cum), barackmonilia (Sclerotinia cinerea), szőlő ant­­raknózisa (Elsinoe ampelina), szőlőmonilia (Glo­­merella cingulate), szőlő szürkerothadása (Botrytis cinerea), szőlőlisztharmat (Uncinula necator), szőlőrozsda (Phakopsora ampelopsidis), zab koronás rozsdája (Puccinia coronifera), árpalisztharmat (Ery­­siphe graminia), árpa porüszöge (Ustilago nuda), árpa fedettüszöge (Ustilago hordei), árpa szárrozs­dája (Puccinia graminis), búza levélfoltossága (Pucci­nia recondita), búza poriiszöge (Ustilago tritici), búzakőüszög (Tilletia carries), búza sárgarozsdája (Puccinia striiformia), búza szárrozsdája (Puccinia graminis), gabonalisztharmat (Erysiphe graminia), uborkalisztharmat (Sphaerotheca fuliginea), uborka szürkerothadása (Botrytis cinerea), uborka fehérpe­nészes rothadása (Sclerotinia sclerotiorum), uborka antraknózisa (Colletotrichum lagenarium), paradi­csom barnapenészes levélfoltossága (Cladosporium fulvum), paradicsomlisztharmat (Erysiphe cicno­­racearum), paradicsom altemáriás nagy levélfol­tossága (Alternaria solani), padlizsán szürkerothadása .1 (Botrytis cinerea), padlizsán lisztharmata (Erysiphe cichoracearum), ricinuslisztharmat (Leveillula tau­­rica), eper szürkerothadása (Botrytis cinerea), epér­­lisztharmat (Sphaerotheca humuli), dohány altemá­riás levélfoltossága (Alternaria longipes), dohány­­lisztharmat (Erysiphe cichoracearum) és más ha­sonló betegségek. „ A találmány szerinti, vegyületeket tartalmazó készítmények éppolyan erős mikrobae'lenes hatást fejtettek ki az uborkalisztharmatot, valamint a szőlő szürkerothadását okozó gombák vad szuszceptibilis törzseire, mint ugyanezen gombák l,2-bisz-(3-met­­oxikarbonil-2-tioureid)-benzollal és metil-N-benzimi­­dazol-2-il- N-(butilkarbamoil)-karbamáttal szemben már rezisztens törzseire. Tovább tanulmányozva a je­len találmány szerinti vegyületeket tartalmazó készítmények mikrobaellenes hatását, kiderült, hogy néhányuk hatékony mind a Trichopayton rubrum, mind pedig a candidiasis-t okozó Candida albicans ellen. Megállapítottuk tehát, hogy a találmány sze­rinti vegyületek gyógyászati célokra is alkalmaz­hatók gombaellenes szerként. Ezen felül a találmány szerinti vegyületek közül néhánynak növényi növekedést szabályozó és herbi­­cid hatása is van. Az (I) általános képletű l-fenil-2-azolil-4,4-dime­­til-pent- 1-én-3-ol származékok úgy állíthatók elő, hogy egy (II) általános képletű vegyületet valamely (III) általános képletű vegyülettel reagáltatunk (A el­járás), majd az így kapott (IV) általános képletű ve­gyületet (I) általános képletű vegyületté alakítjuk (B eljárás). A (II), (III), (IV) és (I) általános képle­tekben Az, X és n jelentése a megadott. A eljárás A (IV) általános képletű benzilidénketonokat 1 mól (II) általános képletű a-azolil- pinakolon és 1-2 mól (III) általános képletű benzaldehid reagálta­­tásával állítjuk elő, katalizátorként valamely bázist alkalmazva. Katalizátorként alkalmazhatók az alká­lifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidok, például nát­­rium-hidroxid, kâlium-hidroxid és kalcium-hidroxid, alkálifém-aikoholátok, például nátrium-metilát, nát­­rium-etilát és kálium-metilát, alkálifém-karbonátok, például nátrium-karbonát és kálium-karbonát és sze­kunder aminok, például dietil-amin, dipropil-amin, pirrolidin, piperidin és morfolin. A (IV) általános képletű benzilidénketonokat 0-120 °C közötti hőmérsékleten végrehajtott reakcióval állíthatjuk elő; a reakcióban 0,5-10 mól bázis katalizátort haszná­lunk. Oldószerként alkalmazhatunk alkoholokat, például metanolt, etanolt, propanolt, i-propanolt és n-butanolt, aromás szénhidrogéneket, például ben­zolt, toluolt és xilolt, étereket, például dietil-étert, tetrahidrofuránt és dioxánt, vizet vagy ezen oldó­szerek elegyét. Ha acetátokat, például nátrium-ace­­tátot vagy kálium-acetátot, vagy karbonátokat, például nátrium-karbonátot vagy kálium-karbonátot használunk bázisként, a reakciót végrehajthatjuk 15—120 °C hőmérsékleten olyan oldószerekben, mint a jégecet vagy az ecetsavanhidrid 0,5—10 mól bázis alkalmazásával. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom