180950. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés hangrfekvenciás vagy impulzuskódmodulált jelek frekvenciamultiplex rendszer jeleivé történő digitási átalakítására

11 180950 12 Egy további megoldásnál, amit az 1. ábrán nem mutatunk, a Gi, G3 és G5 csoportot közösen képez­hetjük az Ei, E3 és E5 előcsoportból (17, ábra), a G2 és G4 csoportot pedig az E2 és E4 előcsoportból (18, ábra), és az így kapott eredményeket összefogva ala­kítjuk ki az SG főcsoportot. Az 1. ábra szerinti elrendezés részleteit a 2-16., 18.a) és 18.b) ábrákon szemléltetjük. A jobb átte­kinthetőség érdekében az ábrák felső részén a tömb vázlatokat mutatjuk, alattuk pedig a különféle jelek spektrumait ábrázoltuk és azokat a frekvencia­­tartományokat is, melyekre a szűrők áteresztő- és zárótartománybeli specifikációit meg kell adni. A könnyebb megértés érdekében továbbá AÍ1 \ AÍ2\ - ..., BÜ1* jelek ... stb. jelölik azokat a különféle je­leket, melyek az áramkörök közbenső pontjain fellép­nek. Minden moduláló frekvenciát úgy választottunk meg, hogy a modulátorokban csak +l-gyel, -1 gyei és 0-val való szorzásokra van szükség. A 2. és 3. ábra kapcsolásai elsősorban PCM/FDM átalakításra szol­gálnak. Hangfrekvenciás/FDM átalakításnál a minta­vételi frekvenciának mindjárt az átalakítás kezdetén való 3-szorozását el kell hagyni, mert itt közvetlenül a 24 kHz-es mintavételi frekvenciából indulunk ki. A megoldások egyes részleteinek megvalósítási változatait mutatják a 3., 4., 5.a), 6., 7.a), 8,, 10., 17. és 18. ábrák. Ezek közül a 4., 6., 8., 10., 17. és 18. ábra irányszűrőt is tartalmaz. Anélkül, hogy részle­tesen belemennénk, megemlítjük, hogy a Cj és Di alcsoportot hasonló módon lehet előállítani, mint a 3. ábrán a Bi alcsoportot. Természetesen más megoldási lehetőségek is vannak, így pl. a mintavételi frekvencia 1/3-ával való moduláció helyett általában a minta­vételi frekvencia 1/6-a is alkalmazható moduláló frek­venciaként, ha néhány megfelelő módosítást alkal­mazunk. Néhány ábrán 1 és 12 közé eső számokat tün­tettünk fel néhány spektrumon. Ezek a számok azt mutatják, hogy az egyes A, -Ai 2 csatornák vagy Ej -Es előcsoportok hol helyezkednek el a spektrum­ban. Az F t - és F2 - ill. - stb. típusú szűrőket nemcsak a B1 alcsoport előállításához használjuk, hanem Ci ill. Di alcsoport előállításához is, de értelemszerűen kétszer ill. négyszer akkora mintavételi frekvenciával (F* -,... stb. típusú szűrők). Az ilyen szűrők előállí­tásához, melyek egy családba tartoznak, mint pl. az F,-, Fj-, Ff-típusú szűrők, ugyanazt az áramköri struktúrát alkalmazhatjuk, úgyhogy ezeket a szűré­seket egyetlen szűrő time-sharing üzemével megkap­hatjuk, ha ez a szűrő elég gyorsan dolgozik. Ekkor csak az szükséges, hogy az Fi-típusú szűréshez két­szer, az Ft -típusú szűréshez pedig négyszer annyi idő­rést biztosítsunk, mint az Fi -típusú szűrőnek. Maga az áramkör olyan, hogy a legalsó frekvencia­­tartományban, azaz a 4 kHz-től 8 kHz-ig terjedő frek­venciatartományban, az alsó oldalsávot mindig kivá­lasztja, azaz átengedi. Ezért az F0 -típusú szűrőnek nem kell aritmetikailag szimmetrikusnak lennie. Amint azt a 2.2 szakasz d) pontjánál már megvilá­gítottuk, az aritmetikailag szimmetrikus szűrőknél csak fele annyi összeadóra és szorzóra van szükség. Viszont nem szimmetrikus szűrőkövetelményeket csak egy olyan aritmetikailag szimmetrikus szűrővel lehet kielégíteni, amelyik általában magasabb fokú, és ezért több késleltető tag kell hozzá. S mivel az ilyet nem lehet időosztásos üzemmódban használni, az összköltség a műveletvégző egységeknél nyert megta­karítás ellenére nagyobbnak adódhat. Érdemes pl. Ft - és F j-típusú szűrők összehason­lítását is elvégezni. Amint az a 2. és 4. ábrán látható, az Fj- és F,-típusú szűrők áteresztő- és záró tar­tományai megegyeznek. Ebből azonban nem feltét­lenül következik, hogy a megfelelő szűrőkövetel­mények ugyanúgy egyformák. Ténylegesen ugyanis az Fi-típusú szűrő zárócsillapítása az Ft -típusú szűrő visszhangcsillapításával egyenlő és fordítva. A gyakor­latban a visszhangcsillapítási követelmények lénye­gesen kisebbek, mint az üzemi csillapítási követel­mények (forward loss). Ezért az a szűrő, amelyik az Fi-típusú szűrő specifikációját teljesíti, lényegesen magasabb fokú, mint az Fi-típusú szűrő. Különösen ha digitális hullámszűrőket alkalmazunk, nem volna helyes az a feltevés, hogy az Fi és Fi-típusú irány­szűrő realizálása fele annyi áramköri elemet igényel, mint a 2. ábra F, -típusú szűrőjének realizálása. Ennek ellenére biztosan elérhetünk valamennyi megtakarí­tást. ^ Egy olyan szűrő, mint pl. a 3. és 4. ábrán látható F2 -típusú szűrő, helyettesíti a 2. ábra kapcsolásában a két F2 -típusú szűrőt. A szűrőkövetelmények a minta­vételi frekvencia negyedére vonatkozóan^ aritme­tikailag szimmetrikusak. Ebből adódóan az F2 -típusú szűrő jelentős megtakarítással realizálható az össze­adok és szorzók számát illetően, hasonlóképpen ahhoz, amit már a 2.3 szakasz d) pontjában tárgyal­tunk. Másrészt az V2 -típusú szűrő sáváteresztő szűrő, az F2 -típusú szűrő viszont aluláteresztő szűrő, és az F2 -típusú szűrő átmeneti tartományai csak fele olyan szélesek. A 16. ábra azt mutatja, hogyan kell az öt G i -Gs csoportot összefogni, hogy megkapjuk az alap SG főcsoportot. Hasonló megoldást kell választanunk ha a 17. és 18. ábra szerinti elrendezést alkalmazzuk a G! -G5 csoportok előállítására. 3.3 12-csatornás rendszer Egy 12-csatornás rendszer előállításához vegyük először a 3.2 szakaszban tárgyalt módszer alkalma­zását, de csak az Ei előcsoport előállítására szorít­kozva. Ebben az esetben viszonylag nagy működési frekvenciához, mégpedig 192 kHz-es mintavételi frek­venciához jutunk. Ha mégis az eredeti 24 kHz-es mintavételi frekven­ciából indulunk ki, lehetséges - amint azt a 2.4 sza­kaszban említettük - hogy a 12-csatornás élcso­portot a lehető legkisebb végleges mintavételi frekven­ciával állítsuk elő és mindjárt azt a követelményt is figyelembe vegyük, hogy a modulátoroknak csak +l -gyel, -1-gyel és 0-val való szorzást kelljen végez­niük. Nem tartjuk szükségesnek, hogy ezeket egyen­ként tárgyaljuk, mert a 60-csatornás rendszer példáján már részletesen bemutattuk őket. így a 19. ábrán be­mutatjuk egy lehetséges megoldás kapcsolási vázlatát. Az F ^-típusú szűrő természetesen ugyanaz, mint a 2. ábrán. A 20. ábrán egyrészt azokat a frekvenciatar­tományokat adtuk meg, amelyekre az Fz—Fj 3-típusú szűrők áteresztő- és zárótartománybeli követel­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom