180944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakos koksz előállítására
180944 4 A feladatok megoldásához nem sülő alapszénként (inert anyag) nagy, legalább 35% illóanyag-tartalmú szén felhasználását javasoljuk, amelyből a sülő szénhez keverése előtt az illórész-tartalom túlnyomó részét egyszerű felhevítéssel és kokszosítással eltávolítottuk. Nem volt előre várható, hogy az ilyen, nem sülő, sok illóanyagot tartalmazó szenek kigázosításuk után alkalmasak lesznek sülő szenekkel keverve nagy pontszilárdságú brikettek sajtolással történő kialakítására; az eddigi tapasztalatok alapján inkább az ellenkezőjére lehetett volna következtetni. Nagy illóanyag-tartalmú szénként előnyösen kis szénülési fokú kőszenet használunk. Használhatók azonban barnaszenek is. Koksz idomdarabokat kizárólag barnaszénből is elő lehet állítani egy javasolt eljárás szerint, ehhez azonban számos műszaki óvórendszabályt kell betartani és speciális berendezéseket kell alkalmazni. [2 507 735 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságra hozatali irat]. Ennél az új eljárásnál célszerűnek bizonyult a nagy illóanyag-tartalmú alapszénből keletkezett kokszot összekeverés előtt 80%-ban 5 mm alatti szemcsenagyságúra aprítani és 600-900°C-ra melegíteni, a sülő kőszénkomponenst pedig hasonló szemcsenagyságban 200-350 °C-ra melegíteni. További, nem sülő szénkomponensként adagolható antracitszén. vagy maga a barnaszén is - legfeljebb 10 mm-ig terjedő szemcsenagyságban — a nem sülő alapszénhez, ennek 10—40%-os mennyiségében, oly módon, hogy ezeket az anyagokat az alapszénhez keverés előtt 80-120°C-ra melegítjük. Különösen előnyös foganatosítási módja a találmányunk szerinti új eljárásnak, hogy az antracitszén, illetve a barnaszén felmelegítését ugyanabban a forró gázáramban végezzük, amelyben a sülő kőszénkomponenst a keverékhez felmelegítettük. A találmány előnyös foganatosítási módjait a következő példák és a hozzájuk tartozó vázlatok segítségével világítjuk meg. .1 1. példa Ebben az 1. ábrához tartozó példában a sülő szénnel való összekeverés céljából érkező barnaszén hőmérséklete viszonylag alacsony, 600 °C. Ez kb. a legalacsonyabb alkalmazható hőmérséklet. Az 1 kemencéhez a 2 etetőn keresztül 14% maradékvizet és 44% illórészt tartalmazó száraz barnaszenet táplálunk be. A barnaszenet a kemencében felhevítjük, szárítjuk és illő rész-tartalmát 3% maradékig kigázosítjuk. A 3 csövön keresztül óránként 21 000 kg, 80%-ában 5 mm-nél kisebb szemcsenagyságú, 600°C-os barnaszénkoksz távozik a kemencéből a 4 cellásadagolón és 5 csövön keresztül a 7 keverőszerkezettel ellátott 6 keverőbe, amelynek a keverő-, illetve kaparókaijait a 8 hajtómű hajtja meg. A fúvó gázárammal működő 9 hevítőbe a 10 szállító szerkezeten és 11 zsilipen át óránként 9800 kg, 8-as fúvódási számú, 10 mm-nél kisebb szemcsenagyságú sülő kőszenet tápláltunk, amelynek víztartalma 8%., hamutartalma (vízmentes anyagra számítva) 6,5%, illórész-tartalma (vízmentes anyagra számítva) 23%. A fúvó gázárammal 1 működő hevítőbe a 13 forró gázt termelő berendezésből a 12 vezetéken át óránként 17 000nm3 800°C-os gázt táplálunk, a 9 hevítőben a gázáram sebessége 25-35 m/sec és nyomása 500 vízoszlop mm-nek felel meg. A 9 fúvó gázárammal működő hevítőben SőO^C-ra hevítjük fel a szenet, amely a víztartalom spontán elgőzölése közben aprítódik és ezt a 14 vezetéken keresztül a 15 leválasztóba tápláljuk, ahol a szenet és port a gázáramból leválasztjuk. A 16 csövön át a levált szenet a 17 tárolóba, onnan a 18 cellás adagolón és a 19 csövön át a 20 szalagmérlegre vezetjük. A 20 szalagmérlegről a 21 csövön át óránként 9000 kg, 350 °C-os sülő szenet adagolunk a 6 keverőbe, ahol az 5 csövön betáplált kis szemcséjű koksszal elkeveijük. Eközben a keverék hőmérsékletét 480 °C-ra szabályozzuk és a keverő kúpos végéből 10 perc múlva 480°C-os keveréket adagolunk a 22 csövön keresztül a 23 hengerprésre. A 24 nyíl irányában óránként 29 130 kg alakos kokszot távolítunk el, amelynek 6 súly% az illórész-tartalma, és 480 °C a hőmérséklete, ezt a szokásos módon szilárdítjuk meg és továbbítjuk felhasználásra. A koksz idomdarabok pontszilárdsága a szilárdítás után 250 kg (DIN 23 081 szerint mérve). A 15 leválasztóból a 25 vezetéken keresztül vízgőzt tartalmazó 450°C-os forró gázt vezetünk el és ebből 5130 nm3-t a szabad levegőbe engedünk, A forró gáz többi részét, azaz 12 840nm3-t a 27 vezetéken, 28 ventillátoron és 29 vezetéken át a 13 forró gázt termelő berendezésbe tápláljuk vissza, majd onnan a 12 vezetéken át újra a 9 hevító'be. A 6 keverőbői a 30 vezetéken át óránként 870 kg port, kátrányt és 480°C-os nagy fűtőértékű gázt vezetünk el. A 31 mosórendszerben a gázt kísérőanyagaitól megszabadítjuk és a 32 vezetéken át 260 kg tiszta, 5500kcal|nm3 fűtőértékű gázt vezetünk el és továbbítunk a 33 vezetéken a 13 forró gázt termelő berendezésbe, amelynek a hőszükségletéből a gáz 47%-ot fedez. 2. példa Ebben a példában (amelyhez a 2. ábra tartozik) a barnaszén kokszot magasabb hőmérsékleten, 775 C- on vezetjük be a keverőbe és a fölösleges forró gázt a sülő kőszén komponens felmelegítésére használt, fúvó gázárammal működő hevítőbői egy másik soványszén-komponens, ez esetben az antracit felmelegítésére hasznosítjuk. A 101 kemencébe az 1. példában jellemzett száraz barnaszenet adagoljuk a 102 etetőn keresztül. A barnaszenet ugyanúgy hevítjük fel, szárítjuk meg és gáztalanítjuk, mint az 1. példában. A 103 csövön át óránként 16 000kg 775 °C-os barnaszenet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2