180934. lajstromszámú szabadalom • Reaktor melaminnak karbamidból való előállítására

11 12 kössön a gázelosztó lap felett az adott üzemi körülmények között. Ezután 940 g/sec sebesség­gel karbamidot táplálunk be a reaktorba 200 g ammónia/sec porlasztógázzal és 1000 g ammó­­nia/sec fluidizáló gázzal együtt. Az abszolút nyomás a reaktorban 6,5 atmoszféra, a hő­mérséklet pedig 385 C°. Ilyen körülmények között a vízmentes kar­­bamid 97,5%-ban melaminná alakul az elméleti értékre számítva. 6 hónapos üzemelési idő után, amelynek ide­jén a karbamidot 300—950 g/sec sebességgel tápláltuk be és az ammónia/karbamid arányt 1,4—3,4 m3 (N. T. P.) NH:l/kg karbamid értéken tartjuk, a reaktort leállítjuk és kiürítjük. A reaktor átvizsgálása után említésre méltó kor­róziót nem észlelünk, megállapítjuk, hogy a fal­­vastagság nem csökkent és a hőcserélő csövek vagy a CrNi (18—8) acélból készült reaktor más fémrészei nem gödrösödtek. Hagyományos fluidágyas reaktorban, amely­ben a karbamid bepermetezésére szolgáló fejek és a felettük levő hőcserélő csövek közötti tá­volság 0,20 m, 6 hónapos üzemelési idő után a CrNi (18—8) acélcsövek gödrösödése volt meg­figyelhető. A találmány szerinti eljárásnál a karbamidot 0,7—1,0 m hosszú permetezőlánggal rendelkező adagolófejekkel visszük be a reaktorba. A ha­gyományos reaktorban több száz permetezőfej van beépítve, amelyek lánghossza 0,2 m, így a lánghossz és a hőcserélő csövek közötti távolság mindkét esetben azonos arányú. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Reaktor melamin előállítására, amely kar­­bamidnak vagy a karbamid lebontásából szár­mazó termékeknek valamely katalizátor és am­mónia jelenlétében történő hevítésére szolgál és amely legalább két fluidizált állapotban tartott katalizátorággyal van ellátva, azzal jelle­mezve, hogy a reaktornak katalizátor-át­eresztő osztóeleme van, mely a katalizátort a betáplált anyagok befogadására szolgáló alsó zónára és egy felső zónára osztja és úgy van ki­alakítva, hogy a jelenléte nélkül végbemenő katalizátoráramláshoz viszonyítva, 5—75% ka­talizátoráramlást tesz lehetővé. (Elsőbbsége: 1977. január 19.) 2. Az 1. igénypont szerinti reaktor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az osztóelem úgy van kialakítva, hogy a jelenléte nélküli katali­zátoráramláshoz viszonyítva, 10—50% katalizá­toráramlást tesz lehetővé. (Elsőbbsége: 1977. január 19.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti reaktor ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alsó rész egy olyan vertikális osztóelemmel van elosztva, mely a betápláló eszközök feletti szinttől a flui­dizált ágy felső felülete alatti szintig terjed és így legalább két zónát alakít ki, melyek közül legalább egy zónában a katalizátor-részecskék 5 felmelegedhetnek, míg legalább egy másik zó­nában a katalizátor részecskék lefelé haladhat­nak, és a felfelé emelkedő katalizátor részecs­kéket tartalmazó zónában vagy zónákban a reakcióhoz szükséges hőt közvetítő hőcserélők 10 vannak. (Elsőbbsége: 1977. január 20.) 4. A 3. igénypont szerinti reaktor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vertikális vá­laszfal felül nyitott, egyenlő átmérőjű csőalakú 15 elem, amely koncentrikusan van elhelyezve a reaktorban. (Elsőbbsége: 1977. január 20.) 5. A 4. igénypont szerinti reaktor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csőalakú elem 20 olyan zónát képez, amelyben a katalizátor-ré­szecskék felfelé emelkednek. (Elsőbbsége: 1977. január 20.) 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti reaktor ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csőalakú 25 elem hossza és átmérője közötti arány 1:1 és 10:1 között van. (Elsőbbsége: 1977. január 20.) 7. A 3—6. igénypontok bármelyike szerinti reaktor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 30 lefelé haladó katalizátor-részecskéket befogadó zóna vagy zónák keresztmetszeti felülete a reak­tor teljes keresztmetszeti felületének 5—35%­­ál teszi ki. (Elsőbbsége: 1977. január 20.) 35 8. A 3—7. igénypontok bármelyike szerinti reaktor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lefelé haladó katalizátor-részecskéket befogadó zóna vagy zónák keresztmetszeti felülete a reak­tor teljes keresztmetszeti felületének 10—25%r 40 át teszi ki. (Elsőbbsége: 1977. január 20.) 9. A 3—8. igénypontok bármelyike szerinti reaktor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a betápláló eszközöktől a zóna vagy a zónák al- 45 jáig terjedő távolság 10 cm és 100 cm között van. (Elsőbbsége: 1977. január 20.) 10 A 3—9. igénypontok bármelyike szerinti reaktor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 50 zóna vagy a zónák teteje és a fluidizált ágy te­teje közötti távolság legalább 10 cm. (Elsőbbsége: 1977. január 20.) 11. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy 55 a katalizátor-részecskéknek a reakciógázokból való kinyerésére egy ciklon van elhelyezve a reaktor tetején, amelynek a leszálló csöve a ka­talizátor-részecskék lefelé haladó áramát tar­talmazó zónájának tetejénél végződik. (Elsőbbsége: 1977. január 20.) 1 laprajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója Zalai Nyomda 84 615

Next

/
Oldalképek
Tartalom