180934. lajstromszámú szabadalom • Reaktor melaminnak karbamidból való előállítására

9 180934 10 10 leszállócső 11 szintézisgáz-eltávolító nyílás 12 vertikális osztóelem Az 1 reaktorban levő fluidizált katalizátorágy­ba a 2 és 3 permetezőfejek útján karbamidot táp­lálunk be NH3-al együtt. Az ágyat NH3-al flui­­dizáljuk, amelyet a 4 adagolófej útján viszünk be és az 5 elosztólap segítségével a reaktor ke­resztmetszeti felületén eloszlatunk. A fluidizált ágyat 6 hőcserélő csövekkel, amelyeket vázlato­san tüntetünk fel, a kívánt hőmérsékleten tart­juk. A hőcserélő csöveket egy hengeres vertikális osztóelemben helyezzük el. Az 1 reaktort a 7 szitával, amely felett 8 hő­cserélő csövek vannak elhelyezve, két részre osztjuk. Az 1 reaktor tetején egy 9 portalanító ciklon van felszerelve, amely a katalizátor-részecskék­nek a reakciógázokból való kiválasztására szol­gál. Az itt kiválasztott katalizátorport a 10 le­­leszállócső útján vissza visszük az alsó katalizá­torágyba. A reakciógázokat a 11 szintézisgáz el­távolító nyíláson keresztül vezetjük el a reaktor­ból. A találmány szerinti reaktorban végzett eljá­rást a következőkben példákon is bemutatjuk. 1. példa Melamin előállítására egy 1,45 méter belső átmérőjű hengeres fluidágyas reaktort haszná­lunk, amelynek a magassága 15 méter. A katali­zátort ammóniával fluidizáljuk, amelyet ada­golófej segítségével viszünk be és elosztólappal eloszlatunk. A katalizátort hőcserélő csövekkel fűtjük a reaktorban, a csövekben olvadt só ke­ring. Folyékony karbamidot táplálunk be a reaktorba közvetlenül a gázelosztó lap fölött a hőcserélő alá. A karbamidot kétfázisú adagoló fuvókákkal visszük be, porlasztógázként ammó­niát használunk. A melamint ismert módon külö­nítjük el a reaktorból. A gázelosztó lap felett 6 méterrel egy 40% szabad felülettel rendelkező szitát építünk be a reaktorba, így a katalizátor­áramlást a szita nélküli áramlás 10%-ára csök­kentjük. Az utóreaktorban a szita felett 1,7 mé- 5 tér magas az ágy 5800 kg katalizátortartalom esetén. A kétfázisú adagoló fuvókákkal másod­percenként 644 gramm karbamidot és 405 gramm ammóniát, mint porlasztógázt táplálunk be a reaktorba. A fluidizáló gázként bevitt am- 10 mónia 401 gramm másodpercenként, így az am­­mónia/karbamid arány 1,8 m3 (N. T. P.) ammó­nia 1 kg karbamidra számítva. A betáplált kar­­bamid mennyisége 0,40 kg óránként 1 kg kata­lizátorra számítva. A reakció 6,5 atmoszféra 15 abszolút nyomáson és 390 C° legnagyobb hő­mérsékleten megy végbe. Ezeket az értékeket az utóreaktor-ágyban mértük. Az adiabatikusan működő utóreaktor-ágyban az exoterm reak­ciók eredményeként az utóreaktor-ágy hőmér- 20 séklete 1,5 C°-al magasabb az alsó zóna hőmér­sékleténél. A vízmentes karbamid melaminná való átalakulása az elméleti érték 98,7%-ig emelkedik. 25 2. példa A—F kísérletsorozatban melamint állítunk elő különböző mennyiségű anyagok felhaszná­lásával az 1. példában leírt reaktorban. Ezenkí- 30 vül ugyanabban a reaktorban G és H kísérlete­ket is végzünk, de a szita feletti ágyban egy hőcserélőt helyezünk el, amely a reaktorba be­viendő hőmennyiség 25%-át szolgáltatja. A fel­ső és az alsó zónák katalizátorágyai közötti hő- 35 mérsékletkülönbség kis növekedése katalizátor­áramlást és ennek következtében hőszállítást indít meg a két katalizátorágy között. E kísérletek eredményeit a következő táblá­zatban foglaljuk össze. A táblázat adatai mu- 40 tátják, hogy a találmány szerintni reaktor al­kalmazásával a melamin kitermelés jelentős mértékben növelhető. Kí­sér­let Karba­mid g/sec Porlasz­tó­ammónia g/sec Fluidi­záláshoz használt ammónia g/sec NHa/kar­­bamid m3 (NTP)/kg Katali­zátor kg Agy ma­gasság a felső zó­nában m P absz. atm. T felsó zóna C° AT alsó felső C° Kiter­melés Katalizátor tart. idő a felső zóná­ban, sec A 660 390 476 1,7 5600 0,5 6,4 390 7 96 9 B 660 395 480 1,7 6100 1,0 6,3 390 5 99,5 20 O 060 400 470 1,7 6800 2,0 6,5 391 6 99,5 40 D 655 400 466 1,7 7400 2,7 6,4 391 3,5 99,0 54 E 650 352 571 1,9 6800 1,6 6,4 380 4 97,5 31 F 652 395 535 1,9 7000 1,6 6,4 401 6 98,9 31 G 640 400 330 1,5 7800 3,0 6,4 390 7 99,0 55 H 760 400 420 1,4 7000 1,8 6,5 390 10 99,3 34 3. példa Egy 1,30 m átmérőjű és 5,20 m hosszú csövet koncentrikusan beépítünk olyan hengeres fluid­ágyas reaktorba, amelynek az alján gázelosztó lapot helyezünk el és e gázelosztó lap alatt fiúi- 60 dizáló gázt vezetünk be. A reaktor belső átmé­rője 1,45 m. Karbamid bevitelére szolgáló két­fázisú adagoló fejeket szerelünk be a reaktor­­falba 0,20 m-re a gázelosztó lap fölött és 0,40 m-re a cső alsó vége alatt. Az adott üzemelési 65 körülmények között az adagolók permetezőláng­jai a cső alsó nyílása alatti pontra irányulnak. A csövet hőcserélő köteggel vesszük' körül a szükséges hő közlésére. A legalsó csöveket 0,80 m-re a karbamidot adagoló fejek felett helyez­zük el. A gázelosztó lap felett 6,60 m-re 40% szabad felületű szitalapot építünk a reaktorba. A reaktorba betöltünk 600 kg sziliciumdioxid­­alumíniumoxid katalizátor elegyet, amely ele­gendő ahhoz, hogy 9,0 méter magas ágyat al-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom