180932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szinezési segédanyagként alklamazható kvaternált poliamidok előállítására

3 180932 4 vei alkotott keverékben vannak. Ebben az eset­ben felhasználásra alkalmas segédanyag formá­jában vannak. Az I általános képletű kvaternált poliaminok a fent említett folyékony addíciós vegyületben víztiszta oldatok, ha koncentrációjuk 20—35%. A kvaternált poliaminok és a folyékony alkilfe­­nolpoliglikoléter keveréke vízben teljesen tisz­tán oldódik az analóg keverékekkel ellentétben, amelyekben alkilfenolpoliglikoléterek helyett például ricinusolaj-poli (30) glikolétereket vagy laurilalkohol-poli (10) glikolétereket használ­nak és vízzel hígítva megzavarosodnak. A vízzel és izopropanollal készült termékek­kel szemben az alkilfenolpoliglikoléterekkel ké­szült keverékek előnye, kisebb tűzveszélyessé­gük. Az I általános képletű kvaterner poliamino­­kat a találmány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy 1 mól la általános képletű poliamint — ebben a képletben x és y értéke a fent megadott — át­lagosan 0,5—1,8 mól, elsősorban 1 mól alkilező csoportot tartalmazó R—Y általános képletű al­­kilezőszerrel — R 1—6 szénatomos alkilcsoport, elsősorban metilcsoport és Y a fenti jelentésű — kvat.ernálunk. Alkalmas alkilezőszer például az alkilhalogenid, így a metilklorid, vagy dialkil­­szulf.át, így a dimetilszulfát. A viszonylag kisebb mértékű kvaternáltság előnye az, hogy a ter­mékek az előállítás és a feldolgozás során jól keverhetők. A nem kvaternált la általános képletű poli­­aminokat úgy állíthatjuk elő, hogy egy III ál­talános képletű vegyületben — ebben a képlet­ben x értéke 2 és 8 közötti egész szám, y értéke 0 és 5 közötti egész szám — az összes nitrogén­atomhoz kapcsolódó hidrogénatomot benzilcso­­portot tartalmazó aralkilezőszerrel reagáltatjuk (1 160 938 számú brit szabadalmi leírás). III ál­talános képletű vegyületként például etiléndi­­amint, propiléndiamint, hexiléndiamint, diami­­nooktánt, dietiléntriamint, dipropiléntriamint, N’,N:î -dilauril-dipropiléntriamint, N1 -sztearil­­dipropiléntriamint, dihexiléntriamint, N1, N6- dipalmitil-pentaetilénhexamint használhatunk. A találmány szerinti segédanyag jelenlétében poliakrilnitril-szálakból álló vagy ilyen szálakat tartalmazó textilanyagok színezhetők bázisos színezékekkel. A kvaternált poliaminoknak, elsősorban az előnyöseknek nagy affinitásuk van a szálanyag­hoz és képesek a bázikus színezéknek a poliak­­rilnitril-szálakra való felhúzását fékezni, és egyenletes egalizált felhúzást biztosítani. A bá­zikus színezékek közül megemlíthetjük a víz­oldható kationos színezékeket. A kationos szí­nezékek például ammonium-, éterezett hidroxil­­ammónium-, hidrazínium-, cikloimmónium-, oxónium-, szulfónium- vagy izotiourónium-cso­­portot tartalmazhatnak. A kationos színezékekhez tartoznak a difenil- és trifenilmetán-színezékek. A legfontosabb bázikus színezékek a mono­vagy poliazo-, antrakinon-, sztiril-, azometin­vagy oxazin-sorba tartoznak, és általában szul­­fonsav-csoportot nem tartalmaznak. Az említett színezékek közül többnek poliak­­rilnitril-szálak iránt nagy affinitása van. Ezek­hez a színezékekhez a kvaternált poliaminok kifejezett magas saját affinitásuk miatt külö­nösen alkalmasak. Egy bázikus színezéknek másik bázikus szí­nezék jelenlétében való felhúzóképessége és egalizálóképessége mértékéül az angolnyelvű irodalomban minden színezéknek egy compati­­bility-értéket (összeférhetőség) adtak, amelynek értéke 1-től 5- ig terjedhet [J. Soc. Dyers and Colourists, 1971. február 60—61 és 1972. június 220—221], Poliakrilnitril-szálakhoz nagy affiní­­tású bázikus színezékeknek a compatibility-ér­­téke (rövidítése C) 1—2. A találmány szerinti színezési eljárásban, előnyösen ilyen színezéke­ket használunk. Legelőnyösebbek azok a színe­zékek, amelyek C-értéke 1. Példaképpen megadjuk néhány 1 és 2 C-érté­­kű színezék általános képletét, szinét és C-érté­­két: Általános képlet Szín C-érték IV vörös 1 V vörös 1 VI ibolya 1 VII kék 1 VIII sárga 1 IX kék 1 X vörös 1,5 XI kék 1 XII vörös 2 XIII ibolya 2 XIV vörös 1 XV vörös 1 XVI vörös 1 A színezési eljárást a bázikus színezékekkel dolgozó poliarilnitril-színezésnél szokásos für­dőarány, színezékmennyiség és színezési hőmér­séklet mellett végezhetjük. A színezés maga­sabb hőmérsékleten, 90—100 C°-on vagy stati­kus nyomáson például 100—120 C°-on történhet. Az említett kvaterner poliaminok mellett a színezéshez a bázikus színezékeknél szokásos fürdőadalékokat használhatjuk, például sókat, amilyen a nátriumszulfát, -klorid vagy -acetát vagy savakat, amilyen az ecetsav vagy puffer­­oldatokat. Az alkalmazott kvaterner poliaminok meny­­nyisége általánosságban a mindenkori színezési körülményekhez igazodik, például a bázikus színezék mennyiségétől és minőségétől és a szí­nezendő szálas anyag jellegétől és feldolgozási állapotától függ. Például az anyagsúly 0,02—2%­­a lehet és a színezőfürdőhöz a színezés során vagy előtte adhatjuk. Lehetséges a szálas anyagot a kvaterner vegyülettel előre kezelni. A színezen­dő szálas anyagot tetszőleges formában, például laza szálak, fonal vagy szövet alakjában alkal­mazhatjuk. Az anyag tiszta poliakrilnitrilből vagy keverékpolimerizátumokból állhat, ame­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom