180923. lajstromszámú szabadalom • Építőelem

MAGYAR SZABADALMI 180923 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS ö l A bejelentés napja: 1979. VII. 2. RE—649 Nemzetközi osztályozás: A közzététel napja: 1982. IX. 28. NSZO3 E 04 C 1/12 E 04 C 2/32 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. IV. 30. l . Szabadalmi Tár. ' ) ^^^í-AJDONá. Feltalálók : Reményi Tibor építészmérnök Vass Tibor építész technológus, Budapest Építőelem 1 A találmány tárgya építőelem, amely oldal­felületein periodikusan ismétlődő, kiemelkedé­sekből és bemélyedésekből álló kötőtagozatok­kal van ellátva, és amely kézi falazóelemként főleg héj falazatokhoz alkalmazható. A kiselemes kézi építésmódoknál a fejlődés viszonylag lassú, noha az utóbbi időben bebizo­nyosodott, hogy a korszerűséget az építő ipa­ron belül téves csupán a méretnöveléssel társí­tani, ugyanis a nagyelemes építésmódok nagy energia- és építési igényükkel túl költségesek. Ismeretesek olyan kézi építőelemek, amelyek a téglaméret többszörösének megfelelő mére­tűek, ennélfogva súlyosak és nehezen kezelhe­tőek. Mivel a teherhordó és a hőszigetelési funk­ciót ezeknek egyidejűleg kell ellátniuk, egyrészt a teherbírást tekintve kényszerűen túlmérete­zettek, másrészt a behelyezett hőszigetelő anyag feleslegesen égetési és szállítási energiát emészt fel. A korszerű építési előírások egyre jobb hő­­szigetelési képességű falazatokat írnak elő, ame­lyek azonban a fenti építőelemekkel még drá­gább anyagok felhasználásával és jelentős ener­gia-, valamint költségráfordítással is alig telje­síthetők. Ismert továbbá a HU—PS 15 15 70-ből olyan építőlap, amely palástján periodikusan ismét­lődő kiemelkedésekből és bemélyedésekből álló kötőtagozatokkal van ellátva. Az ilyen építőla­pokból épített héj falazat hordja a terhet, az épí-2 tőlapok által közrefogott üregben elhelyezett anyag pedig a hőszigetelési, illetve általánosan a szigetelési funkciót látja el. Az építőlapok kö­­tőtagozatai úgy vannak kiképezve, hogy a lap- 5 keresztmetszet periodikusan gyengített legyen — a darabolhatóság céljából — így ezek az épí­­tőlapok húzóerők felvételére csak korlátozott mértékben alkalmasak. További hiányosság, hogy az építőlapok sarokcsatlakoztatásánál azok 10 egymáshoz képest elmozdulhatnak az egyik irányban, így viszonylagos helyzetük nem egy­értelmű. Ezeken túlmenően a mély illetve, erő­sen kiugró kötőtagozatok vastag vakolat réteget igényelnek, ami anyag-, munka- és költségigé- 15 nyes. Ezeknek a hiányosságoknak tudható be, hogy a fenti építőlap gyakorlatban nem terjedt el széles körben. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan kézi építőelem létre- 20 hozása, amelynél a kötőtagozatok lényegesen leegyszerűsítettek és a csatlakozó építőelemek egyértelmű kapcsolódását biztosítják, továbbá amelyeknek teherbírása lényegesen jobb, mint az ismert megoldásoknak. 25 A találmány szerint az építőelem kötőtagoza­ta hullám-, vagy két egybevágó háromszög, vagy ezeket megközelítő keresztmetszetet képez, to­vábbá az építőelemek legalább a hosszoldalainak egy részén egy vagy több kötőtagozat van ki- 30 alakítva, ahol a szomszédos hosszoldalak csat-180923

Next

/
Oldalképek
Tartalom