180923. lajstromszámú szabadalom • Építőelem

3 380923 4 lakozó kötőtagozatai egymásnak 90°-kal befor­dított folytatását képezik. A találmány előnyös továbbfejlesztéseit az aligény pontok ismertetik. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti meg­oldás néhány példakénti kiviteli alakját tüntet­tük fel. A rajzon: az 1—3. ábrákon a találmány szerinti építő­elem három példakénti kiviteli alakját perspektivikus képben tün­tettük fel; a 4. ábra az 1. ábra szerinti építőelem rész­letének metszete viszonylag na­gyobb léptékű képben; az 5. ábra a 2. ábra szerinti építőelem részle­tének metszete, viszonylag na­gyobb léptékben; a 6. ábrán a találmány szerinti építőelemek néhány csatlakoztatási példáját szemléltetjük metszetben; a 7. ábrán a találmány szerinti építőelemek további csomópontjai láthatók fe­­lülnézetben ; a 8. és 9. ábra a találmány szerinti építőele­mek más alkalmazási lehetőségét szemléltetik. Amint az 1. ábrán látható, a találmány sze­rinti építőelemet egészében 1 hivatkozási szám­mal jelöltük. Az 1 építőelem a keskenyebb hosszoldalain egyetlen 3 kötőtagozattal, széle­sebb hosszoldalain pedig hat 3 kötőtagozattal van ellátva. Minden 3 kötőtagozat 4 kiemelke­désből és ehhez kapcsolódó 5 bemélyedésből áll, amelyek az 1 építőelem hosszirányában borda­­szerűen, illetve horonyszerüen vannak kiképez­ve. A 3 kötőtagozat 4 kiemelkedése és 5 bemé­lyedése a jelen esetben szinuszhullámot képez, A találmány szerint a 3 kötőtagozatok úgy vannak elrendezve, hogy a sarokcsatlakozások­nál a szomszédos hosszoldalak 3 kötőtagozatai egymásnak 90°-kal befordított folytatását képe­zik. Az 1 építőelem befoglaló alakzata téglalap­alakú hasáb. A szomszédos építőelemekkel való kapcsolódás középvonalát vékony eredményvo­nallal jelöltük. Az 1 építőelem 3 kötőtagozatokkal határolt részei hasábegységeknek tekinthetők, amelyek közül három — az 1. ábrán baloldali részen ■— belső, hosszirányú 6 üreggel van ellátva. A 6 üregek úgy vannak kiképezve a találmány sze­rint, hogy az 1 építőelem falvastagsága minde­nütt közelítőleg azonos legyen. A 6 üregekbe utólag hőszigetelő vagy teherhordó anyag he­lyezhető az építés során. A 2. ábrán 2 építőelem látható. Ez abban tér el az 1. ábra szerinti megoldástól, hogy itt a 3 kötőtagozatok 4 kiemelkedése és 5 bemélyedése egybevágó háromszögként van kialakítva. A 2 építőelem felerészben 6 üregekkel van ellátva, a másik fele azonban tömör kialakítású. Az üre­ges és tömör kivitelt csupán helytakarékossági szempontból ábrázoltuk egyetlen építőelemnél. A 2 építőelem tehát síkbordás felületű, amely a 7 hivatkozási számmal jelölt helyen vakolat­tal van ellátva. A 3. ábrán az 1. ábra szerinti 1 építőelem olyan változata látható, amelynek egyik széle­sebb hosszoldala sík. Az 1 A építőelem üregeit 6, vakolatát pedig 7 hivatozási számmal jelöltük. Az építőelem középső szakaszán 8 glettréteget tüntettünk fel. A 4. ábrán az 1. ábra szerinti 1 építőelem rész­letét, nevezetesen „elemi hasáb”-ját tüntettük fel, amelyet három oldalról 3 kötőtagozat hatá­rol. Itt jól megfigyelhető a hullámvonalalakú 3 kötőtagozatok egymáshoz való csatlakoztatá­sa. Az 5. ábrán a 2 építőelem „elemi hasáb”-ja látható metszetben. A 6. ábrán az 1 építőelem néhány példakénti kiviteli alakjával képzett csomópontok láthatók. A 6. ábra A részletén külső falsarok forduló látható, amelyet 1 A és 1 E építőelem képez. Az építőelemek által közrefogott belső térben hő­szigetelő és/vagy teherhordó 9 anyag helyez­kedik el. A 6. ábra B részleténél belső falsarok kiképzés látható, amelyet 1, 1A, valamint 1B építőelemek képeznek. A 6. ábra C részletén olyan csatlakoztatás látható, ahol két szélső 1 építőelem 1 c építőelemet fog közre. Az 1 c épí­tőelem a találmány szerinti építőelemek lehető legegyszerűbb kiviteli alakját képviseli, amelyet mind a négy oldalán egyetlen 3 kötőtagozat ha­tárol. A 6. ábra D részletén 1 A építőelemek által közrefogott hőszigetelő és/vagy teherhordó 9 anyagból képzett válaszfalak 1 D építőelemen át történő csatlakoztatása látható. A 6. ábra E részletén 1A és 1D építőelemek T-alakú csatla­koztatását szemlélteti. A 6. ábra F részletén 1 építőelemek keresztirányú kapcsolódása látható. A 6. ábra G részleté 1 A építőelemekből álló vá­laszfalat szemléltet, amelynek külső homlokol­dalai síkok. Végül a 6. ábra H részletén 1 A épí­tőelemek között rétegszerűen elhelyezkedő hő­szigetelő és/vagy teherhordó 9 anyag van. A 7. ábrán a 2 építőelem különböző változa­taiból példaként épített falazat látható, amely­nek részletei különböző csomóponti csatlakozta­tási megoldásokat szemléltetnek, [gy a 7. ábra A részlete például 2 A és 2 B építőelemekből kép­zett külső falsarkot szemléltet. A 7. ábra B rész­letén rejtett 10 vasbetonpíllért 2 A és 2C építő­elemek vesznek körül, ahol 2 és 2 A építőelemek között 11 légrés van kiképezve. Megjegyezzük, hogy itt a 10 vasbetonpillért körülvevő 2, 2 A és 2 c építőelemek egyúttal bentmaradó zsaluzat­ként is szolgálnak. A 7. ábra C részletén füg­gőleges rejtett 12 hornyot határol a 2, 2A és 2C építőelem. A függőleges 12 horony csővezetékek vagy más szerelvények beépítésére szolgál. A 7. ábra D részletén a falazat síkjából kiálló 13 vas­betonpillér burkolatát és egyúttal bentmaradó zsaluzatát képezik a 2, 2Aés2B építőelemek. A 7. ábra E részletén falvastagságváltás látható, amelyet a 2A , 2 D építőelemekkel oldottuk meg. A 7. ábra F részlete homlokzati falazat és vá­laszfal csatlakoztatását 2b és 2C építőelemekkel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom