180910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papíripari szervetlen töltőanyagok szuszpendálására a retenciójuk növelése céljából

3 180910 4 Ismeretes, hogy a cellulózrost es a töltőanyagrészecske vizes közegben egyaránt negatív elektrokinetikai, vagy más­néven zéta-potenciállal rendelkezik. A két negatív töltéssel rendelkező felület kölcsönhatása a töltőanyag-visszatartás szempontjából nem ideális. Az elektromos kettősrétegre vonatkozó alapismeretekből következik, hogy az elektrolitmentes rendszerhez képest az Al3+- és a H+ -ionok rohamosan csökkentik a részecskék negatív zéta-potenciálját, sőt az Al3+ -ionok bizonyos kon­centrációnál áttöltést szoktak előidézni. (Van Olphen, H.: An Introduction to Clay Cellolid Chemistry, Chap. 7, John Wiley, New York, 1963.; Van Olphen, H.: Disc. Faraday Soc. II. 82 [1951]). Ezt a lehetőséget kihasználva a töltőanyagrészecskék át­­tölthetők, így pozitív zéta-potenciál érhető el. A negatív zéta-potenciálú cellulózrostot tartalmazó szusz­penzióba adagolva a pozitív zéta-potenciálú töltőanyagré­szecskéket tartalmazó töltöanyag-szuszpenziót, az eltérő fe­lületi töltésű részecskék vonzása következtében a töltő­anyagrészecskék a cellulózrostokra koaguálnak és viszony­lag erős elektrosztatikus kölcsönhatás következtében rögzí­tődnek a rostfelületen. Ennek eredményeként a papírgép szitaszakaszán eltávozó nagymennyiségű vízzel viszonylag kismennyiségű töltőanyag fog eltávozni, javul a töltőanyag­visszatartás (retenció), javul a papír előállításának gazdasá­gossága. Az előzőekben ismertetett hatás mellett az is ismeretes, hogy a töltőanyagrészecskék az Al3+-ionokat tartalmazó elektrolit adagolása során fokozatosan izoelektromos álla­potúak lesznek és növekszik kölcsönhatásuk. Az adhézió növekedésének eredményeként a töltőanyagrészecskék át­menetileg összekapcsolódva nagyobb méretű részecske­­aggregátumokat képeznek. Ennek eredményeként növekszik a rostágyon való szűrési visszatartás mértéke, javul a töltő­­anyagretenció. Az átmenetileg kialakult labilis töltőanyagré­­szecske-aggregátumok a papírgép présszakaszán elbomla­nak, így nem okozzák a durvaszemcsés töltőanyagra jellem­ző karcoló-csiszoló hatást. Találmányunk lényege, hogy az elektromos kettősrétegre vonatkozó alapismeretek szerint az Al3+ -ionok áttöltést elő­idéző hatását felhasználva, a töltőanyagok szuszpendálási technológiáját úgy módosítjuk, hogy a töltőanyagot, a töltő­anyag típusától függően meghatározott pH-értékű (pH = 2,9—5,5) Al3+-ionokat tartalmazó oldatban szusz­­pendáljuk. Ennek során bekövetkezik a töltőanyagrészecs­kék átmeneti részecske-aggregátumainak kialakulása, vala­mint a pozitív-zéta-potenciál kialakulása. Az így kezelt töltöanyag-szuszpenziót hagyományos mó­don adagoljuk a papírpéphez. A papírgyártás egyéb techno­lógiai folyamataiban változtatás nem szükséges. Mint ismeretes, a papíripari technológiai folyamatban az enyvezés során, valamint az optimális gyártású pH beállítá­sához a rost—töltőanyag—víz rendszerhez alumíniumokat tartalmazó vegyületeket (alumínium-szulfátot, kálium-alu­­mínium-szulfátot, nátrium-aluminátot stb.) adagolnak. A papírgyártás során a vízben szuszpendált töltőanyagot a papír kívánt hamutartalmának és a töltőanyagveszteségek­nek figyelembevételével megállapított mennyiségben, meg­határozott koncentrációjú szuszpenzió formájában adagol­ják, a cellulózrost vizes szuszpenziójához. A papírgyártás további műveletei során a rendszerbejuttatott Al3+ -ionok a cellulózrost és a töltőanyagrészecske felületi töltését, zéta­potenciálját egyaránt bizonyos mértékben megváltoztatják, így a papírgyártás hagyományos technológiája nem használ­ja ki az alumínium-ionok egyik fontos tulajdonságát, amely az elektromos kettősrétegre vonatkozó alapismeretből adó­dik, mely szerint az Al3+ -ionok bizonyos koncentráció ese­tén a részecskék áttöltését idézik elő. Ezt a lehetőséget megfelelően használja ki a találmány a szuszpendálási technológia alkalmazásával. A találmány lé­nyegét képező töltőanyag szuszpendálási technológia alkal­mazásával kezelt töltőanyagrészecskék — mivel a kezelés a papíripari rostszuszpenziótól elkülönítve történik — a pa­píripari rostszuszpenzió részecskéi felületi töltésétől lényege­sen különböző felületi töltéssel rendelkeznek, az elektroszta­tikus hatás következtében a papíripari rostszuszpenzió­­részecskék felületére kötődnek. Az elsődleges hatás, a töltőanyag-retenció növekedése mellett másodlagos hatásként növelik a papíripari rostszusz­penzió finomrost frakciójának részecske-méreteit, így a ha­gyományos technológiában ezideig az eltávozó vízzel elfolyó finomrost-frakció, amely eddig rostveszteségként jelentke­zett, az új technológia következtében a lapszerkezetben visz­­szamarad, tovább növelve a találmány szerinti eljárás gazda­ságosságát. További másodlagos hatás, amely gazdasági eredmény növekedését vonja maga után: az az, hogy az ezideig a papíripari gyártástechnológiában feltétlen szükséges retenci­­ós szerek alkalmazása kiküszöbölhetővé válik. A találmány szerint töltőanyag szuszpendálási eljárás le­hetővé teszi gazdaságos körülmények között nagy és igen nagy töltőanyag-tartalmú papírok előállítását. Példa A találmány szerinti eljárást kaolin-típusú töltőanyagok alkalmazásával végeztük el. Alkalmazott kaolin-típusok: hazai szegi kaolin cseh import kaolin osztrák import Aspang A2 kaolin. A kaolin-töltőanyag szuszpendálásának optimális pH- értéke: 3,5. Az ofszetpapír előállítását a Papíripari Vállalat Dunaújvá­rosi Papírgyára 41. sz. papírgépén végeztük. a) Hagyományos gyártástechnológia szerint: 1 tonna ofszetpapírhoz a hagyományos technológia sze­rint rostanyagból 1000 kg kaolinból 240 kg összesen: 1240 kg anyag szükséges. Az előállított papír hamutartalma 14% volt, tehát 1 tonna ofszetpapírban 140 kg kaolin maradt vissza, így a retenció: „ visszamaradt töltőanyag 140 R =------------------------— x 100 = — x 100 = 58,3%. beadagolt töltőanyag 240 b) A találmány szerinti megoldás szerint: A gyártás minden paraméterét a hagyományos technoló­giának megfelelően tartva, a kaolin töltőanyagot a talál­mány szerinti eljárásnak megfelelően a következő kezelésnek vetettünk alá: alumíniumszulfát vizes oldatának pH-értékét az alumí­niumszulfát, illetve a víz arányának megváltoztatásával 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom