180897. lajstromszámú szabadalom • Pneumotikus szóróberendezés szemcsés anyagok talajra szórására
eceDtri MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1976. IV. 13. (N0-203) Elsőbbsége: 1975. IV. 14. (75 11.568) Franciaország 180897 V* Szabadalmi Tár j ^^X^-ajoona. jy Nemzetközi osztályozás: NSZO3 A 01 C 15/00; B 05 B 1/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. V. 27. Megjelent: 1985. VII. 31. Feltaláló: Grataloup Xavier Roger mérnök, Montereau (Seine et Marne), Franciaország Szabadalmas: Nődet — Gougis, Montereau (Seine et Marne), Franciaország Pneumatikus szóróberendezés szemcsés anyagok talajra szórására . 1 2 A találmány tárgya pneumatikus szóróberendezés szem- átlagosnál több, más felület-egységekre az átlagosnál kevecsés anyagok talajra szórására, amely révén főként a mezőgazdaságban alkalmazott talajkezelő anyagok, például műtrágyák, gyomirtószerek, rovarirtószerek, továbbá magvak téríthetők szét egyenletesen a termőtalajon. Az ismert szóróberendezések nagy részénél a szemcsés anyagokat egy tartályból csöveken keresztül, pneumatikus úton juttatják a csövek mentén egymástól meghatározott távolságokra levő szórási pontok felé. E szórási pontokon szórófejek vannak elhelyezve, amelyek a szemcsés anyagot sugáralakban bocsátják ki. A szórófejekben osztó, illetve irányító felületek vannak, amelyek a csőszerű alakban hozzájuk érkező szemcsés anyagáramot szétszórják, az anyagszemcsék e felületeken fölütközve visszapattannak és parabolikus pályán haladva hullanak a földre. Az ilyen típusú szórófejek alkalmazása esetén nem lehet egyenletes elterítést elérni. A szemcsés anyagok fizikai tulajdonságai különbözők és e különböző fizikai tulajdonságú anyagok ugyanolyan helyzetű és alakú felületről általában különbözőképpen szóródnak szét. Az ismert szóróberendezések szórófejei nem alkalmasak arra, hogy az anyagszemcséket akkor is ugyanolyan parabolikus esési pályára irányítsák, ha a szóróberendezés a talajon haladva annak egyenetlensége miatt leng. A parabolikus eséspályáknál a szemcse szórófejtől való földreérésének távolsága függ attól, hogy a szórófej elhagyása pillanatában a szórófej milyen magasan van a talaj felülettől. A szóróberendezés lengése közben ez a magasság állandóan változik. Mindez azt eredményezi, hogy egyes felület-egységekre az sebb anyagszemcse jut. A7 ismert szóróberendezések szórófejeiből kiáramló anyagszemcsék ki vannak téve a szél, illetve légmozgás eltérí- 5 tő hatásának is. Az ismert szóróberendezéseknél az anyagszemcsék aránylag hosszú út megtétele után úgy ütköznek neki a szóró felületnek, hogy kinetikai energiájuk túlnyomó részér elvesztik. Sebességük lecsökken és áz aránylag hosszú parabolikus pályán eléggé lassan haladnak a szórófej és talaj 10 között ahhoz, hogy a szél, illetve légmozgás eltérítő hatása nagymértékben érvényesüljön. Az is előfordulhat, hogy — bizonyos idejű használat után vagy károsító mechanikai igénybevétel hatására — a szóró felületek deformálódnak, minek eredményeként az anyagszemcsék a szórófej elhagyá- 15 sa után egészen más röppályán haladnak, mint amit az egyen'etes szétterítés érdekében be kellene futniuk. A felsorolt jelenségek azzal a hátrányos következménnyel járnak, hogy a beszórt felületen az elosztás, szétterítés egyenlőtlenné válik, főként a szórás szélessége irányában. 20 Az ismert szóróberendezések hibái közé tartozik az is, hogy a szomszédos szórófejek által beszórt talaj-felületen két szomszédos szórási sáv nem megfelelően csatlakozik egymáshoz. Az ismert szóróberendezések a kiszórni kívánt anyagot haladásuk közben az 1. és 2. ábrákon szemléltetett 25 szórási görbéknek megfelelő módon terítik szét. Az 1. ábrán látható szétterítési módnál az egy-egy szórófejből kiáramló szemcsés anyag mennyisége a beszórt sáv keresztmetszetének szélein hirtelen lecsökken. A kiszórt anyag mennyisége a középrészen levő közepes, 100%-osnak tekinthető értékről 30 egy nagyon keskeny „a” távolságon belül csökken nullára. 180897
