180897. lajstromszámú szabadalom • Pneumotikus szóróberendezés szemcsés anyagok talajra szórására

3 180897 4 A jelenleg alkalmazott nagy szélességű, 12 méteres vagy ennél is szélesebb szóróberendezéseknéj nagyon nehéz a szó­rófejeket úgy beállítani, hogy a szomszédos szórási sávok a kis „a” távolságon belül érintkezzenek egymással, minek eredményeként az egyes szórófejek által létrehozott, szom­szédos szórási sávok szélein a felületegységre kiszórt szem­csés anyag mennyiség nulla és 200% között ingadozik. Nulla akkor, ha a két szomszédos szórási sáv középvonala közötti távolság a szórási sáv szélességével egyenlő vagy ennél na­gyobb, amely esetben az 1. ábrán látható szórási keresztmet­szetet kapjuk. A szomszédos szórási sávok egymás felé levő szélein a felületegységre eső szemcsés anyag mennyisége 200% is lehet, ami akkor áll elő, ha a szomszédos szórási sávok szélei egymást teljesen fedik, amint a 2. ábrán látható. A találmány feladata szemcsés anyagok talajra szórására olyan pneumatikus szóróberendezés létrehozása, amely ré­vén szemcsés anyagok egyenletesen juttathatók a talajra, a szórási sávok szélein, illetve találkozásánál is ugyanaz az anyagmennyiség jut minden felületegységre és az egyenletes­ség mindig megmarad függetlenül attól, hogy a kiszórt szer i­­esés anyag tulajdonságai, jellemzői milyenek. A találmány a kitűzött feladatot olyan pneumatikus szó­róberendezés létrehozása révén oldja meg, amelyben keverő­gépet tartalmazó tartály és a szemcsés anyagot a tartályból az egyidejűleg beszórni kívánt felület nagyságához alkalmaz­­kodóan elhelyezett elosztási pontokhoz tápláló csövek van­nak, a csöveken szórófejek és ezekben legalább két elkülöní­tett, a szemcsés anyagot a csövek kiömlőnyílásainál vezető felület van, és amelynek jellemzője, hogy a szórófejekben a végeiken talaj felé hajlított, az elosztó csővezeték tengelyé­nek két oldalán és egymáshoz viszonyítva eltoltan kialakító t vezető felületei vannak. A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés továb­bi jellemzője, hogy a szórófejeknek kötőhüvelye és ennek meghosszabbítását képező legalább két, egymás mellett és i kötőhüvely tengelyének két oldalán, egymáshoz viszonyítva eltoltan kialakított terelőidoma és szóróidoma van, és hogy a terelőidomok és szóróidomok csatornaként vannak kiala­kítva és a talaj felé irányított könyökrészben végződnek. A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés továb­bi jellemzője, hogy a pneumatikusan szállító, elosztó csőve - zetékek mindegyik szórófeje azonos kialakítású és mindegyi ■ ken a talajra merőleges végű könyökrésszel kiképzett vezető felület van. A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés továb­bi jellemzője, hogy a szélső elosztási pontokhoz szemcsés anyagot tápláló elosztó csővezetékek szórófejei vezető felüle­teinek végein a talajhoz viszonyítva ferdén hajló könyökrész van. A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés továb­bi jellemzője, hogy a szélső elosztási pontokhoz szemcsés anyagot tápláló elosztó csővezetékek szórófejei vezető felüle­teinek végein az anyagsugarat kihajtó legalább két különbö­ző, könyökszerü hajlata van. A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés jellem­zője az is, hogy az elosztó csővezetékek végein levő szórófe­jek egymás után következő két vezető felületének kiömlő végei közötti távolság azonos és előnyösen 30 cm-nél kisebb. A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezést rész­leteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra ismert kivitelű pneumatikus szóróberendezések alkalmazásával elérhető két szomszédos szórási sáv vázlatos keresztmetszete, amely ábra fölső részén egy szórási sáv keresztmetszete, alsó részén pedig két szomszédos szórási sáv keresztmetszete van {Öltüntetve. Az ábrán az az eset van föltüntetve, amelynél a szomszédos szórási sávok szélei még éppen érintkeznek egymással. A 2. ábra az 1. ábrához hasonlóan a szórási sáv kereszt­­metszetét mutatja, az ábra alsó részén azonban az az eset van föltüntetve, amelynél a szomszédos szórási sávok szélei egy­mást teljesen átfedik. A 3. ábra a találmány szerinti pneumatikus szóróberende­zés egy példaképpeni kiviteli alakjának elölnézeti vázlata. A 4. ábra az elosztó csővezeték végén levő, találmány szerinti szórófejek egy példaképpeni kiviteli alakjának vázla­tos oldalnézete, részben metszete. Az 5. ábra a 4. ábrán látható szórófejek fölülnézeti vázla­ta. A 6. ábra egy terelőidom vázlatos oldalnézete. A 7. ábra a 6. ábrán látható terelőidom alulnézeti vázlata. A 8. ábra a találmány szerinti pneumatikus szóróberende­zéssel létrehozható szórási sáv vázlatos keresztmetszete. A 9. ábra a találmány szerinti pneumatikus szóróberende­zés egyik kiviteli alakjával előállítható szórási sávok széleit szemléltető vázlat. A 10. ábra a 9. ábrán látható alakú széllel készített szórási sáv előállítására alkalmas szóróberendezés kivitel szórófejeit oldalnézetben szemléltető vázlat. A 3. ábrán föltüntetett, találmány szerinti pneumatikus szóróberendezésnek 1 tengelyen ágyazott 2 kerekeken nyug­vó 3 kerete van. A 3 keret 4 tartályt és 5 tartóvázat tart, amely tartóvázak a 4 tartály két oldalán helyezkednek el. Az 5 tartóvázak a végeiken 6 kerekekre támaszkodnak. Az 5 tartóvázak különböző hosszúságú, egyenes 7 elosztó csőve­zetékeket tartanak, amelyek a szórni kívánt szemcsés anya­got a 4 tartályból az elosztási pontokhoz, illetve az ezeken levő 8 szórófejekhez vezetik. A szemcsés anyagot a 8 szórófe­jek bocsátják ki a 7 elosztó csővezetékekből. A 8 szórófejek­ből a szemcsés anyag sugár, illetve permet alakjában áramlik ki a földre, illetve a beszórni kívánt talajra. A pneumatikus szóróberendezés közvetlenül a vontató járműre, traktorra is szerelhető. Ekkor természetesen az 1 tengely, valamint a 2 és 6 kerekek fölöslegessé válnak. A szó­róberendezés előnyösen a vontató járművek hátsó részére erősíthető. A 7 elosztó csővezetékek végeire a 4. ábrán látható módon 10 szórófejek vannak erősítve. Ezek oldhatóan vagy nem oldhatóan lehetnek folerősítve. a 10 szórófejek közül a külsőnek a végét 16 kötőidom tartja, amely az 5 tartóvázhoz erősített 19 szögidomhoz csatlakozik azáltal, hogy a 16 kötő­idomon levő nyúlvány benyúlik a 19 szögidomban levő 18 nyílásba és e helyzetében 17 csap révén van rögzítve. A 10 szórófejek 7 elosztó csővezeték felöli végén 11 kötő­hüvely van, amely rá van tolva a 7 elosztó csővezeték végére és ezen szorítógyűrű révén rögzíthető, amely az ábrán nincs föltüntetve: A 11 kötőhüvelyhez két egymás mellett kialakí­tott 12 és 13 terelőidom csatlakozik, amelyek különböző hosszúságúak. A 12 és 13 terelőidomok csatorna alakúak és végeik a földre merőleges végű 14 és 15 szóróidomokként vannak kialakítva. A csatorna keresztmetszetű 12 és 13 tere­lőidomok U-keresztmetszetűek és a könnyebb tisztíthatóság érdekében alul nyitottak. A 14 és 15 szóróidomok úgy csatlakoznak a 12 és 13 terelőidomokhoz, valamint olyan görbületi sugarúak, hogy a 7 elosztó csővezetékből ide érkező szemcsés anyag ezek mentén törések nélkül áramlik. A 7 elosztó csővezetéken át érkező anyagáram a 7 elosztó csővezeték végén két egyenlő részre válik szét. A szétválás geometriai viszonyait főként az 5. és 7. ábra szemlélteti és a szétválasztást elsősorban a 7. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 .2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom