180852. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrenezés meleghengerművi villamos hurokemelő hajtás irányítására

3 180852 4 szalag táncol, érinti az oldalvezetőket — ami a szükséges szélezés miatt anyaghulladékot okoz — vagy be is gyürődhet (selejt), másrészt a szalag túlzott megfeszítése a vastagsági és szélességi méretek pontos tartását nehezíti, sőt a szalag el is szakadhat. Az állandósult állapotbeli működésmód azonban a hen­gerlés során nemigen tud megvalósulni, ezért van szükség a villamos hurokemelő hajtás jó dinamikai tulajdonságaira. A nyomatékegyensúly megbomlására sor kerülhet szándé­koltan, mindannyiszor, valahányszor pl. a munkahengereket hajtó sorvonómotorok a hurok nagyságának megváltoztatá­sára kapnak szabályozási parancsot vagy résméret változta­tás történt valamelyik állványnál, és sor kerülhet veletlensze­­rűen, mechanikai és villamos zavarok hatására. Ilyen zava­rok forrása lehet pl. hidegfolt vagy zárvány az anyagban, a munkahengerek excentricitása, a főhajtások (vagy más elne­vezéssel állványhajtások) tachogenerátorainak feszültség­­pulzációja stb. Kiemelten fontos követelmény a megbomlott nyomatékegyensúly gyors és lehetőleg lengésmentes, auto­matikus helyreállítása korszerű, nagy sebességű hengerlés­nél, ahol a meginduló lengések fokozottan veszélyeztethetik a hengerlési folyamat stabilis, folyamatos lezajlását. A villamos hurokemelő hajtás irányítására eddig alkalma­zott megoldások biztosítani tudják külön-külön a szalagfe­szítés statikus pontosságát és a szalagfeszültség-lengések megfelelő csillapítását. Mivel azonban, mint utaltunk rá, a különféle zavarások hatására (ide értve most már azokat is, amelyek mint szándékolt „zavarok” jelentkeznek a hurok­emelő hajtás számára) az állandósult működési állapot csak közelítőleg áll elő, azaz a hajtás bizonyos mértékig mindig átmeneti állapotban van, lényeges a szalagfeszültségben mint szabályozott jellemzőben fellépő statizmus mértéke. Ebből a szempontból az eddig alkalmazott irányítási megoldások nagy hátránya, hogy a lengések csillapításának fokozása növeli a nemkívánatos statizmus mértékét, ami határt szab a lehetséges lengés-csillapításnak. A hurokemelő kar nyugalmi helyzetéből történő felemel­kedése során, miután érintkezik a hengerelt anyaggal átme­netileg a munkaponti szalagfeszültség 3 - 5-szörösét is elérő szalagfeszültséget (továbbiakban bekapcsolási szalagfeszült­ség csúcsot) okoz az eddig ismert irányítási eljárások mellett, ami ez utóbbiak további hátránya. Találmányunk célja a fenti hátrányok kiküszöbölése egy olyan irányító rendszer kidolgozásával, amely az 1. ábrán bemutatott és a fent leírt működésű villamos hurokemelő hajtás esetében lehetővé teszi a szalagfeszültség-lengések op­timális csillapítását és a bekapcsolási szalagfeszültség csúcs eliminálását jelentéktelen mértékű statizmus mellett, minek következtében megnövekszik a meleghengermüvi szalag­gyártás termelékenysége, csökken az anyaghulladék és a selejt, lehetővé válik a hengerelt szalag anyagszerkezetére, mérettűrésére vonatkozó szabványok előírásainak szigorúbb betartása. A találmány tárgya egy olyan kapcsolási elrendezés, amely meleghengermüvi, szalaggyártó kész-hengersor állványkö­­zönkénti, villamos hurokemelő hajtásának oly módon törté­nő irányítására szolgál, hogy biztosítható legyen a szalag minimális és közel állandó szalagfeszültséggel való hengerlé­se és amelynek lényege abban áll, hogy egy logikai kapcsolás a hurokemelő kar teher nélkül történő emelésének és sül­lyesztésének idejére valamint a hurok emelésének idejére más-más alapjelet kapcsol az áramszabályozó áramalapjel bemenetére, mely alapjelek közül az előbbi egy emelés­süllyesztés számitó egység kimenő jele, míg az utóbbi két áramalapjel komponensből jön létre, melyek közül a) az egyik egy munkapont számító egység kimenő jele és feladata az, hogy állandósult állapotban a munkaponti sza­­lagfeszüitségnek megfelelő munkaponti áramalapjelet szol­gáltassa, illetve tranziens állapotban a hurokemelő kar szög­sebességétől függő mértékben módosított munkapontiáram­­alapjel-részt szolgáltassa b) a másik egy dinamika számító egység kimenő jele és feladata az. hogy tranziens állapotban a zavarok hatását magában foglaló dinamikus áramalapjel-részt szolgáltassa. A találmánynak az a lényege, hogy emelés-süllyesztés szá­mító egységet, logikai kapcsolást, áramkorlátozót, munka­pont számító egységet és dinamika számító egységet tartal­maz, melyek közül az emelés-süllyesztés számító egység a logikai kapcsolás egyik bemenetére van kötve, míg ugyan­csak rácsatlakozik a logikai kapcsolásra az áramkorlátozó és a szöghelyzetérzékelö is, a logikai kapcsolás pedig csatla­kozik az áramszabályozóra, továbbá az áramkorlátozó be­menetére egy különbségképző van kötve, melynek bemene­téire egyfelől a munkapont számító egység, másfelől a dina­mika számító egység csatlakozik, valamint mind a munka­pont számító egységre, mind a dinamika számító egységre rácsatlakozik a szöghelyzetérzékelö, míg a dinamika számító egység további bemeneteire rá vannak kötve a hengersorban a villamos hurokemelő hajtással szomszédos állványhajtá­sok fordulatszám érzékelő eszközei és az egyenáramú nyo­­matékmotor(ok) armatúra, ill. segédpólus kivezetései. A találmányt részletesebben kiviteli példával ismertetjük. Az 1. ábrán áramszabályozóval ellátott egyenáramú nyo­matékmotoros hurokemelö hajtás látható. A 2. ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy példaképpeni kiviteli blokkvázlata az 1. ábrán bemutatott villamos hurokemelő hajtáshoz csatlakoztatva látható. A 3. ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrendezésre egy további kiviteli példát adunk meg. A 2. ábra szerinti irányítási megoldásban ÁSZ áramszabá­lyozó áramalapjel bemenetére KA logikai kapcsolás csatla­kozik, mely KA logikai kapcsolás egy-egy bemenetére ES emelés-süllyesztés számító egység bemenete és kimenete, K áramkorlátozó, valamint SZÉ szöghelyzetérzékelö van kötve, míg a K áramkorlátozóra különbségképzőn keresztül MP munkapont számító egység és D dinamika számító egy­ség csatlakozik. Mind az MP munkapont számító egységre, mind a D dinamika számító egységre rá van kötve az SZÉ szöghelyzetérzékelö, míg a D dinamika számító egység to­vábbi bemeneteire rácsatlakoznak a hengersorban a villamos hurokemelő hajtással szomszédos állványhajtások TGi és TGi tachométer generátorai és az M egyenáramú nyomaték­motor armatúra, ill. segédpólus kivezetései. Az ES emelés-süllyesztés számító egység bemenetére a HK hurokemelő kar nyugalmi helyzetből történő felemelésére, ill. a nyugalmi helyzetbe való lesüllyesztésére vonatkozó parancs adható. Az MP munkapont számító egység szabad bemenetéin keresztül a hengerelt anyag szélességére, vastagságára, fajsú­lyára, a munkaponti szalagfeszültségre stb. vonatkozó ada­tok adhatók át. A 3. ábrán bemutatjuk a KA logikai kapcsolás, az ES emelés-süllyesztés számító egység, az MP munkapont számí­tó egység és a D dinamika számító egység egy-egy lehetséges kiviteli példáját, mégpedig a 2. ábrán bemutatott módon csatlakoztatva ezeket az egységeket az 1. ábra szerinti villa­mos hurokemelö hajtáshoz. Az ES emelés-süllyesztés számító egységben A alapjel-adó és ennek kimenetére kapcsolt T időzítő található. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom