180852. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrenezés meleghengerművi villamos hurokemelő hajtás irányítására

5 1805852 6 Az ES emelés-süllyesztés számító egység az alább leírt módon működik. Ha az ES emelés-süllyesztés számító egység 1 bemenetére a HK hurokemelő kar nyugalmi helyzetből történő felemelé­sére vonatkozó irányítási parancs érkezik, akkor az A alap­jel-adó a HK hurokemelő kar emelési állapotában érvényes áramalapjelet állít elő, mely a T időzítőn keresztül a KA logikai kapcsolásba jut. Az A alapjel-adó által előállított áramalapjel nagyságának és a T időzítő időzítésének egyide­jű helyes megválasztásával elérhető, hogy a HK hurokemelő kar a bekapcsolási feszültségcsúcs szempontjából kedvező fordulatszámmal rendelkezzen az SZA hengerelt szalag el­érésének pillanatában. Ha az ES emelés-süllyesztés számító egység 1 bemenetére a HK hurokemelő kar süllyesztésére vonatkozó irányítási parancs érkezik, akkor az A alapjel-adó és a T időzítő műkö­dése módosul oly módon, hogy az ES emelés-süllyesztés számító egység a süllyesztésnek megfelelő áramalapjelet szolgáltasson. A KA logikai kapcsolásra a 3. ábrán megadott kiviteli példában P pozícióérzékelő kimenetére és-kapu csatlakozik, melyre V kétállású kapcsoló van kötve. A KA logikai kapcsolás működése a következő. A V kétállású kapcsoló mindaddig, amíg a P pozícióérzé­kelő jelzi, hogy a HK hurokemelő kar nem emelkedett a hengerlés síkja fölé, az ES emelés-süllyesztés számító egység kimenetét kapcsolja az ÁSZ áramszabályozó áramalapjel bemenetére. Mihelyt a HK hurokemelő kar elérte a hengerlé­­si síkot, a V kétállású kapcsoló a P pozícióérzékelő logikai jelzése alapján elveszi az ES emelés-süllyesztés számító egy­ségtől az ÁSZ áramszabályozó irányításának lehetőségét és átadja ezt a K áramkorlátozóból érkező jelnek. Ha az ES emelés-süllyesztés számító egység 1 bemenetére a HK hurok­emelő kar süllyesztésére vonatkozó irányítási parancs érke­zik, akkor a KA logikai kapcsolás átadja az ÁSZ áramszabá­lyozó irányítását az ES emelés-süllyesztés számító egység­nek, függetlenül a HK hurokemelö kar pozíciójától. A 3. ábra szerinti MP munkapont számító egységben F feszítőerő számító és B hajlítóerő számító S2 összegzőre csatlakozik, G súlyerő számító SÍ összegzőre csatlakozik, J jelformáló SIN szinuszgenerátorra, ill. COS koszinuszge­nerátorra csatlakozik, továbbá a SIN szinuszgenerátor ki­menetére H magasságszámító van kötve, amely M2 szorzó egyik bemenetéhez kapcsolódik, míg az M2 szorzó másik bemenetére az S2 összegző van kötve, az M2 szorzó kimene­te pedig szintén rácsatlakozik az S1 összegzőre, mely utóbbi kimenete olyan M1 szorzóhoz van kötve, amelyhez a COS koszinuszgenerátor is kapcsolódik. A 3. ábrán bemutatott MP munkapont számító egység a következőképpen működik. Az MP munkapont számító egységben az F feszítőerő számító, a B hajlítóerő számító és a G súlyerő számító a villamos hurokemelő hajtás egyes terhelőnyomaték-kompo­nenseinek számítását készítik elő. Ezen terhelőnyomaték­komponensek függnek a HK hurokemelő kar pozíciójától. A SIN szinuszgenerátor és a COS koszinuszgenerátor végzi az SZÉ szöghelyzetérzékelő által szolgáltatott és a J jelfor­máló által formált pozíciójel szinuszának, ill. koszinuszának képzését. A SIN szinuszgenerátor által előállított jel a H ma­gasságszámítóba jut, onnan az M2 szorzóba, ahol összeszor­­zódik az S2 összegző kimenőjelével. Az M2 szorzó és a G súlyerö számító az SÍ összegzőre csatlakozik, ennek kime­nete pedig, továbbá a COS koszinuszgenerátor kimenete az Ml szorzóra, melyben előáll és a kimenetén keresztül egy különbségképző bemenetére jut a munkaponti áramalapjel­rész. A J jelformáló alkalmas megválasztásával, ami jelent­heti pl. egy egytárolós arányos tag időállandójának megfele­lő beállítását a J jelformáiéban, a bekapcsolási szalagfeszült­ség csúcs kiküszöbölhető, ill. jelentősen csökkenthető. Nem részletezzük itt, csupán csak rámutatunk néhány esetre, amikor az MP munkapont számító egységben a lénye­gét nem érintő módosításokat célszerű tenni az adott helyi viszonyoktól függően a 3. ábrán bemutatott kiviteli példá­hoz képest. Különösen reduktort tartalmazó villamos hu­rokemelő hajtásban szükségessé válhat a súrlódás okozta terhelőnyomaték-komponens figyelembevétele is a szalagfe­szültség szabályozás statikus pontosságának fokozása érde­kében. Ugyancsak ezt a célt szolgálhatja, ha a G súlyerő számítóba bevezetjük az SZÉ szöghelyzetérzékelő jelét is, így ugyanis lehetővé válik annak az ún. geometriai effektusnak a figyelembevétele, hogy az SZA hengerelt szalag súlya nő a HK hurokemelő kar emelkedésével. A B hajlítóerő számító elhagyásának szintén lehet a statikus pontosságot fokozó hatása bizonyos körülmények között. A 3. ábra szerinti D dinamika számító egységben A3 erősítő egyik bemenetére M3 szorzó csatlakozik, melynek egy-egy bemenetére S3 összegző, ill. TH fordulatszámérzéke­­lő van kötve, másfelől az A3 erősítő másik bemenetére szűrő, a szűrőre pedig S5 összegző csatlakozik, mely utóbbi egy-egy bemenetére Al, ill. A2 erősítő van kötve. A D dinamika számító egység az alábbiak szerint műkö­dik. A D dinamika számító egységben az SZÉ szöghelyzetérzé­kelő által szolgáltatott pozíciójel az S3 összegzőben összeg­ződik egy belső alapjellel, majd az eredő jel az M3 szorzóba jut. Ugyanide jut a TH fordulatszámérzékelő kimenőjele is, amely az M egyenáramú nyomaték-motor fordulatszámával arányos. Az M3 szorzó kimenete az A3 erősítő egyik beme­netére van kötve, míg a másik bemenetére a TG, és TG. tachométer generátorok fordulatszám jeleit feldolgozó Al, ill. A2 erősítők S5 összegző által összegzett, majd szűrt jele jut. Az A3 erősítő végrehajtja a bemenetére kerülő jelek különbségképzését és erősítését. Az A3 erősítő erősítési té­nyezőjének megfelelő beállításával biztosítható a szalagfe­szültség lengések megkívánt mértékű csillapítása. A csillapí­tás azért nem jár szalagfeszüitség-statizmussal, mert a D di­namika számító egység felépítése lehetővé teszi, hogy a kime­netén — mely azonos az A3 erősítő kimenetével — megjele­nő dinamikus áramalapjel-rész arányos legyen az időegység alatti szalagfeszültség változás nagyságával. Vagyis a dina­mikus áramalapjel-rész közvetlenül a szabályozott jellemző­re nézve tartalmaz információt és igy megakadályozza, hogy a szalagfeszültség tartósan eltérjen a munkaponti értékétől. Megjegyezzük, hogy szükség esetén az S3 összegző kimenő jelének itt nem részletezett módon történő további feldolgo­zásával némileg fokozható a D dinamika számító egység működésének pontossága, ez a változtatás azonban nem érinti ez utóbbi egység működésének lényegét. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés analóg és digi­tális elektronikai eszközökkel egyaránt megvalósítható. Szabadalmi igénypont Kapcsolási elrendezés meleghengerművi, szalaggyártó készhengersor állványközönkénti, villamos hurokemelő haj­tásának olyan irányítására, ahol szöghelyzetérzékelővel ellá­tott hurokemelő kar(ok) közvetlen vagy reduktoron keresz­tül történő szögelfordítására alkalmas, áramszabályozóval ellátott egyenáramú nyomatékmotor(ok) van(nak) fölszerel­10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom